Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2025 listáján jelentős volt a magyar előrelépés: vajon mely teljesítményindikátorok illetve a lista egészére ható folyamatok eredményezték ezt a helyzetet? A rangsorok mindenkori tartalmi mondandóját az indikátorok fejezik ki. Ezek közül a hagyományosak esetében (hallgató/oktató arány, idézettség, külföldi oktatók/hallgatók ) a magyar intézmények pozíciója többségükben változatlan maradt vagy éppen romlott is. Kivételnek számít itt az Óbudai Egyetem, ahol jelentős mértékben nőtt a külföldi oktatók aránya, így ezen az alranglistán az intézmény 64 helyet lépett előre (a 629-re.) Viszont feltűnően javultak a magyar egyetemek reputációs jellegű indikátor-értékei. Ez már „Academic Reputation” esetében is megjelenik, hiszen itt a kétharmaduknak jobbak azelőző évihez mérten értékeik, a Műegyetem pedig 39 helyet ugrott előre (az 562-re). A foglalkoztatói reputáció tekintetében még jelentősebb ez a növekedés, itt a magyar egyetemek felének javult a rangsor-pozíciója…
Read More
QS ranking 2025: látványos magyar előretörés

QS ranking 2025: látványos magyar előretörés

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
Az elmúlt öt évben a magyar egyetemek pozíciója folyamatosan romlott a QS-nél (a Műegyetem volt az egyetlen kivétel, a 2021-es 801-1000 csoportból a tavalyi nagy ugrás /741-750/ után idén már a 721-730 között van). Most ez a folyamat megállt, sőt, az ELTE, két kategóriát ugorva  ennek az időszaknak a legjobb helyezését érte el (564, a 2021-es 601-650-nél is jobbat), Szeged és Debrecen pedig megközelítette a korábbi jobb pozícióikat (570 / 501-510 és 574/521-530). Pécsnek is javult a helyezése (771-780 a tavalyi 801-850 után), de a 2011-es 651-700-tól még mindig elmarad. A Corvinus a 2023-as jelentősebb hátralépés után tartósan az 1001-1200 közötti csoportban maradt, ahogyan a MATE és a Széchenyi Egyetem is itt található. Rajtuk kívül még Miskolc, Óbuda és a Pannon Egyetem kapott rangsorolást, mindannyian az 1201-1400-as sávban. A régiós mezőnyben…
Read More
Gazdaságtudományok: népszerűség, gyakorlatiasság, minőség

Gazdaságtudományok: népszerűség, gyakorlatiasság, minőség

Egyéb, Elemzések, Fejléc
Évtizedes távlatban is a gazdaságtudományi képzések iránt a legnagyobb a hallgatói érdeklődés, ami egyben a terület vezető képzőhelyei esetében igen magas bekerülési pontszámokkal is jár. Az intézményi kínálat bőséges és sokszínű: lényegében valamennyi, nem szakegyetemi jellegű intézmény kínál ide tartozó képzést, a továbbtanulási preferenciák pedig szakonként is eltérők. A kari listákon látható volt, hogy az ELTE GTK az elmúlt években hogyan vált a képzési terület egyik meghatározó intézményévé, miközben a Corvinus továbbra is elsősorban a magas bekerülési pontszámoknak köszönheti pozícióit (illetve, mivel ebben az intézményben megszűnt a kari tagolódás, az elsőhelyes jelentkezők számát illetően előnyben van a karokhoz képest.) A hallgatói érdeklődés alapján pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem karai több területen is jó helyezést értek el. A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, mind a hallgatói érdeklődés, mind a képzési kínálat tekintetében.…
Read More
Továbbra is pesti bölcsész dominancia

Továbbra is pesti bölcsész dominancia

Elemzések, Fejléc
A bölcsészeti irányok továbbra is sok jelentkezőt vonzanak, bár az olyan hagyományosabb szakokon, mint a magyar, a szabad bölcsészet vagy a történelem, ma már kisebb az érdeklődés. Első helyen kimagaslóan az ELTE Bölcsészkarát jelölik meg a legtöbben, magyarból több, mint a fele, szabad bölcsésztből közel kétharmada, történelemből csaknem a fele a jelentkezőknek ezen a karon szeretne továbbtanulni. Mivel az átlagpontszámban is a pesti Bölcsészkarra jelentkezők teljesítettek a legjobban a történészek és szabad bölcsészek közül, így itt (ahogyan ezt megszokhattuk), ő vezeti a szakos listát, míg magyarból az alacsonyabb nyelvvizsgás-arány miatt a msodik helyre került, a pécsi Bölcsészeti- és Társadalomtudományi Kar mögé. Pécsett ugyanis magyar szakon a pontátlag is magas illetve a nyelvvizsgások arányában is vezetik a mezőnyt. Anglisztika-germanisztika A nyelvvizsga ügye egyébként a legnagyobb nyelvi szakokon sem egyértelmű, hiszen anglisztikán…
Read More
Agrárképzés: koncentrált tudásbázis

