Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2025 listáján jelentős volt a magyar előrelépés: vajon mely teljesítményindikátorok illetve a lista egészére ható folyamatok eredményezték ezt a helyzetet? A rangsorok mindenkori tartalmi mondandóját az indikátorok fejezik ki. Ezek közül a hagyományosak esetében (hallgató/oktató arány, idézettség, külföldi oktatók/hallgatók ) a magyar intézmények pozíciója többségükben változatlan maradt vagy éppen romlott is. Kivételnek számít itt az Óbudai Egyetem, ahol jelentős mértékben nőtt a külföldi oktatók aránya, így ezen az alranglistán az intézmény 64 helyet lépett előre (a 629-re.) Viszont feltűnően javultak a magyar egyetemek reputációs jellegű indikátor-értékei. Ez már „Academic Reputation” esetében is megjelenik, hiszen itt a kétharmaduknak jobbak azelőző évihez mérten értékeik, a Műegyetem pedig 39 helyet ugrott előre (az 562-re). A foglalkoztatói reputáció tekintetében még jelentősebb ez a növekedés, itt a magyar egyetemek felének javult a rangsor-pozíciója…
Read More
QS ranking 2025: látványos magyar előretörés

QS ranking 2025: látványos magyar előretörés

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
Az elmúlt öt évben a magyar egyetemek pozíciója folyamatosan romlott a QS-nél (a Műegyetem volt az egyetlen kivétel, a 2021-es 801-1000 csoportból a tavalyi nagy ugrás /741-750/ után idén már a 721-730 között van). Most ez a folyamat megállt, sőt, az ELTE, két kategóriát ugorva  ennek az időszaknak a legjobb helyezését érte el (564, a 2021-es 601-650-nél is jobbat), Szeged és Debrecen pedig megközelítette a korábbi jobb pozícióikat (570 / 501-510 és 574/521-530). Pécsnek is javult a helyezése (771-780 a tavalyi 801-850 után), de a 2011-es 651-700-tól még mindig elmarad. A Corvinus a 2023-as jelentősebb hátralépés után tartósan az 1001-1200 közötti csoportban maradt, ahogyan a MATE és a Széchenyi Egyetem is itt található. Rajtuk kívül még Miskolc, Óbuda és a Pannon Egyetem kapott rangsorolást, mindannyian az 1201-1400-as sávban. A régiós mezőnyben…
Read More
<strong>Nobel-hatás a magyar egyetemek globális ranking pozícióira</strong>

Nobel-hatás a magyar egyetemek globális ranking pozícióira

Fejléc, Globális Ranking Monitor
A magyar Nobel-díjasokról érkező hírek nyomán azon melegében elindult a számolgatás, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerései miképpen hatnak majd a magyar egyetemek helyezéseire a globális rangsorokban. Hiszen azon túl, hogy nemzeti hovatartozásukat magyarként megvalló tudósokról van szó, konkrét tudományos affiliációjuk is magyar egyetemekhez köti őket. A sokak által várt hatás mérlegeléséhez tudnunk kell, hogy a Nobel-díjat a számontartott globális rangsorok közül csak az egyik, a Shanghaiban kiadott ARWU használja konkrét indikátorként. Itt az általános intézményi listán 10%-os súllyal veszik figyelembe az adott intézmény alumnusai által ilyen díjat elérteket, míg 20%-os súllyal azokat az oktatókat, akik a Nobel elnyerésekor az egyetem munkatársai voltak. Az indikátor képzésekor az sem mindegy, mikor történt az elismerés: az elnyeréshez képest visszafelé számolva évtizedenként csökken a számított érték, ami azt jelenti, hogy az alumnusok…
Read More
THE: egy lépés előre, két lépés hátra…

