Rangsorok és fenntarthatóság

Rangsorok és fenntarthatóság

Fejléc, Globális Ranking Monitor
Az IREG 2025 konferenciát „University Rankings and the Challenges of Sustainability” címmel, az Abu Dhabi University 3rd International Conference on Advancing Sustainable Futures rendezvénnyel közösen szervezték, és december 10–11-én tartották Abu-Dzabiban. A „Reimagining Rankings – Supporting a University’s Place and Direction with a Focus on Sustainability and Innovation” című panelt Fábri György (ELTE PPK FTI) vezette. A beszélgetésen Dr. M’hamed el Aisati (Hollandia), az Elsevier Analytics & Data Services alelnöke, valamint dán, spanyol, brit és arab egyetemi vezetők és szakértők vettek részt. A vitaindítóban Dr. Fábri a rangsorokról szóló kortárs diskurzus alapvető dilemmáját fogalmazta meg: egyrészt a rangsorok, a publikációs mutatók és az egyetemi produktivitás számszerűsítést és folyamatos növekedést ösztönöznek; másrészt a fenntarthatóság egészen más típusú szemléletet követel meg. A kérdés így az, hogy miként lehet e két logika egyszerre érvényes és működőképes? A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megoldás nem magukban a…
Read More
Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2025 listáján jelentős volt a magyar előrelépés: vajon mely teljesítményindikátorok illetve a lista egészére ható folyamatok eredményezték ezt a helyzetet? A rangsorok mindenkori tartalmi mondandóját az indikátorok fejezik ki. Ezek közül a hagyományosak esetében (hallgató/oktató arány, idézettség, külföldi oktatók/hallgatók ) a magyar intézmények pozíciója többségükben változatlan maradt vagy éppen romlott is. Kivételnek számít itt az Óbudai Egyetem, ahol jelentős mértékben nőtt a külföldi oktatók aránya, így ezen az alranglistán az intézmény 64 helyet lépett előre (a 629-re.) Viszont feltűnően javultak a magyar egyetemek reputációs jellegű indikátor-értékei. Ez már „Academic Reputation” esetében is megjelenik, hiszen itt a kétharmaduknak jobbak azelőző évihez mérten értékeik, a Műegyetem pedig 39 helyet ugrott előre (az 562-re). A foglalkoztatói reputáció tekintetében még jelentősebb ez a növekedés, itt a magyar egyetemek felének javult a rangsor-pozíciója…
Read More
QS ranking 2025: látványos magyar előretörés

QS ranking 2025: látványos magyar előretörés

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
Az elmúlt öt évben a magyar egyetemek pozíciója folyamatosan romlott a QS-nél (a Műegyetem volt az egyetlen kivétel, a 2021-es 801-1000 csoportból a tavalyi nagy ugrás /741-750/ után idén már a 721-730 között van). Most ez a folyamat megállt, sőt, az ELTE, két kategóriát ugorva  ennek az időszaknak a legjobb helyezését érte el (564, a 2021-es 601-650-nél is jobbat), Szeged és Debrecen pedig megközelítette a korábbi jobb pozícióikat (570 / 501-510 és 574/521-530). Pécsnek is javult a helyezése (771-780 a tavalyi 801-850 után), de a 2011-es 651-700-tól még mindig elmarad. A Corvinus a 2023-as jelentősebb hátralépés után tartósan az 1001-1200 közötti csoportban maradt, ahogyan a MATE és a Széchenyi Egyetem is itt található. Rajtuk kívül még Miskolc, Óbuda és a Pannon Egyetem kapott rangsorolást, mindannyian az 1201-1400-as sávban. A régiós mezőnyben…
Read More
<strong>Nobel-hatás a magyar egyetemek globális ranking pozícióira</strong>

Nobel-hatás a magyar egyetemek globális ranking pozícióira

Fejléc, Globális Ranking Monitor
A magyar Nobel-díjasokról érkező hírek nyomán azon melegében elindult a számolgatás, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerései miképpen hatnak majd a magyar egyetemek helyezéseire a globális rangsorokban. Hiszen azon túl, hogy nemzeti hovatartozásukat magyarként megvalló tudósokról van szó, konkrét tudományos affiliációjuk is magyar egyetemekhez köti őket. A sokak által várt hatás mérlegeléséhez tudnunk kell, hogy a Nobel-díjat a számontartott globális rangsorok közül csak az egyik, a Shanghaiban kiadott ARWU használja konkrét indikátorként. Itt az általános intézményi listán 10%-os súllyal veszik figyelembe az adott intézmény alumnusai által ilyen díjat elérteket, míg 20%-os súllyal azokat az oktatókat, akik a Nobel elnyerésekor az egyetem munkatársai voltak. Az indikátor képzésekor az sem mindegy, mikor történt az elismerés: az elnyeréshez képest visszafelé számolva évtizedenként csökken a számított érték, ami azt jelenti, hogy az alumnusok…
Read More
THE: egy lépés előre, két lépés hátra…

THE: egy lépés előre, két lépés hátra…

Egyéb, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A Times Higher Education 2024 világrangsolásának a nagy kérdése az volt, hogyan érinti az indikátorok jelentős változtatása a helyezéseket. Ezen belül magyar szempontból különösen a Semmelweis Egyetem dinamikus felfelé haladásának kimenetét övezte várakozás – azért is, mert az újra és újra felbukkanó kormányzati "kétszázas" álmodozásokhoz ők álltak a legközelebb a tavalyi 200-251 közötti helyezéssel. A dinamika (meglehet, időlegesen), megtört, hiszen a Semmelweis visszakerült a 250-300-as csoportba, ahova két évvel ezelőtt mérték. De érdemes megbecsülni, hogy még így is régiónk messze legjobb helyezésű egyeteme a THE-nél, hiszen az egyébként másutt éllovas prágai Károly Egyetem két kategóriával van mögötte (401-500), a krakkói Jagelló vagy a Varsói Egyetem pedig még hátrébb ( a 601-800-as csoportban). Utóbbi csoportba került mellettük a cseh Masaryk és a lengyel wroclawi orvosegyetem mellett a Debreceni Egyetem is, ami…
Read More
Sanghai Ranking: ELTE előrelépés, régiós kiegyensúlyozottság, Helsinki hátracsúszás

Sanghai Ranking: ELTE előrelépés, régiós kiegyensúlyozottság, Helsinki hátracsúszás

Fejléc, Globális Ranking Monitor
A legrégebbi globális egyetemi rangsor, az Academic Ranking of World Univerities (ARWU), amit a Shanghai Jiao Tong Egyetem műhelye készített, ma megjelent kiadásában az ELTE pozíciói egy kategóriát javult: a három éve tartó 601-700-as csoportból előrelépett az 501-600-as egyetemek közé, amely pozíciót 2017 és 2019 között már elérte. A másik három, rangsorolt magyar egyetem besorolása nem változott, (Semmelweis 601-700, Szeged 701-800, BME 901-1000). Global RankGlobal Rank20232022Eötvös Loránd Tudományegyetem501-600601-700Semmelweis Egyetem601-700601-700Szegedi Tudományegyetem701-800701-800Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem901-1000901-100 Náluk azonban az egyes indikátorok értékeiben már több elmozdulást látunk: ezek a többi intézmény pozícióját is figyelembe vevő mérőszámok inkább negatív tendenciákat mutatnak – valamennyi indikátorban rosszabbak az értékeik. Az ELTE előrelépése viszont két indikátor magasabb értékének köszönhető: az egyetemen jelentősen nőtt a magasan idézett kutatók száma, több Nature és Science publikáció kötődik ide, valamint az…
Read More
QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

