Gazdaságtudományok: népszerűség, gyakorlatiasság, minőség

Gazdaságtudományok: népszerűség, gyakorlatiasság, minőség

Egyéb, Elemzések, Fejléc
Évtizedes távlatban is a gazdaságtudományi képzések iránt a legnagyobb a hallgatói érdeklődés, ami egyben a terület vezető képzőhelyei esetében igen magas bekerülési pontszámokkal is jár. Az intézményi kínálat bőséges és sokszínű: lényegében valamennyi, nem szakegyetemi jellegű intézmény kínál ide tartozó képzést, a továbbtanulási preferenciák pedig szakonként is eltérők. A kari listákon látható volt, hogy az ELTE GTK az elmúlt években hogyan vált a képzési terület egyik meghatározó intézményévé, miközben a Corvinus továbbra is elsősorban a magas bekerülési pontszámoknak köszönheti pozícióit (illetve, mivel ebben az intézményben megszűnt a kari tagolódás, az elsőhelyes jelentkezők számát illetően előnyben van a karokhoz képest.) A hallgatói érdeklődés alapján pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem karai több területen is jó helyezést értek el. A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, mind a hallgatói érdeklődés, mind a képzési kínálat tekintetében.…
Read More
Továbbra is pesti bölcsész dominancia

Továbbra is pesti bölcsész dominancia

Elemzések, Fejléc
A bölcsészeti irányok továbbra is sok jelentkezőt vonzanak, bár az olyan hagyományosabb szakokon, mint a magyar, a szabad bölcsészet vagy a történelem, ma már kisebb az érdeklődés. Első helyen kimagaslóan az ELTE Bölcsészkarát jelölik meg a legtöbben, magyarból több, mint a fele, szabad bölcsésztből közel kétharmada, történelemből csaknem a fele a jelentkezőknek ezen a karon szeretne továbbtanulni. Mivel az átlagpontszámban is a pesti Bölcsészkarra jelentkezők teljesítettek a legjobban a történészek és szabad bölcsészek közül, így itt (ahogyan ezt megszokhattuk), ő vezeti a szakos listát, míg magyarból az alacsonyabb nyelvvizsgás-arány miatt a msodik helyre került, a pécsi Bölcsészeti- és Társadalomtudományi Kar mögé. Pécsett ugyanis magyar szakon a pontátlag is magas illetve a nyelvvizsgások arányában is vezetik a mezőnyt. Anglisztika-germanisztika A nyelvvizsga ügye egyébként a legnagyobb nyelvi szakokon sem egyértelmű, hiszen anglisztikán…
Read More
Agrárképzés: koncentrált tudásbázis

Agrárképzés: koncentrált tudásbázis

Egyéb, Elemzések, Fejléc
Az agrárképzésben zajlott le az elmúlt évek egyik legnagyobb szervezeti átalakítása, ami azonban a szakok irénti érdeklődésben illetve a jelentkezők-felvettek karakterisztikájában ne mutatkozik még érdemi változás. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központja a két idetartozó szak, a agrármérnöki és a mezőgazdasági mérnöki képzést lényegében minden vonatkozásban vezeti. Egyedül az agrármérnöknek felvettek pontátlagában szorult kis különbséggel a második helyre a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara mögött, de az elsőhelyes jelentkezőkből többet mondhat a magáénak, mint a többi kar együttesen, a mezőgazdasági mérnökök között a pontátlaga és a nyelvvizsgások aránya is nála a legmagasabb. Hasonlóan stabil a második-harmadik helyen a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának és a már említett mosonmagyaróvári karnak is a pozíciója. 
Read More
Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek: Semmelweis Egyetem, a stabil zászlóshajó

Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek: Semmelweis Egyetem, a stabil zászlóshajó