THE: egy lépés előre, két lépés hátra…

Egyéb, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A Times Higher Education 2024 világrangsolásának a nagy kérdése az volt, hogyan érinti az indikátorok jelentős változtatása a helyezéseket. Ezen belül magyar szempontból különösen a Semmelweis Egyetem dinamikus felfelé haladásának kimenetét övezte várakozás – azért is, mert az újra és újra felbukkanó kormányzati "kétszázas" álmodozásokhoz ők álltak a legközelebb a tavalyi 200-251 közötti helyezéssel. A dinamika (meglehet, időlegesen), megtört, hiszen a Semmelweis visszakerült a 250-300-as csoportba, ahova két évvel ezelőtt mérték. De érdemes megbecsülni, hogy még így is régiónk messze legjobb helyezésű egyeteme a THE-nél, hiszen az egyébként másutt éllovas prágai Károly Egyetem két kategóriával van mögötte (401-500), a krakkói Jagelló vagy a Varsói Egyetem pedig még hátrébb ( a 601-800-as csoportban). Utóbbi csoportba került mellettük a cseh Masaryk és a lengyel wroclawi orvosegyetem mellett a Debreceni Egyetem is, ami…
Read More
Sanghai Ranking: ELTE előrelépés, régiós kiegyensúlyozottság, Helsinki hátracsúszás

Sanghai Ranking: ELTE előrelépés, régiós kiegyensúlyozottság, Helsinki hátracsúszás

Fejléc, Globális Ranking Monitor
A legrégebbi globális egyetemi rangsor, az Academic Ranking of World Univerities (ARWU), amit a Shanghai Jiao Tong Egyetem műhelye készített, ma megjelent kiadásában az ELTE pozíciói egy kategóriát javult: a három éve tartó 601-700-as csoportból előrelépett az 501-600-as egyetemek közé, amely pozíciót 2017 és 2019 között már elérte. A másik három, rangsorolt magyar egyetem besorolása nem változott, (Semmelweis 601-700, Szeged 701-800, BME 901-1000). Global RankGlobal Rank20232022Eötvös Loránd Tudományegyetem501-600601-700Semmelweis Egyetem601-700601-700Szegedi Tudományegyetem701-800701-800Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem901-1000901-100 Náluk azonban az egyes indikátorok értékeiben már több elmozdulást látunk: ezek a többi intézmény pozícióját is figyelembe vevő mérőszámok inkább negatív tendenciákat mutatnak – valamennyi indikátorban rosszabbak az értékeik. Az ELTE előrelépése viszont két indikátor magasabb értékének köszönhető: az egyetemen jelentősen nőtt a magasan idézett kutatók száma, több Nature és Science publikáció kötődik ide, valamint az…
Read More
QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

Egyéb, Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 megjelenése utáni gyorselemzésünkben bemutattuk a térség ranking-tendenciáit, benne a magyar egyetemek pozícióinak változásaival. Vázoltuk, hogy összességében a stagnálás vagy kisebb visszalépés jellemzi a régió intézményeit, amihez képest néhány pozitív irányú elmozdulást is láthatunk. A részletesebb elemzést nyilván nehezíti, hogy féltucatnyi egyetemet leszámítva a többiek (s egyben valamennyi magyar intézmény) a lista középső harmadában találhatóak, vagyis kisebb-nagyobb csoportba sorolva, ráadásul tavalyhoz képest a QS módosította a csoportok nagyságát, így az ezeken belüli elmozdulások végképp nehezen követhetők. Emiatt találkozhattunk néhány, meglehetősen bizonytalan alapon álló intézményi értékeléssel a rangsorpozíciókról. Mivel kutatócsoportunk elkötelezett a rankingek reális értékelése iránt, a kommunikációjuk valósághűségét is támogatnunk kell. Ehhez segítségül használhatjuk a QS intézményi értékeléseinek grafikonjait, amelyek listaértékeknél pontosabban jelzik az egyes egyetemek helyezéseinek idősoros alakulását. A lentebbiekben ezeket gyűjtöttük össze, forrás a QS honlapja.…
Read More
„Dinamikus stagnálás”

„Dinamikus stagnálás”

