A magyar Nobel-díjasokról érkező hírek nyomán azon melegében elindult a számolgatás, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerései miképpen hatnak majd a magyar egyetemek helyezéseire a globális rangsorokban. Hiszen azon túl, hogy nemzeti hovatartozásukat magyarként megvalló tudósokról van szó, konkrét tudományos affiliációjuk is magyar egyetemekhez köti őket.
A sokak által várt hatás mérlegeléséhez tudnunk kell, hogy a Nobel-díjat a számontartott globális rangsorok közül csak az egyik, a Shanghaiban kiadott ARWU használja konkrét indikátorként. Itt az általános intézményi listán 10%-os súllyal veszik figyelembe az adott intézmény alumnusai által ilyen díjat elérteket, míg 20%-os súllyal azokat az oktatókat, akik a Nobel elnyerésekor az egyetem munkatársai voltak. Az indikátor képzésekor az sem mindegy, mikor történt az elismerés: az elnyeréshez képest visszafelé számolva évtizedenként csökken a számított érték, ami azt jelenti, hogy az alumnusok között az 1921-1930, a professzorok esetében a 1931-1940 közöttieknél 10%-os marad az érvénye.
A magyar egyetemek között eddig a Szegedi Tudományegyetem legendás professzora, Szent-Györgyi Albert 1937-es Nobel díja, az ELTE (Lénárdt, Szent-Györgyi, Hevesy, Békésy, Harsányi), és a Műegyetem (Gábor Dénes, Oláh, Wigner) pedig több egykori hallgatója révén kapott pontokat az ARWU listáján. A mostani két Nobel-díj is ezeket az intézményeket érintheti, ezért érdemes áttekinteni, mire számíthatnak a rangsor-helyezések a jövőben.
Itt természetesen csak valószínűségekről lehet szó, hiszen már a díjakat mérő indikátorok számítása is jónéhány, kívülről nem látható tényezőt tartalmaz. A legfontosabb: az ARWU nem a tényadatokat közli (vagyis, hogy mely intézménynek mennyi díjazottja van), hanem a nyers mutatóértékek normalizálását végzi el, ami a legjobb teljesítményt nyújtó egyetem (ez eddig mindig a Harvard volt) megfelelő nyers értékével való osztással és négyzetgyökkel való sűrítéssel történik. Az eloszlást pedig az is befolyásolja, hogy változik a mért intézmények köre (jelenleg mintegy két-és félezer egyetemet vizsgálnak). Ennek az egyik következménye, hogy a többi egyetem teljesítményétől nagyban függ egy egyetem adott indikátor-értéke. Ráadásul, ahogyan fentebb jeleztük, a Nobel díj összesen 10+20%ot tesz ki, a többi (jellemzően publikációs) indikátor ettől függetlenül alakul és alakítja a rangsor-pozíciót.
De mely magyar egyetemek esetében számolhatunk a Nobel-hatással? Ami egyértelmű: Karikó Katalin az Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát 1978-ban, tehát alumnája az intézménynek, Krausz Ferenc 1985-ben szerzett diplomát a Műegyetemen és a munkahelye honlapján közzétett életrajza szerint ugyanekkor az ELTE-én is, vagyis ezek szerint ő ezekben az intézményben alumnus, Emellett Karikó Katalin affiliációja a Nobel-díj hivatalos honlapján a PennState (USA) és a Szegedi Tudományegyetem, vagyis eszerint az ARWU listáján a 20%-os súlyú díjazott oktatók között is figyelembe vehetik majd.
Szeged esetében ez azt jelenti, hogy az edig 0,0 pontértékű Alumni Award emelkedni fog, a 60%-nyi számításal Karikó 1978-as diplomázása révén. Más, szintén egy Nobel-díjas alumnussal rendelkező intézmények idei adataiból becsülve (pl. a hatvanas évek közepén végzett díjazottak az Tokyo University of Science és az Alexandria University 11,7, az ötvenes években végzett díjazott a Bangor University számára 10,5 stb.) ezt az értéket 12-13 közé viheti fel. Ezen indikátor tekintetében ez a legjobb kétszázközé tartozást jelenti. A Műegyetem esetében itt az idei érték eleve 9,2 pont, az ELTE-nél 10.7 pont, közöttük megoszlik majd a „ Krausz-hatás”, így előbbinél vélhetően 15-20 közé, utóbbinál vélhetően 20 pont körülire mehet fel az indikátor-érték, ami az első 150-en belüli pozíciót is jelenthet. Ezen túl Szeged számára a Szent-Györgyi után a második díjazott oktatót jelentheti Karikó Katalin, ráadásul nagyon friss értékkel, ami (mivel megosztva számítják majd a PennState-tel), ugyancsak a 100-as csoportba sorolhatja etekintetben az egyetemet (eddig a 140. pozíció körül volt).
