UnivPress Ranking: kari és intézményi állandóság a vezető pozíciókban

UnivPress Ranking: kari és intézményi állandóság a vezető pozíciókban

Elemzések, Fejléc, Rangsorok, UnivPress Ranking
Régen nem látott zuhanás következett be idén az egyetemi továbbtanulók számában: a tavalyi évhez képest egyhatodával kevesebben jelentkeztek alap- illetve osztatlan képzésekre. Sem a demográfiai folyamatok, sem a középiskolai adatok nem indokoltak ilyen mértékű negatív változást: a 18-20 évesek száma nem csökkent érdemben idén, az érettségizőké is csak elenyésző mértékben tavalyhoz képest. Mivel tehát nem arányos a csökkenés, azt vártuk, hogy jelentős mértékben átalakulnak a továbbtanulási preferenciák a szakterületi és intézményi választásokban, ami jelentősen módosítja a rangsor-helyezéseket is. Ehhez képest továbbra is fennmaradt az a közel egy évtizedes helyzet, hogy a ranglistán elől levő karok köre lényegében nem változik. A négy, magas presztízsű budapesti egyetem ranking-pozíciója nem csupán tartósságában, hanem a vonzerő és kiválóság koncentrációjában is kiemelkedő. Miközben együttesen is csak az összes rangsorolt kar mintegy 6%-át teszik ki, a korábbi…
Read More
Gyorshír: szlovák siker, finn  romlás az ARWU 2020 listáján

Gyorshír: szlovák siker, finn romlás az ARWU 2020 listáján

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
Az Academic Ranking of World Univeristies (ismertebb nevén a "Shanghai Ranking") 2020-as listája. ami döntően a tudományos publikációs teljesítmények alapján készül, a magyar egyetemek stabil pozícióit mutatja, csak a korábban legjobbra értékelt ELTE helyezése romlott: az 501-600-as csoportból eggyel lentebb, a 601-700-asba került. Itt szerepel a Szegedi Egyetem is, immár harmadik éve. A Műegyetem (801-900), a Semmelweis és Debrecen (901-1000) megtartotta pozícióját. Regionális kitekintésben hasonlóan stabil általában az egyetemek helyezése, a cseh intézmények változatlan helyen vannak, a lengyelek közül a Jagello egy csoporttal került hátrébb (301-400-ból a 401-500-ba), a Varsói Egyetem viszont visszakerült a 301-400-as csoportba. Tanulságos, hogy kifulladni látszik a Belgrádi Egyetem ranking-orientált átalakításának "nagy ugrása": a 2013-2017 közötti felívelés (a 201-300-as csoportig is eljutott) után tavaly után idén is a 401-500-as csoportba visszatérve találjuk. A leginkább negatív változást…
Read More
Több rangsorolt intézmény – változatlan teljesítménnyel enyhén romló magyar pozíciók

Több rangsorolt intézmény – változatlan teljesítménnyel enyhén romló magyar pozíciók

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A Times Higher Education World University Rankings 2019-2020-as felmérésében a korábbi években megszokott indikátorokkal dolgoztak a rangsorkészítők, így a tanulási környezet, a kutatás, valamint a publikáció egyaránt 30-30%-os súllyal alakította a ransgort, a nemzetközi teljesítmény további 7,5%-kal vett részt az eredmények alakításában, a tudás alkalmazhatósága pedig 2,5%-os súllyal szerepelt. A THE 2020-as rangsorában összesen 1396 intézmény került rangsorolásra, a tavalyi 1258 helyett, így az előző években tapasztalt létszámbővítés továbbra is meghatározza a rangsoreredmények értelmezését. A globális rangsort negyedik éve Oxford vezeti, idén a CalTech és a Cambridge követésével. Az idei összkép hazai intézmények szempontjából nem hozott jelentősebb változásokat. Egy új intézménnyel bővült a hazai csapat, így a Szent István Egyetem felkerült az 1001+ helyen rangsoroltak közé a BME és Corvinus társaságában, így összesen 8 magyar egyetem szerepel a listán. A…
Read More
QS 2020: Felfelé araszoló Kelet-Közép-Európa, magyar lépéshátrány

QS 2020: Felfelé araszoló Kelet-Közép-Európa, magyar lépéshátrány

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A régió vezető egyetemeire általánosan a javuló ranking-pozíciók jellemzőek a QS most megjelent egyetemi rangsorában. Míg a tavalyi évben feltűnően sok osztrák, finn, lengyel stb. intézmény helyezése romlott, most egyfajta korrekciót látunk: szinte valamennyi térségbeli egyetem számára megőrizte vagy éppen javította a a QS ranking a besorolását. A magyar egyetemek közül Szeged eggyel rosszabb, az ELTE eggyel jobb kategóriába került. (tovább…)
Read More
Magyar pozíció-változások a QS keleti egyetemi térségi rangsorában