Elemzések, Fejléc
Az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó képzést a magyar felsőoktatásban egyben a leginkább nemzetközi irány, amit az orvosi karok kínálnak. Itt, az egészségügyi területen a Semmelweis Egyetem mindhárom népesebb szakon dominálja a képzéseket: általános orvosnak közel annyian jelölték meg első helyen, mint a másik három kart együtt, de a fogorvosnak is majdnem annyian itt akarnak tanulni, mint a többi karon összeadva. A mennyiség magas minőséggel is párosul, hiszen a szakokon itt a legmagasabb az átlagpontszám is. Egyedül a nyelvvizsgások megoszlásában találunk magasabb értékeket, az általános orvosoknál és gyógyszerészeknél Szegeden, a fogorvosoknál Pécsett vannak nagyobb arányban, mint a fővárosban. Láthatjuk tehát, hogy a második-harmadik helyeken sokkal nagyobb az eltérés az egyes szakok között az egészségtudományban. Az általános orvosoknál a ranglistán Szeged a második, mégpedig úgy, hogy mind az elsőhelyes jelentkezők, mind az…
Read More
<strong>Nobel-hatás a magyar egyetemek globális ranking pozícióira</strong>

Nobel-hatás a magyar egyetemek globális ranking pozícióira

Fejléc, Globális Ranking Monitor
A magyar Nobel-díjasokról érkező hírek nyomán azon melegében elindult a számolgatás, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerései miképpen hatnak majd a magyar egyetemek helyezéseire a globális rangsorokban. Hiszen azon túl, hogy nemzeti hovatartozásukat magyarként megvalló tudósokról van szó, konkrét tudományos affiliációjuk is magyar egyetemekhez köti őket. A sokak által várt hatás mérlegeléséhez tudnunk kell, hogy a Nobel-díjat a számontartott globális rangsorok közül csak az egyik, a Shanghaiban kiadott ARWU használja konkrét indikátorként. Itt az általános intézményi listán 10%-os súllyal veszik figyelembe az adott intézmény alumnusai által ilyen díjat elérteket, míg 20%-os súllyal azokat az oktatókat, akik a Nobel elnyerésekor az egyetem munkatársai voltak. Az indikátor képzésekor az sem mindegy, mikor történt az elismerés: az elnyeréshez képest visszafelé számolva évtizedenként csökken a számított érték, ami azt jelenti, hogy az alumnusok…
Read More
THE: egy lépés előre, két lépés hátra…

THE: egy lépés előre, két lépés hátra…

Egyéb, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A Times Higher Education 2024 világrangsolásának a nagy kérdése az volt, hogyan érinti az indikátorok jelentős változtatása a helyezéseket. Ezen belül magyar szempontból különösen a Semmelweis Egyetem dinamikus felfelé haladásának kimenetét övezte várakozás – azért is, mert az újra és újra felbukkanó kormányzati "kétszázas" álmodozásokhoz ők álltak a legközelebb a tavalyi 200-251 közötti helyezéssel. A dinamika (meglehet, időlegesen), megtört, hiszen a Semmelweis visszakerült a 250-300-as csoportba, ahova két évvel ezelőtt mérték. De érdemes megbecsülni, hogy még így is régiónk messze legjobb helyezésű egyeteme a THE-nél, hiszen az egyébként másutt éllovas prágai Károly Egyetem két kategóriával van mögötte (401-500), a krakkói Jagelló vagy a Varsói Egyetem pedig még hátrébb ( a 601-800-as csoportban). Utóbbi csoportba került mellettük a cseh Masaryk és a lengyel wroclawi orvosegyetem mellett a Debreceni Egyetem is, ami…
Read More
Sanghai Ranking: ELTE előrelépés, régiós kiegyensúlyozottság, Helsinki hátracsúszás

Sanghai Ranking: ELTE előrelépés, régiós kiegyensúlyozottság, Helsinki hátracsúszás

Fejléc, Globális Ranking Monitor
A legrégebbi globális egyetemi rangsor, az Academic Ranking of World Univerities (ARWU), amit a Shanghai Jiao Tong Egyetem műhelye készített, ma megjelent kiadásában az ELTE pozíciói egy kategóriát javult: a három éve tartó 601-700-as csoportból előrelépett az 501-600-as egyetemek közé, amely pozíciót 2017 és 2019 között már elérte. A másik három, rangsorolt magyar egyetem besorolása nem változott, (Semmelweis 601-700, Szeged 701-800, BME 901-1000). Global RankGlobal Rank20232022Eötvös Loránd Tudományegyetem501-600601-700Semmelweis Egyetem601-700601-700Szegedi Tudományegyetem701-800701-800Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem901-1000901-100 Náluk azonban az egyes indikátorok értékeiben már több elmozdulást látunk: ezek a többi intézmény pozícióját is figyelembe vevő mérőszámok inkább negatív tendenciákat mutatnak – valamennyi indikátorban rosszabbak az értékeik. Az ELTE előrelépése viszont két indikátor magasabb értékének köszönhető: az egyetemen jelentősen nőtt a magasan idézett kutatók száma, több Nature és Science publikáció kötődik ide, valamint az…
Read More
QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