Tehát a Szegedi Tudományegyetem esetében két, az ELTE és a Műegyetem esetében egy indikátorban is jelentős előrelépést hoznak a Nobel-díjak. De mit eredményezhet ez az általános rangsorhelyekben? Az ELTE jelenleg az 501-600, Szeged a 701-800-as, a Műegyetem pedig a 901-1000 csoportban található. A másik 70%-90%-nyi, döntően publikációs (illetve egy normalizáló) indikátor tekintetében az előbbre lévő csoportok átalagértékeihez viszonyítva a számaikat, a következőt látjuk:
| csoportátlagok | Score on HiCi | Score on N&S | Score on PUB | Score on PCP |
| 1-100 | 32,5 | 32,4 | 59,8 | 33,9 |
| 101-200 | 20,9 | 16,8 | 48,9 | 23,5 |
| 201-300 | 15,1 | 11,9 | 42,0 | 21,3 |
| 301-400 | 12,2 | 10,2 | 35,9 | 20,3 |
| 401-500 | 9,7 | 7,0 | 32,7 | 19,3 |
| 501-600 | 9,1 | 6,1 | 30,0 | 17,0 |
| 601-700 | 8,1 | 5,2 | 27,5 | 15,5 |
| 701-800 | 8,0 | 4,8 | 25,6 | 14,8 |
| 801-900 | 7,5 | 3,8 | 23,7 | 14,7 |
| 901-1000 | 7,3 | 3,7 | 22,0 | 13,4 |
| Eotvos Lorand University (501-600) | 6,6 | 8,4 | 25,9 | 12,5 |
| University of Szeged (701-800) | 0,0 | 2,9 | 21,7 | 10,2 |
| Budapest University of Technology and Economics 901-1000) | 0,0 | 3,8 | 20,2 | 9,3 |
Mindebből érzékelhető, hogy a publikációs indikátorokban nem kis mértékben kellene előbbre lépni ahhoz, hogy a rangsorhelyezések nagyobb létékben javulnak.
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt fél évtizedben az indikátorok romlása volt a jellemző, az ELTE esetében láthatjuk a tendencia megfordulását, míg Szeged értékei tavalyihoz képest egyöntetűen alacsonyabbak.
A publikációs teljesítményt közvetlenebbül méri a CWTS, a Leideni Egyetem műhelye által készített rangsor, (ami szakmailag a leginkább használható ranking). Itt azt látjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem publikációs kibocsátásának dinamikája a 2014-2017-es időszakkal összevetve 2017-2020 közöttit azokhoz a versenytárs egyetemekhez képest, amelyek az ARWU listáján az 500-700 közötti dimenzióban vannak és rendelkeznek Nobel-díjas alumnussal vagy oktatóval, kedvezőbben alakult:
| TNCS | P_top1 | P_top5 | P_top10 | |
| Budapest University of Technology and Economics | 131,35% | 260,40% | 171,54% | 155,92% |
| University of Szeged | 134,76% | 210,24% | 182,68% | 170,01% |
| Sharif University of Technology | 119,04% | 188,80% | 136,72% | 126,98% |
| Northwest University | 154,61% | 185,55% | 150,22% | 164,61% |
| Binghamton University, State University of New York | 114,28% | 183,96% | 80,36% | 109,63% |
| Moscow Institute of Physics and Technology | 149,84% | 172,86% | 174,09% | 167,19% |
| Tokyo University of Science | 114,59% | 171,57% | 118,14% | 134,50% |
| Medical University of Graz | 106,57% | 151,62% | 116,45% | 113,85% |
| University of Greenwich | 99,93% | 126,79% | 109,95% | 103,29% |
| Alexandria University | 144,80% | 110,79% | 128,67% | 157,48% |
| Eötvös Loránd University | 121,63% | 100,44% | 108,58% | 118,07% |
| Kitasato University | 103,59% | 89,88% | 117,07% | 95,46% |
| Bangor University | 95,98% | 83,44% | 84,37% | 85,82% |
Forrás: CWTS Ranking alapján saját számítás
(Itt a P1… stb. a publikációk legjobb 1-10%ba tartozását jelenti, a TNSC a teljes publikációs kibocsátás normalizált számát.)
Ebből az látszik, hogy míg az ARWU számításai alapján a publikcációs dinamika nem ígér jelentős előrelépést, addig az általános publikációs tendenciák javulást mutatnak a magyar egyetemek esetében. Ha ezek a publikációs tendenciák érvényesülnek az ARWU feldolgozásában is, akkor a Műegyetem és az ELTE legalább egy csoporttal történő előrelépése reális lehet (401-500 ill. 801-900), míg Szeged esetében a két csoportos előrelépés sem kizárt (501-600). Az azonban még inkább bizonyosnak látszik, hogy a versenytársak erősödését is figyelembe véve, Szeged esetében a további hátracsúszás megáll.
A Nobel díjnak a másik három rangsor, a QS és THE és USNEWS esetében közvetett hatása lehet. Hiszen ezeknél nagy súllyal (50, 33 ill. 25%) esik latba a reputáció, amit véleménykutatással tárnak fel. Erre a „halo-effektus” révén lehet szerepe ebben a Nobel-díjasok kötődésének az intézményekhez, különösen, ha ezt az egyetemek jól tudják kommunikálni. A ranking-pozíciókban megmutatkozó hatását ennek azonban nem lehet megjósolni.
Mindezen megszorítások arra is figyelmeztetnek, hogy az új magyar Nobel-díjasok kiválósága feletti természetes és megalapozott örömünk ne forduljon illuzórikus várakozásokba a rangsor-helyeket illetően; de hát nem is ez a legfontosabb hatása ezeknek a fantasztikus teljesítményeknek. Sokkal inkább az ösztönző példaadás a fiatal kutatóknak (különösen a kutatói pályát fontolgató fiatal nőknek) és a figyelmeztető jelzés az oktatás és alapkutatás finanszírozásáról döntő erőközpontoknak.
Dr. habil György Fábri (1964) is an habilitated associate professor (Institute of research on Adult Education and Knowledge Management, Faculty of Education and Psychology of Eötvös Loránd University), head of the Social Communication Research Group. Areas of research: university philosophy, sociology of higher education and science, science communication, social communication, church sociology. His monograph was published on the transformation of Hungarian higher education during the change of regime (1992 Wien) and on university rankings (2017 Budapest). He has edited several scientific journals, and his university courses and publications cover communication theory, university philosophy, science communication, social representation, media and social philosophy, ethics, and church sociology.
Dr. Mircea Dumitru is a Professor of Philosophy at the University of Bucharest (since 2004). Rector of the University of Bucharest (since 2011). President of the European Society of Analytic Philosophy (2011 – 2014). Corresponding Fellow of the Romanian Academy (since 2014). Minister of Education and Scientific Research (July 2016 – January 2017). Visiting Professor at Beijing Normal University (2017 – 2022). President of the International Institute of Philosophy (2017 – 2020). President of Balkan Universities Association (2019 – 2020). He holds a PhD in Philosophy at Tulane University, New Orleans, USA (1998) with a topic in modal logic and philosophy of mathematics, and another PhD in Philosophy at the University of Bucharest (1998) with a topic in philosophy of language. Invited Professor at Tulsa University (USA), CUNY (USA), NYU (USA), Lyon 3, ENS Lyon, University of Helsinki, CUPL (Beijing, China), Pekin University (Beijing, China). Main area of research: philosophical logic, metaphysics, and philosophy of language. Main publications: Modality and Incompleteness (UMI, Ann Arbor, 1998); Modalitate si incompletitudine, (Paideia Publishing House, 2001, in Romanian; the book received the Mircea Florian Prize of the Romanian Academy); Logic and Philosophical Explorations (Humanitas, Bucharest, 2004, in Romanian); Words, Theories, and Things. Quine in Focus (ed.) (Pelican, 2009); Truth (ed.) (Bucharest University Publishing House, 2013); article on the Philosophy of Kit Fine, in The Cambridge Dictionary of Philosophy, the Third Edition, Robert Audi (ed.) (Cambridge University Press, 2015), Metaphysics, Meaning, and Modality. Themes from Kit Fine (ed.) (Oxford University Press, forthcoming).
Mr. Degli Esposti is Full Professor at the Department of Computer Science and Engineering, Deputy Rector Alma Mater Studiorum Università di Bologna, Dean of Biblioteca Universitaria di Bologna, Head of Service for the health and safety of people in the workplace, President of the Alma Mater Foundation and Delegate for Rankings.
Ben joined QS in 2002 and has led institutional performance insights function of QS since its emergence following the early success of the QS World University Rankings®. His team is, today, responsible for the operational management of all major QS research projects including the QS World University Rankings® and variants by region and subject. Comprising over 60 people in five international locations, the team also operate a widely adopted university rating system – QS Stars – and a range of commissioned business intelligence and strategic advisory services.Ben has travelled to over 50 countries and spoken on his research in almost 40. He has personally visited over 50 of the world’s top 100 universities amongst countless others and is a regular and sought after speaker on the conference circuit.Ben is married and has two sons; if he had any free time it would be spent reading, watching movies and skiing.
Anna Urbanovics is a PhD student at Doctoral School of Public Administration Sciences of the University of Public Service, and studies Sociology Master of Arts at the Corvinus University of Budapest. She is graduated in International Security Studies Master of Arts at the University of Public Service. She does research in Scientometrics and International Relations.
Since 1 February 2019 Minister Palkovics as Government Commissioner has been responsible for the coordination of the tasks prescribed in Act XXIV of 2016 on the promulgation of the Agreement between the Government of Hungary and the Government of the People’s Republic of China on the development, implementation and financing of the Hungarian section of the Budapest-Belgrade Railway Reconstruction Project.
He is the past President of the Health and Health Care Economics Section of the Hungarian Economics Association.
Based in Berlin, Zuzanna Gorenstein is Head of Project of the German Rectors’ Conference (HRK) service project “International University Rankings” since 2019. Her work at HRK encompasses the conceptual development and implementation of targeted advisory, networking, and communication measures for German universities’ ranking officers. Before joining the HRK, Zuzanna Gorenstein herself served as ranking officer of Freie Universität Berlin.
His books on mathematical modeling of chemical, biological, and other complex systems have been published by Princeton University Press, MIT Press, Springer Publishing house. His new book RANKING: The Unwritten Rules of the Social Game We All Play was published recently by the Oxford University Press, and is already under translation for several languages.