Agrárképzés: koncentrált tudásbázis

Egyéb, Elemzések, Fejléc
Az agrárképzésben zajlott le az elmúlt évek egyik legnagyobb szervezeti átalakítása, ami azonban a szakok irénti érdeklődésben illetve a jelentkezők-felvettek karakterisztikájában ne mutatkozik még érdemi változás. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központja a két idetartozó szak, a agrármérnöki és a mezőgazdasági mérnöki képzést lényegében minden vonatkozásban vezeti. Egyedül az agrármérnöknek felvettek pontátlagában szorult kis különbséggel a második helyre a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara mögött, de az elsőhelyes jelentkezőkből többet mondhat a magáénak, mint a többi kar együttesen, a mezőgazdasági mérnökök között a pontátlaga és a nyelvvizsgások aránya is nála a legmagasabb. Hasonlóan stabil a második-harmadik helyen a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának és a már említett mosonmagyaróvári karnak is a pozíciója. 
Read More
Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek: Semmelweis Egyetem, a stabil zászlóshajó

Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek: Semmelweis Egyetem, a stabil zászlóshajó

Elemzések, Fejléc
Az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó képzést a magyar felsőoktatásban egyben a leginkább nemzetközi irány, amit az orvosi karok kínálnak. Itt, az egészségügyi területen a Semmelweis Egyetem mindhárom népesebb szakon dominálja a képzéseket: általános orvosnak közel annyian jelölték meg első helyen, mint a másik három kart együtt, de a fogorvosnak is majdnem annyian itt akarnak tanulni, mint a többi karon összeadva. A mennyiség magas minőséggel is párosul, hiszen a szakokon itt a legmagasabb az átlagpontszám is. Egyedül a nyelvvizsgások megoszlásában találunk magasabb értékeket, az általános orvosoknál és gyógyszerészeknél Szegeden, a fogorvosoknál Pécsett vannak nagyobb arányban, mint a fővárosban. Láthatjuk tehát, hogy a második-harmadik helyeken sokkal nagyobb az eltérés az egyes szakok között az egészségtudományban. Az általános orvosoknál a ranglistán Szeged a második, mégpedig úgy, hogy mind az elsőhelyes jelentkezők, mind az…
Read More
QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

QS-helyezések csoportokon belül, avagy rangsorkommunikáció és realitás

Egyéb, Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 megjelenése utáni gyorselemzésünkben bemutattuk a térség ranking-tendenciáit, benne a magyar egyetemek pozícióinak változásaival. Vázoltuk, hogy összességében a stagnálás vagy kisebb visszalépés jellemzi a régió intézményeit, amihez képest néhány pozitív irányú elmozdulást is láthatunk. A részletesebb elemzést nyilván nehezíti, hogy féltucatnyi egyetemet leszámítva a többiek (s egyben valamennyi magyar intézmény) a lista középső harmadában találhatóak, vagyis kisebb-nagyobb csoportba sorolva, ráadásul tavalyhoz képest a QS módosította a csoportok nagyságát, így az ezeken belüli elmozdulások végképp nehezen követhetők. Emiatt találkozhattunk néhány, meglehetősen bizonytalan alapon álló intézményi értékeléssel a rangsorpozíciókról. Mivel kutatócsoportunk elkötelezett a rankingek reális értékelése iránt, a kommunikációjuk valósághűségét is támogatnunk kell. Ehhez segítségül használhatjuk a QS intézményi értékeléseinek grafikonjait, amelyek listaértékeknél pontosabban jelzik az egyes egyetemek helyezéseinek idősoros alakulását. A lentebbiekben ezeket gyűjtöttük össze, forrás a QS honlapja.…
Read More
„Dinamikus stagnálás”

„Dinamikus stagnálás”

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 eredményeit különösen azokban az országokban várták nagyon, ahol a különféle felsőoktatási stratégiai beavatkozások egyik hirdetett motivációja a globális rankingekben való előrelépés volt – ahogyan ez Magyarországon is történt. Kérdés, hogy levonják-e a tanulságokat a reális célok kitűzése érdekében? A lista általános tanulságai egyértelműek a kelet-közép-európai posztszocialista térség s benne a magyar felsőoktatás számára is: a QS által bevezetett, jelentős mértékű módszertani változások sem kedveztek az intézményeink helyezésének, jelentős többségüknél jellemző maradt az alsó-középmezőnyhöz tartozás, azon belül a pozícióromlás, alig találunk áttörést mutató pozitív fejleményt. Mindez számszerűsítve: a QS közel másfélezer egyetemet számításba vett listájának első harmadában, tehát az első ötszázban hét intézmény szerepel a rangsorolt mintegy nyolcvan térségbeli körből. (Összehasonlításként: a nyolc osztrák egyetemből öt, a kilenc finnből hét ilyen pozíciót ért el.) A hagyományos közéjük tartozó…
Read More
Mágnes-szakok

Mágnes-szakok

Elemzések, Fejléc, Rangsorok
Az elsőhelyes jelentkezők közel felét mindössze 11 szak vonzotta: általános orvos, ápolás és betegellátás, gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus, nemzetközi gazdálkodás, osztatlan tanári, programtervező informatikus, pszichológia, turizmus-vendéglátás. A huszonöt képzési hely közül, amelyre a legtöbben jelentkeztek, az ELTE ezek közül hetet indított, ezen belül is a Gazdaságtudományi Kar hármat.
Read More