Egyéb, Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 megjelenése utáni gyorselemzésünkben bemutattuk a térség ranking-tendenciáit, benne a magyar egyetemek pozícióinak változásaival. Vázoltuk, hogy összességében a stagnálás vagy kisebb visszalépés jellemzi a régió intézményeit, amihez képest néhány pozitív irányú elmozdulást is láthatunk. A részletesebb elemzést nyilván nehezíti, hogy féltucatnyi egyetemet leszámítva a többiek (s egyben valamennyi magyar intézmény) a lista középső harmadában találhatóak, vagyis kisebb-nagyobb csoportba sorolva, ráadásul tavalyhoz képest a QS módosította a csoportok nagyságát, így az ezeken belüli elmozdulások végképp nehezen követhetők. Emiatt találkozhattunk néhány, meglehetősen bizonytalan alapon álló intézményi értékeléssel a rangsorpozíciókról. Mivel kutatócsoportunk elkötelezett a rankingek reális értékelése iránt, a kommunikációjuk valósághűségét is támogatnunk kell. Ehhez segítségül használhatjuk a QS intézményi értékeléseinek grafikonjait, amelyek listaértékeknél pontosabban jelzik az egyes egyetemek helyezéseinek idősoros alakulását. A lentebbiekben ezeket gyűjtöttük össze, forrás a QS honlapja.…
Read More
„Dinamikus stagnálás”

„Dinamikus stagnálás”

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 eredményeit különösen azokban az országokban várták nagyon, ahol a különféle felsőoktatási stratégiai beavatkozások egyik hirdetett motivációja a globális rankingekben való előrelépés volt – ahogyan ez Magyarországon is történt. Kérdés, hogy levonják-e a tanulságokat a reális célok kitűzése érdekében? A lista általános tanulságai egyértelműek a kelet-közép-európai posztszocialista térség s benne a magyar felsőoktatás számára is: a QS által bevezetett, jelentős mértékű módszertani változások sem kedveztek az intézményeink helyezésének, jelentős többségüknél jellemző maradt az alsó-középmezőnyhöz tartozás, azon belül a pozícióromlás, alig találunk áttörést mutató pozitív fejleményt. Mindez számszerűsítve: a QS közel másfélezer egyetemet számításba vett listájának első harmadában, tehát az első ötszázban hét intézmény szerepel a rangsorolt mintegy nyolcvan térségbeli körből. (Összehasonlításként: a nyolc osztrák egyetemből öt, a kilenc finnből hét ilyen pozíciót ért el.) A hagyományos közéjük tartozó…
Read More
Egyetemi rangsorok: áttörés előtt?

Egyetemi rangsorok: áttörés előtt?

Fejléc, Globális Ranking Monitor
Április végén került sorra az International Ranking Expert Group (IREG), a rankingek egyetlen független nemzetközi szervezetének évi rendes konferenciája Tashkentben. Az IREG ilyen rendezvényei azért kimagasló jelentőségűek, mert itt találkoznak a globális rangsorok készítői, a rankingek szakértői és sok egyetem illetve kormányzati szerv képviselői. Az idei konferencia különlegességét az is adta, hogy a felsőoktatási centrum-országoktól viszonylag távoli régióban került sorra – egyébként egészen kiváló rendezéssel és nagyon szívélyes vendéglátással bizonyítva a közép-ázsiai egyetemek nyitottságát és kapcsolódási törekvéseit. Tartalmi szempontból tekintve lényeges fejleményt jelentett, hogy szinte valamennyi előadás a változást jelezte a globális rangsorok világában. Ahogyan fogalmaztak: semmi sem lesz már ugyanaz a geopolitikai és tudományipari változások nyomán. Az áttörések irányai most formálódnak, de több pont már látszik: az ún. overall rankingek jelentőségének visszaszorulása a subject és a regionális rangsorokhoz képest; a publikációs adatbázisok használatának…
Read More

Predator rankingek?

Globális Ranking Monitor
Úgy tűnik, a publikációs kényszernek alávetett kutatók pénzére utazó predator-folyóiratok után megjöttek a predator-rankingek is. Legalábbis a Retraction Watch felhívta a figyelmet a Törökországban megjelenő AD Scientific Index kiadványra, amelyben némi térítésért cserébe az egyetemi oktatók profiljait feldolgozzák, majd (egy nem ismertetett módszertan szerint) rangsorba állítják. Ezután persze idézgetik a rankinget, akik jó helyen szerepelnek benne, a média pedig gond nélkül átveszi...
Read More