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 eredményeit különösen azokban az országokban várták nagyon, ahol a különféle felsőoktatási stratégiai beavatkozások egyik hirdetett motivációja a globális rankingekben való előrelépés volt – ahogyan ez Magyarországon is történt. Kérdés, hogy levonják-e a tanulságokat a reális célok kitűzése érdekében? A lista általános tanulságai egyértelműek a kelet-közép-európai posztszocialista térség s benne a magyar felsőoktatás számára is: a QS által bevezetett, jelentős mértékű módszertani változások sem kedveztek az intézményeink helyezésének, jelentős többségüknél jellemző maradt az alsó-középmezőnyhöz tartozás, azon belül a pozícióromlás, alig találunk áttörést mutató pozitív fejleményt. Mindez számszerűsítve: a QS közel másfélezer egyetemet számításba vett listájának első harmadában, tehát az első ötszázban hét intézmény szerepel a rangsorolt mintegy nyolcvan térségbeli körből. (Összehasonlításként: a nyolc osztrák egyetemből öt, a kilenc finnből hét ilyen pozíciót ért el.) A hagyományos közéjük tartozó…
Read More
Egyetemi rangsorok: áttörés előtt?

Egyetemi rangsorok: áttörés előtt?

Fejléc, Globális Ranking Monitor
Április végén került sorra az International Ranking Expert Group (IREG), a rankingek egyetlen független nemzetközi szervezetének évi rendes konferenciája Tashkentben. Az IREG ilyen rendezvényei azért kimagasló jelentőségűek, mert itt találkoznak a globális rangsorok készítői, a rankingek szakértői és sok egyetem illetve kormányzati szerv képviselői. Az idei konferencia különlegességét az is adta, hogy a felsőoktatási centrum-országoktól viszonylag távoli régióban került sorra – egyébként egészen kiváló rendezéssel és nagyon szívélyes vendéglátással bizonyítva a közép-ázsiai egyetemek nyitottságát és kapcsolódási törekvéseit. Tartalmi szempontból tekintve lényeges fejleményt jelentett, hogy szinte valamennyi előadás a változást jelezte a globális rangsorok világában. Ahogyan fogalmaztak: semmi sem lesz már ugyanaz a geopolitikai és tudományipari változások nyomán. Az áttörések irányai most formálódnak, de több pont már látszik: az ún. overall rankingek jelentőségének visszaszorulása a subject és a regionális rangsorokhoz képest; a publikációs adatbázisok használatának…
Read More

Predator rankingek?

Globális Ranking Monitor
Úgy tűnik, a publikációs kényszernek alávetett kutatók pénzére utazó predator-folyóiratok után megjöttek a predator-rankingek is. Legalábbis a Retraction Watch felhívta a figyelmet a Törökországban megjelenő AD Scientific Index kiadványra, amelyben némi térítésért cserébe az egyetemi oktatók profiljait feldolgozzák, majd (egy nem ismertetett módszertan szerint) rangsorba állítják. Ezután persze idézgetik a rankinget, akik jó helyen szerepelnek benne, a média pedig gond nélkül átveszi...
Read More
Covid és a rangsorok

Covid és a rangsorok

Egyéb, Fejléc, Globális Ranking Monitor
Milyen hatása van a járványnak a rangsorokra? Ebben a válságos időszakban, prioritás-e az intézményeknek, hogy a rangsorokban jobb helyezést érjenek el? Változott-e az ezzel kapcsolatos stratégiájuk az elmúlt egy évben? Ezeket a kérdéseket vizsgálta a The Wall Street Journal cikke 2021. februárjában. Az USA-ban népszerű MBA rankingekben több üzleti iskola nem vett részt ebben az évben. A cikk példaként említi, hogy Harvard Business School, Pennsylvania Egyetem Wharton Schoolja, Columbia Business School és a Stanford Graduate School of Business is hiányzott az Economist és a Financial Times rangsorairól. Ennek egyik oka, hogy az intézmények nem vállalták a rangsoroláshoz szükséges adatgyűjtésekkel járó feladatokat, amit azzal indokoltak, hogy nagy tehert rótt volna nemcsak az intézményi menedzsmentre, hanem hallgatókra és a végzettekre is. Az üzleti iskolák a járványhelyzetben inkább a tanítás, tanulás folyamatára, az…
Read More