A második-harmadik vonal határán a regionális versenytársak között, 2017-ben is

A második-harmadik vonal határán a regionális versenytársak között, 2017-ben is

Elemzések, Fejléc
Az alábbiakban böngészhető összeállítás a magyar egyetemek globális rangsor-pozíciót a regionális versenytársakéival veti össze. Általános elemzésünk olvasható lesz a Heti Világgazdaságban, itt a teljes mezőny bemutatásával segítséget szeretnénk adni a magyar egyetemeknek és az érdeklődőknek a saját szempontú tájékozódáshoz. Mindazonáltal néhány általános tanulságra felhívjuk a figyelmet: – az osztrák és finn egyetemeket a magyar egyetemeknél jóval előbbre sorolja valamennyi rangsor; – a vezető cseh és lengyel egyetemek valamennyi rangsorban jobb pozícióban vannak, mint a magyar intézmények; – a szomszéd országok egyetemeinél a magyar vezető egyetemek összességében  jobb pozícióban vannak a ranglistákon; – a szakterületi listákon reálisabb a ranglisták teljesítmény-mérése, azonban a magyar pozíciók itt sem jobbak érdemben; – kivételt képez a Semmelweis és Debrecen jó helyezése az orvosi és gyógyszerészeti területen, illetve az ELTE a fizika, matematika, kémia és régészet…
Read More
TOP10% – a minőségelvű hallgatói rangsor frissítése: szakok választása

TOP10% – a minőségelvű hallgatói rangsor frissítése: szakok választása

Elemzések, Fejléc, Rangsorok
Két évvel ezelőtt először jelentettük meg a legkiválóbb továbbtanulók intézményi és szakválasztásának alapján készített rangsorunkat (olvasható itt). Alapgondolatunk a visszajelzések szerint érvényesnek bizonyult: "Elemzésünk alapján a generációs kiválósági üzenet egyértelmű: az közel félszázezer, 1990 és 2002 között születetett magyar fiatal, akik a legjobban teljesítettek az érettségiken 2008 és 2017 között, és hazai felsőoktatási intézményt választanak, a világtrendeknek megfelelően döntenek. Ők az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humán-tudományi, gazdasági menedzsment valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudás-tőkére szert tenni. Az adatok azt is tanúsítják, hogy a kormányzati beavatkozások csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal (pl. a mérnöki szakmák iránti kereslet jelentős növekedése). Azonban a közgazdasági, jogász, bölcsész (vagyis a társadalmi értékrend és egyéni életpálya-orientációk révén mélyen beágyazott) szakterületek pozícióin nem tudnak érdemben rontani,…
Read More