Gazdaságtudományok: népszerűség, gyakorlatiasság, minőség

Gazdaságtudományok: népszerűség, gyakorlatiasság, minőség

Egyéb, Elemzések, Fejléc
Évtizedes távlatban is a gazdaságtudományi képzések iránt a legnagyobb a hallgatói érdeklődés, ami egyben a terület vezető képzőhelyei esetében igen magas bekerülési pontszámokkal is jár. Az intézményi kínálat bőséges és sokszínű: lényegében valamennyi, nem szakegyetemi jellegű intézmény kínál ide tartozó képzést, a továbbtanulási preferenciák pedig szakonként is eltérők. A kari listákon látható volt, hogy az ELTE GTK az elmúlt években hogyan vált a képzési terület egyik meghatározó intézményévé, miközben a Corvinus továbbra is elsősorban a magas bekerülési pontszámoknak köszönheti pozícióit (illetve, mivel ebben az intézményben megszűnt a kari tagolódás, az elsőhelyes jelentkezők számát illetően előnyben van a karokhoz képest.) A hallgatói érdeklődés alapján pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem karai több területen is jó helyezést értek el. A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, mind a hallgatói érdeklődés, mind a képzési kínálat tekintetében.…
Read More
Továbbra is pesti bölcsész dominancia

Továbbra is pesti bölcsész dominancia

Elemzések, Fejléc
A bölcsészeti irányok továbbra is sok jelentkezőt vonzanak, bár az olyan hagyományosabb szakokon, mint a magyar, a szabad bölcsészet vagy a történelem, ma már kisebb az érdeklődés. Első helyen kimagaslóan az ELTE Bölcsészkarát jelölik meg a legtöbben, magyarból több, mint a fele, szabad bölcsésztből közel kétharmada, történelemből csaknem a fele a jelentkezőknek ezen a karon szeretne továbbtanulni. Mivel az átlagpontszámban is a pesti Bölcsészkarra jelentkezők teljesítettek a legjobban a történészek és szabad bölcsészek közül, így itt (ahogyan ezt megszokhattuk), ő vezeti a szakos listát, míg magyarból az alacsonyabb nyelvvizsgás-arány miatt a msodik helyre került, a pécsi Bölcsészeti- és Társadalomtudományi Kar mögé. Pécsett ugyanis magyar szakon a pontátlag is magas illetve a nyelvvizsgások arányában is vezetik a mezőnyt. Anglisztika-germanisztika A nyelvvizsga ügye egyébként a legnagyobb nyelvi szakokon sem egyértelmű, hiszen anglisztikán…
Read More
Agrárképzés: koncentrált tudásbázis

Agrárképzés: koncentrált tudásbázis

Egyéb, Elemzések, Fejléc
Az agrárképzésben zajlott le az elmúlt évek egyik legnagyobb szervezeti átalakítása, ami azonban a szakok irénti érdeklődésben illetve a jelentkezők-felvettek karakterisztikájában ne mutatkozik még érdemi változás. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központja a két idetartozó szak, a agrármérnöki és a mezőgazdasági mérnöki képzést lényegében minden vonatkozásban vezeti. Egyedül az agrármérnöknek felvettek pontátlagában szorult kis különbséggel a második helyre a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara mögött, de az elsőhelyes jelentkezőkből többet mondhat a magáénak, mint a többi kar együttesen, a mezőgazdasági mérnökök között a pontátlaga és a nyelvvizsgások aránya is nála a legmagasabb. Hasonlóan stabil a második-harmadik helyen a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának és a már említett mosonmagyaróvári karnak is a pozíciója. 
Read More
Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek: Semmelweis Egyetem, a stabil zászlóshajó

Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek: Semmelweis Egyetem, a stabil zászlóshajó

Elemzések, Fejléc
Az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó képzést a magyar felsőoktatásban egyben a leginkább nemzetközi irány, amit az orvosi karok kínálnak. Itt, az egészségügyi területen a Semmelweis Egyetem mindhárom népesebb szakon dominálja a képzéseket: általános orvosnak közel annyian jelölték meg első helyen, mint a másik három kart együtt, de a fogorvosnak is majdnem annyian itt akarnak tanulni, mint a többi karon összeadva. A mennyiség magas minőséggel is párosul, hiszen a szakokon itt a legmagasabb az átlagpontszám is. Egyedül a nyelvvizsgások megoszlásában találunk magasabb értékeket, az általános orvosoknál és gyógyszerészeknél Szegeden, a fogorvosoknál Pécsett vannak nagyobb arányban, mint a fővárosban. Láthatjuk tehát, hogy a második-harmadik helyeken sokkal nagyobb az eltérés az egyes szakok között az egészségtudományban. Az általános orvosoknál a ranglistán Szeged a második, mégpedig úgy, hogy mind az elsőhelyes jelentkezők, mind az…
Read More
QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

Egyéb, Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 megjelenése utáni gyorselemzésünkben bemutattuk a térség ranking-tendenciáit, benne a magyar egyetemek pozícióinak változásaival. Vázoltuk, hogy összességében a stagnálás vagy kisebb visszalépés jellemzi a régió intézményeit, amihez képest néhány pozitív irányú elmozdulást is láthatunk. A részletesebb elemzést nyilván nehezíti, hogy féltucatnyi egyetemet leszámítva a többiek (s egyben valamennyi magyar intézmény) a lista középső harmadában találhatóak, vagyis kisebb-nagyobb csoportba sorolva, ráadásul tavalyhoz képest a QS módosította a csoportok nagyságát, így az ezeken belüli elmozdulások végképp nehezen követhetők. Emiatt találkozhattunk néhány, meglehetősen bizonytalan alapon álló intézményi értékeléssel a rangsorpozíciókról. Mivel kutatócsoportunk elkötelezett a rankingek reális értékelése iránt, a kommunikációjuk valósághűségét is támogatnunk kell. Ehhez segítségül használhatjuk a QS intézményi értékeléseinek grafikonjait, amelyek listaértékeknél pontosabban jelzik az egyes egyetemek helyezéseinek idősoros alakulását. A lentebbiekben ezeket gyűjtöttük össze, forrás a QS honlapja.…
Read More
„Dinamikus stagnálás”

„Dinamikus stagnálás”

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 eredményeit különösen azokban az országokban várták nagyon, ahol a különféle felsőoktatási stratégiai beavatkozások egyik hirdetett motivációja a globális rankingekben való előrelépés volt – ahogyan ez Magyarországon is történt. Kérdés, hogy levonják-e a tanulságokat a reális célok kitűzése érdekében? A lista általános tanulságai egyértelműek a kelet-közép-európai posztszocialista térség s benne a magyar felsőoktatás számára is: a QS által bevezetett, jelentős mértékű módszertani változások sem kedveztek az intézményeink helyezésének, jelentős többségüknél jellemző maradt az alsó-középmezőnyhöz tartozás, azon belül a pozícióromlás, alig találunk áttörést mutató pozitív fejleményt. Mindez számszerűsítve: a QS közel másfélezer egyetemet számításba vett listájának első harmadában, tehát az első ötszázban hét intézmény szerepel a rangsorolt mintegy nyolcvan térségbeli körből. (Összehasonlításként: a nyolc osztrák egyetemből öt, a kilenc finnből hét ilyen pozíciót ért el.) A hagyományos közéjük tartozó…
Read More
Mágnes-szakok

Mágnes-szakok

Elemzések, Fejléc, Rangsorok
Az elsőhelyes jelentkezők közel felét mindössze 11 szak vonzotta: általános orvos, ápolás és betegellátás, gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus, nemzetközi gazdálkodás, osztatlan tanári, programtervező informatikus, pszichológia, turizmus-vendéglátás. A huszonöt képzési hely közül, amelyre a legtöbben jelentkeztek, az ELTE ezek közül hetet indított, ezen belül is a Gazdaságtudományi Kar hármat.
Read More
Mely szakokon koncentrálódott a legtöbb tudás?

Mely szakokon koncentrálódott a legtöbb tudás?

Elemzések, Fejléc, Rangsorok
Az elért felvételi pontszámok kifejezik, hogy milyen szintet értek el a továbbtanulók a tudás-elsajátításban, – legalábbis a jelenleg használt tudás-mércék szerint. Megvizsgáltuk ezért, hogy az oda felvettekkel mely szakokra "érkezett" a legtöbb tudás, vagyis, összegeztük a felvettek elért pontszámait. A vezető pozíciókhoz sok felvett és magas pontszám kellett – ezt teljesítették a mindenkori slágerszakok idén is. Mérnök- vagy programozó informatikusnak / villamosmérnöknek, orvosnak, jogásznak, pszichológusnak, marketingesnek, menedzsernek sokan tanulnak és mindezt igen magas előképzettséggel teszik. Az anglisztika továbbra is benne van ebben a körben, és talán némi meglepetésre az ápolás- és betegellátás is, ahol viszonylag magas, 400 pont feletti átlagpontszámot ért el az összesen másfélezernyi továbbtanuló. A képzési kínálatot és a szakmai hagyományokat ismerve nem váratlan az ELTE domináns jelenléte, hat kara is szerepel a 25-ös listán. A Műegyetem Villamoskara…
Read More
Magyar egyetemek a reális versenytérben– 2022

Magyar egyetemek a reális versenytérben– 2022

Elemzések, Fejléc
A négy mérvadó globális rangsor (ARWU, THE, QS és a US News) általános (overall) listáin a magyar egyetemek többségének helyezése a régió versenyképesnek tűnő intézményeinél egyértelműen rosszabb. Hét olyan egyetemünk van, amely az említett listák legalább háromnegyedén szerepel. Köztük legjobban az összességében legmagasabban levő magyar intézményként az ELTE áll. A budapesti tudományegyetem két listán (ARWU, USNews) a legjobb magyar intézmény, azonban a THE-nél a Semmelweis, a QS-nél a Szegedi Tudományegyetem megelőzi. Versenytársi régiós összevetésben az ARWU-pozícióját (601-700) nem csak hét osztrák és öt finn előzi meg, de a volt szocialista országok egyetemei közül is nyolc jobb kategóriát ért el. A többszempontú USNews listán csak négy ilyen egyetem található, míg a QS listán legjobban szereplő Szegedi Tudományegyetem pozíciójánál (551-560) nyolc egyetemet soroltak jobb helyre a posztszocialista körből. Viszont közülük egyik sem…
Read More