Magyar pozíció-változások a QS keleti egyetemi térségi rangsorában

Elemzések, Fejléc
Szinte valamennyi magyar egyetem javította ranking-pozícióját a QS Kelet-Európát és Közép-Ázsiát vizsgáló rankingjében. Az itteni élmezőnyt továbbra is az orosz, török és cseh egyetemek uralják, de a 300-as lista legjobb 10%-ban három magyar egyetem (ELTE. SZTE. BME) is jelen van. A magyar intézmények tavaly óta a tudományos produktivitásban és a külföldi hallgatók számában kaptak jobb értékelést, ötéves távlatban viszont az internetes jelenlét és nemzetköziesedés pozitív elmozdulása mellett a többi területen gyengébbek az indikátoraik. (tovább…)
Read More
Magyar egyetemek és versenytársaik tudományterületi pozíciói az ARWU 2018-as rangsorában

Magyar egyetemek és versenytársaik tudományterületi pozíciói az ARWU 2018-as rangsorában

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
Az ARWU szakterületi listáin 32 helyezést értek el a magyar egyetemek, a vizsgált területek felében sem kaptak azonban minősítést. A tendencia enyhén romló, de 13 olyan „subject” helyezést is magunkénak mondhatunk, ahol korábban nem volt magyar intézmény. A kelet-közép-európai országok közül a szlovén felsőoktatás mutat hasonló dinamikát, a cseh és lengyel egyetemek az általános rankingekhez hasonlóan itt is előttünk járnak. Összességében a magyar egyetemek világviszonylatban mind az általános, mind a szakterületi listahelyek alapján a legjobb 5-6%-ba tartoznak (egyes szakterületeken pedig a legjobb 1 százalékba), a tendencia viszont nem javuló. A saját közegünkben tekintve azonban a teljes európai felsőoktatási mezőnyben a középkategória alsó részében, a szűkebb régiónkban az egyetemek második csoportjának az élén találhatóak a magyar egyetemek.  (tovább…)
Read More
A második-harmadik vonal határán a regionális versenytársak között, 2017-ben is

A második-harmadik vonal határán a regionális versenytársak között, 2017-ben is

Elemzések, Fejléc
Az alábbiakban böngészhető összeállítás a magyar egyetemek globális rangsor-pozíciót a regionális versenytársakéival veti össze. Általános elemzésünk olvasható lesz a Heti Világgazdaságban, itt a teljes mezőny bemutatásával segítséget szeretnénk adni a magyar egyetemeknek és az érdeklődőknek a saját szempontú tájékozódáshoz. Mindazonáltal néhány általános tanulságra felhívjuk a figyelmet: – az osztrák és finn egyetemeket a magyar egyetemeknél jóval előbbre sorolja valamennyi rangsor; – a vezető cseh és lengyel egyetemek valamennyi rangsorban jobb pozícióban vannak, mint a magyar intézmények; – a szomszéd országok egyetemeinél a magyar vezető egyetemek összességében  jobb pozícióban vannak a ranglistákon; – a szakterületi listákon reálisabb a ranglisták teljesítmény-mérése, azonban a magyar pozíciók itt sem jobbak érdemben; – kivételt képez a Semmelweis és Debrecen jó helyezése az orvosi és gyógyszerészeti területen, illetve az ELTE a fizika, matematika, kémia és régészet…
Read More
TOP10% – a minőségelvű hallgatói rangsor frissítése: szakok választása

TOP10% – a minőségelvű hallgatói rangsor frissítése: szakok választása

Elemzések, Fejléc, Rangsorok
Két évvel ezelőtt először jelentettük meg a legkiválóbb továbbtanulók intézményi és szakválasztásának alapján készített rangsorunkat (olvasható itt). Alapgondolatunk a visszajelzések szerint érvényesnek bizonyult: "Elemzésünk alapján a generációs kiválósági üzenet egyértelmű: az közel félszázezer, 1990 és 2002 között születetett magyar fiatal, akik a legjobban teljesítettek az érettségiken 2008 és 2017 között, és hazai felsőoktatási intézményt választanak, a világtrendeknek megfelelően döntenek. Ők az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humán-tudományi, gazdasági menedzsment valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudás-tőkére szert tenni. Az adatok azt is tanúsítják, hogy a kormányzati beavatkozások csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal (pl. a mérnöki szakmák iránti kereslet jelentős növekedése). Azonban a közgazdasági, jogász, bölcsész (vagyis a társadalmi értékrend és egyéni életpálya-orientációk révén mélyen beágyazott) szakterületek pozícióin nem tudnak érdemben rontani,…
Read More