Egyéb, Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 megjelenése utáni gyorselemzésünkben bemutattuk a térség ranking-tendenciáit, benne a magyar egyetemek pozícióinak változásaival. Vázoltuk, hogy összességében a stagnálás vagy kisebb visszalépés jellemzi a régió intézményeit, amihez képest néhány pozitív irányú elmozdulást is láthatunk. A részletesebb elemzést nyilván nehezíti, hogy féltucatnyi egyetemet leszámítva a többiek (s egyben valamennyi magyar intézmény) a lista középső harmadában találhatóak, vagyis kisebb-nagyobb csoportba sorolva, ráadásul tavalyhoz képest a QS módosította a csoportok nagyságát, így az ezeken belüli elmozdulások végképp nehezen követhetők. Emiatt találkozhattunk néhány, meglehetősen bizonytalan alapon álló intézményi értékeléssel a rangsorpozíciókról. Mivel kutatócsoportunk elkötelezett a rankingek reális értékelése iránt, a kommunikációjuk valósághűségét is támogatnunk kell. Ehhez segítségül használhatjuk a QS intézményi értékeléseinek grafikonjait, amelyek listaértékeknél pontosabban jelzik az egyes egyetemek helyezéseinek idősoros alakulását. A lentebbiekben ezeket gyűjtöttük össze, forrás a QS honlapja.…
Read More
„Dinamikus stagnálás”

„Dinamikus stagnálás”

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 eredményeit különösen azokban az országokban várták nagyon, ahol a különféle felsőoktatási stratégiai beavatkozások egyik hirdetett motivációja a globális rankingekben való előrelépés volt – ahogyan ez Magyarországon is történt. Kérdés, hogy levonják-e a tanulságokat a reális célok kitűzése érdekében? A lista általános tanulságai egyértelműek a kelet-közép-európai posztszocialista térség s benne a magyar felsőoktatás számára is: a QS által bevezetett, jelentős mértékű módszertani változások sem kedveztek az intézményeink helyezésének, jelentős többségüknél jellemző maradt az alsó-középmezőnyhöz tartozás, azon belül a pozícióromlás, alig találunk áttörést mutató pozitív fejleményt. Mindez számszerűsítve: a QS közel másfélezer egyetemet számításba vett listájának első harmadában, tehát az első ötszázban hét intézmény szerepel a rangsorolt mintegy nyolcvan térségbeli körből. (Összehasonlításként: a nyolc osztrák egyetemből öt, a kilenc finnből hét ilyen pozíciót ért el.) A hagyományos közéjük tartozó…
Read More
Egyetemi rangsorok: áttörés előtt?

Egyetemi rangsorok: áttörés előtt?

Fejléc, Globális Ranking Monitor
Április végén került sorra az International Ranking Expert Group (IREG), a rankingek egyetlen független nemzetközi szervezetének évi rendes konferenciája Tashkentben. Az IREG ilyen rendezvényei azért kimagasló jelentőségűek, mert itt találkoznak a globális rangsorok készítői, a rankingek szakértői és sok egyetem illetve kormányzati szerv képviselői. Az idei konferencia különlegességét az is adta, hogy a felsőoktatási centrum-országoktól viszonylag távoli régióban került sorra – egyébként egészen kiváló rendezéssel és nagyon szívélyes vendéglátással bizonyítva a közép-ázsiai egyetemek nyitottságát és kapcsolódási törekvéseit. Tartalmi szempontból tekintve lényeges fejleményt jelentett, hogy szinte valamennyi előadás a változást jelezte a globális rangsorok világában. Ahogyan fogalmaztak: semmi sem lesz már ugyanaz a geopolitikai és tudományipari változások nyomán. Az áttörések irányai most formálódnak, de több pont már látszik: az ún. overall rankingek jelentőségének visszaszorulása a subject és a regionális rangsorokhoz képest; a publikációs adatbázisok használatának…
Read More