Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

A QS 2025 listáján jelentős volt a magyar előrelépés: vajon mely teljesítményindikátorok illetve a lista egészére ható folyamatok eredményezték ezt a helyzetet?

A rangsorok mindenkori tartalmi mondandóját az indikátorok fejezik ki. Ezek közül a hagyományosak esetében (hallgató/oktató arány, idézettség, külföldi oktatók/hallgatók ) a magyar intézmények pozíciója többségükben változatlan maradt vagy éppen romlott is. Kivételnek számít itt az Óbudai Egyetem, ahol jelentős mértékben nőtt a külföldi oktatók aránya, így ezen az alranglistán az intézmény 64 helyet lépett előre (a 629-re.) Viszont feltűnően javultak a magyar egyetemek reputációs jellegű indikátor-értékei. Ez már „Academic Reputation” esetében is megjelenik, hiszen itt a kétharmaduknak jobbak azelőző évihez mérten értékeik, a Műegyetem pedig 39 helyet ugrott előre (az 562-re). A foglalkoztatói reputáció tekintetében még jelentősebb ez a növekedés, itt a magyar egyetemek felének javult a rangsor-pozíciója (a többié szinten maradt), méghozzá jelentős mértérben, száz körüli helyezésekkel, az indikátorérték pedig mindegyiküknél javult. Ilyen általános emelkedést még Románia, Horvátország és Szerbia esetében tapasztalunk, és érdekes vonatkoztatási adat, hogy a lényegesen jobb pozícióba sorolt finn intézmények mindegyike rosszabb indikátorértéket kapott, ami vagy stagnálást, vagy rosszabb helyezést eredményezett ebben az alrangsorban.

Az állásba kerülés, munkaerőpiaci érvényesülés szempontjait kifejezni szándékolt Employment Outcomes indikátor, ami döntően az intézményi saját karrierkövetések illetve esetenként a harmadik fél (állam, ügynökségek stb.) nyilvántartásait használja alapul, szintén kedvezett néhány magyar egyetemeknek. A leglátványosabban a Corvinus lépett itt előre, 28 pontot javult az érétkelése és ez 324 helyezéssel jobbat hozott, így az alrangsoron a 701-800-as csoportból a 377. helyre ugrott előre, ami messze a legnagyobb mértékű javulás a teljes keleti mezőnyben, valamennyi indikátort figyelembe véve. Az ELTE ugyan számértékben csak 50 helyet lépett előre itt, de 30,1-gyelk nőtt a pontértéke és mindez a számára a 198.helyet hozta, ami jó helyezés, bár a keleti fővárások szinte mindegyikének az egyeteme előbbre végzett.

Magyar egyetemek helyezéseinek változása 2024/2025

Ahol viszont az ELTE rendkívül nagyot, 409 helyezést lépett előbbre, az a fenntarthatósági alrangsor. Ez egy új, tavaly óta használt indikátor, ami többféle szempontot összesít magéban, az ENSZ fenntarthatósági kritériumaitól kezdve (SDG), az éghajlati hatások figyelembe vételén át az a tárgyú kutatásokig. Itt Debrecen (330) és Szeged (142) is erősen jobb pozícióba került, de nem csupán javulásuk volt kiemelkedő, hanem az alrangsor pozíciójuk is: a vezető finn egyetemek, valamint a cseh Masaryk és Károly, valamint a Varsói Egyetem mögött a 8-9. helyen (a teljes listán a 258-on) a  találjuk az ELTE-t és Szegedet, a 16. (371.)helyen pedig Debrecent. Ez azért is fontos szempont, mert mutatja, hogy a régiónkban az egyéb (tudományos stb. kiválóságtól nem szakad el jelentős mértékben ennek a meglehetősen bizonytalan kontúrú indikátornak a jellemző ereje.

Institution NameLocationAcademic ReputationEmployer ReputationFaculty StudentCitations per FacultyInternational FacultyInternational StudentsInternational Research NetworkEmployment OutcomesSustainabilityAcademic ReputationEmployer ReputationFaculty StudentCitations per FacultyInternational FacultyInternational StudentsInternational Research NetworkEmployment OutcomesSustainability
Eötvös Loránd UniversityHungary-0,65,8-2,5-1,70,2-0,340,230,151,7-23101000-16-1250409
University of Eastern FinlandFinland-1-2,14,3-6,26,50,424-3,950,2-13046-8251060299
Universität InnsbruckAustria0,10,83,9-1,90038,620,145,1-10100-30-27-15323
University of DebrecenHungary0,63,63,60,20237,14,536101352009-4-37330
Paris Lodron University of SalzburgAustria0,30,67,8-1,21-3,842,23,733,20042013-33-6661330
University of SzegedHungary0,54,8-7,6-0,1-0,1-9,338,55,927791-8200-59-2038142
UNIVERSITY OF GDANSKPoland0,5-0,82,80,10,20,142,64,123,10039000-414218
Gdańsk University of TechnologyPoland0,20,8-6,70,92-3,154-5,418,4013-902500920196
Lappeenranta-Lahti University of Technology LUTFinland-0,5-3,9-1,6-0,111,610,340,9-3,516,8000-544133-83083
Vilnius University Lithuania-0,7-4,3-8,30,3-0,6-1,33258,215,4-25-59-4900-27-47220176
Kaunas University of TechnologyLithuania-0,1-3,3-0,41,10,24,547,314,814,20-47-800476210124
Czech University of Life Sciences in PragueCzech Republic-0,6-2,10,21,32,4921,1-5,513,700001236-104071
University of HelsinkiFinland-2,8-3,2-4-0,21,90,30,924,811,8-5-20-23-2-40-31273
Palacký University OlomoucCzech Republic0,2-40,3-0,1-0,6-1,733,3-2,79,34-9410-16-2582086
Masaryk UniversityCzech Republic0,3-0,5-0,9-1,4-3,4-22421,49,2-570-28-32-8-4222346
Indikátor-értékek változása a keleti régió néhány egyeteménél

Összegezve, az indikátorokat tekintve azt látjuk, hogy a magyar egyetemek az ún. kemény adatok terén nem tudtak érdemi előrelépést elérni, sőt, néhány pozíciót rontottak is. Azonban a régiós versenytársainknál általánosan jelentősebb mértékben léptek elpőre a sok szubjektív elemet tartalmazó reputációs és megítéléséket kifejező indikátorokban. Mivel ilyen léptékű változások ritkák a rangsorokban, valamint a külső reflexiók is lassabban szoktak mozdulni, további elemzést igényel ez a fejlemény.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .