Rangsorok és fenntarthatóság

Rangsorok és fenntarthatóság

Fejléc, Globális Ranking Monitor
Az IREG 2025 konferenciát „University Rankings and the Challenges of Sustainability” címmel, az Abu Dhabi University 3rd International Conference on Advancing Sustainable Futures rendezvénnyel közösen szervezték, és december 10–11-én tartották Abu-Dzabiban. A „Reimagining Rankings – Supporting a University’s Place and Direction with a Focus on Sustainability and Innovation” című panelt Fábri György (ELTE PPK FTI) vezette. A beszélgetésen Dr. M’hamed el Aisati (Hollandia), az Elsevier Analytics & Data Services alelnöke, valamint dán, spanyol, brit és arab egyetemi vezetők és szakértők vettek részt. A vitaindítóban Dr. Fábri a rangsorokról szóló kortárs diskurzus alapvető dilemmáját fogalmazta meg: egyrészt a rangsorok, a publikációs mutatók és az egyetemi produktivitás számszerűsítést és folyamatos növekedést ösztönöznek; másrészt a fenntarthatóság egészen más típusú szemléletet követel meg. A kérdés így az, hogy miként lehet e két logika egyszerre érvényes és működőképes? A résztvevők egyetértettek abban, hogy a megoldás nem magukban a…
Read More
A legjobbak között – de hol is van az?

A legjobbak között – de hol is van az?

Egyéb, Fejléc
A kormányzati felsőoktatási megszólalások szokásává vált a ranking-eredményekkel büszkélkedve visszaigazolva látni a kormányzati felsőoktatáspolitika sikerességét. Ennek a számok világában nincs alapja: általánosan a stagnálás jellemző, az alapítványosodott egyetemeknél a Semmelweis és Szeged esetében látni érdeminek nevezhető előrelépést, utóbbinál azonban ennek a legfőbb oka az ARWU listáján Karikó Katalin Nobel-díja, aminek azonban vajmi kevés köze van a Szegedi Tudományegyetem mai teljesítményéhez (de ez nem jelenti azt, hogy Szeged ne volna kiváló egyetem, csak nem ez teszi azzá). Összességében az előrelépések és visszaesések kiegyenlítettek. Valamint azt sem szabad elfelejteni, hogy a leginkább befolyásoló indikátorok, a publikációk vagy éppen a szabadalmak területén a rangsorok egy évekkel korábbi állapotot mérnek, tehát az átszervezések hatásai valójában a jövő évtől kezdenek érdemben megjelenni a listákon. Úgy tűnik azonban, a másfél évtizede regnáló hatalom hullámzó viszonyt ápol…
Read More
Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

Új indikátorokkal kilépni a vasfüggöny mögül?

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2025 listáján jelentős volt a magyar előrelépés: vajon mely teljesítményindikátorok illetve a lista egészére ható folyamatok eredményezték ezt a helyzetet? A rangsorok mindenkori tartalmi mondandóját az indikátorok fejezik ki. Ezek közül a hagyományosak esetében (hallgató/oktató arány, idézettség, külföldi oktatók/hallgatók ) a magyar intézmények pozíciója többségükben változatlan maradt vagy éppen romlott is. Kivételnek számít itt az Óbudai Egyetem, ahol jelentős mértékben nőtt a külföldi oktatók aránya, így ezen az alranglistán az intézmény 64 helyet lépett előre (a 629-re.) Viszont feltűnően javultak a magyar egyetemek reputációs jellegű indikátor-értékei. Ez már „Academic Reputation” esetében is megjelenik, hiszen itt a kétharmaduknak jobbak azelőző évihez mérten értékeik, a Műegyetem pedig 39 helyet ugrott előre (az 562-re). A foglalkoztatói reputáció tekintetében még jelentősebb ez a növekedés, itt a magyar egyetemek felének javult a rangsor-pozíciója…
Read More
QS ranking 2025: látványos magyar előretörés

QS ranking 2025: látványos magyar előretörés

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
Az elmúlt öt évben a magyar egyetemek pozíciója folyamatosan romlott a QS-nél (a Műegyetem volt az egyetlen kivétel, a 2021-es 801-1000 csoportból a tavalyi nagy ugrás /741-750/ után idén már a 721-730 között van). Most ez a folyamat megállt, sőt, az ELTE, két kategóriát ugorva  ennek az időszaknak a legjobb helyezését érte el (564, a 2021-es 601-650-nél is jobbat), Szeged és Debrecen pedig megközelítette a korábbi jobb pozícióikat (570 / 501-510 és 574/521-530). Pécsnek is javult a helyezése (771-780 a tavalyi 801-850 után), de a 2011-es 651-700-tól még mindig elmarad. A Corvinus a 2023-as jelentősebb hátralépés után tartósan az 1001-1200 közötti csoportban maradt, ahogyan a MATE és a Széchenyi Egyetem is itt található. Rajtuk kívül még Miskolc, Óbuda és a Pannon Egyetem kapott rangsorolást, mindannyian az 1201-1400-as sávban. A régiós mezőnyben…
Read More
Gazdaságtudományok: népszerűség, gyakorlatiasság, minőség

Gazdaságtudományok: népszerűség, gyakorlatiasság, minőség

Egyéb, Elemzések, Fejléc
Évtizedes távlatban is a gazdaságtudományi képzések iránt a legnagyobb a hallgatói érdeklődés, ami egyben a terület vezető képzőhelyei esetében igen magas bekerülési pontszámokkal is jár. Az intézményi kínálat bőséges és sokszínű: lényegében valamennyi, nem szakegyetemi jellegű intézmény kínál ide tartozó képzést, a továbbtanulási preferenciák pedig szakonként is eltérők. A kari listákon látható volt, hogy az ELTE GTK az elmúlt években hogyan vált a képzési terület egyik meghatározó intézményévé, miközben a Corvinus továbbra is elsősorban a magas bekerülési pontszámoknak köszönheti pozícióit (illetve, mivel ebben az intézményben megszűnt a kari tagolódás, az elsőhelyes jelentkezők számát illetően előnyben van a karokhoz képest.) A hallgatói érdeklődés alapján pedig a Budapesti Gazdasági Egyetem karai több területen is jó helyezést értek el. A legnépszerűbb szak a gazdálkodás és menedzsment, mind a hallgatói érdeklődés, mind a képzési kínálat tekintetében.…
Read More
Továbbra is pesti bölcsész dominancia

Továbbra is pesti bölcsész dominancia

Elemzések, Fejléc
A bölcsészeti irányok továbbra is sok jelentkezőt vonzanak, bár az olyan hagyományosabb szakokon, mint a magyar, a szabad bölcsészet vagy a történelem, ma már kisebb az érdeklődés. Első helyen kimagaslóan az ELTE Bölcsészkarát jelölik meg a legtöbben, magyarból több, mint a fele, szabad bölcsésztből közel kétharmada, történelemből csaknem a fele a jelentkezőknek ezen a karon szeretne továbbtanulni. Mivel az átlagpontszámban is a pesti Bölcsészkarra jelentkezők teljesítettek a legjobban a történészek és szabad bölcsészek közül, így itt (ahogyan ezt megszokhattuk), ő vezeti a szakos listát, míg magyarból az alacsonyabb nyelvvizsgás-arány miatt a msodik helyre került, a pécsi Bölcsészeti- és Társadalomtudományi Kar mögé. Pécsett ugyanis magyar szakon a pontátlag is magas illetve a nyelvvizsgások arányában is vezetik a mezőnyt. Anglisztika-germanisztika A nyelvvizsga ügye egyébként a legnagyobb nyelvi szakokon sem egyértelmű, hiszen anglisztikán…
Read More
Agrárképzés: koncentrált tudásbázis

Agrárképzés: koncentrált tudásbázis

Egyéb, Elemzések, Fejléc
Az agrárképzésben zajlott le az elmúlt évek egyik legnagyobb szervezeti átalakítása, ami azonban a szakok irénti érdeklődésben illetve a jelentkezők-felvettek karakterisztikájában ne mutatkozik még érdemi változás. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Agrár és Élelmiszertudományi Képzések Központja a két idetartozó szak, a agrármérnöki és a mezőgazdasági mérnöki képzést lényegében minden vonatkozásban vezeti. Egyedül az agrármérnöknek felvettek pontátlagában szorult kis különbséggel a második helyre a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara mögött, de az elsőhelyes jelentkezőkből többet mondhat a magáénak, mint a többi kar együttesen, a mezőgazdasági mérnökök között a pontátlaga és a nyelvvizsgások aránya is nála a legmagasabb. Hasonlóan stabil a második-harmadik helyen a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának és a már említett mosonmagyaróvári karnak is a pozíciója. 
Read More
Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek: Semmelweis Egyetem, a stabil zászlóshajó

Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek: Semmelweis Egyetem, a stabil zászlóshajó

Elemzések, Fejléc
Az egyik legtöbb jelentkezőt vonzó képzést a magyar felsőoktatásban egyben a leginkább nemzetközi irány, amit az orvosi karok kínálnak. Itt, az egészségügyi területen a Semmelweis Egyetem mindhárom népesebb szakon dominálja a képzéseket: általános orvosnak közel annyian jelölték meg első helyen, mint a másik három kart együtt, de a fogorvosnak is majdnem annyian itt akarnak tanulni, mint a többi karon összeadva. A mennyiség magas minőséggel is párosul, hiszen a szakokon itt a legmagasabb az átlagpontszám is. Egyedül a nyelvvizsgások megoszlásában találunk magasabb értékeket, az általános orvosoknál és gyógyszerészeknél Szegeden, a fogorvosoknál Pécsett vannak nagyobb arányban, mint a fővárosban. Láthatjuk tehát, hogy a második-harmadik helyeken sokkal nagyobb az eltérés az egyes szakok között az egészségtudományban. Az általános orvosoknál a ranglistán Szeged a második, mégpedig úgy, hogy mind az elsőhelyes jelentkezők, mind az…
Read More
<strong>Nobel-hatás a magyar egyetemek globális ranking pozícióira</strong>

Nobel-hatás a magyar egyetemek globális ranking pozícióira

Fejléc, Globális Ranking Monitor
A magyar Nobel-díjasokról érkező hírek nyomán azon melegében elindult a számolgatás, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc elismerései miképpen hatnak majd a magyar egyetemek helyezéseire a globális rangsorokban. Hiszen azon túl, hogy nemzeti hovatartozásukat magyarként megvalló tudósokról van szó, konkrét tudományos affiliációjuk is magyar egyetemekhez köti őket. A sokak által várt hatás mérlegeléséhez tudnunk kell, hogy a Nobel-díjat a számontartott globális rangsorok közül csak az egyik, a Shanghaiban kiadott ARWU használja konkrét indikátorként. Itt az általános intézményi listán 10%-os súllyal veszik figyelembe az adott intézmény alumnusai által ilyen díjat elérteket, míg 20%-os súllyal azokat az oktatókat, akik a Nobel elnyerésekor az egyetem munkatársai voltak. Az indikátor képzésekor az sem mindegy, mikor történt az elismerés: az elnyeréshez képest visszafelé számolva évtizedenként csökken a számított érték, ami azt jelenti, hogy az alumnusok…
Read More
THE: egy lépés előre, két lépés hátra…

THE: egy lépés előre, két lépés hátra…

Egyéb, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A Times Higher Education 2024 világrangsolásának a nagy kérdése az volt, hogyan érinti az indikátorok jelentős változtatása a helyezéseket. Ezen belül magyar szempontból különösen a Semmelweis Egyetem dinamikus felfelé haladásának kimenetét övezte várakozás – azért is, mert az újra és újra felbukkanó kormányzati "kétszázas" álmodozásokhoz ők álltak a legközelebb a tavalyi 200-251 közötti helyezéssel. A dinamika (meglehet, időlegesen), megtört, hiszen a Semmelweis visszakerült a 250-300-as csoportba, ahova két évvel ezelőtt mérték. De érdemes megbecsülni, hogy még így is régiónk messze legjobb helyezésű egyeteme a THE-nél, hiszen az egyébként másutt éllovas prágai Károly Egyetem két kategóriával van mögötte (401-500), a krakkói Jagelló vagy a Varsói Egyetem pedig még hátrébb ( a 601-800-as csoportban). Utóbbi csoportba került mellettük a cseh Masaryk és a lengyel wroclawi orvosegyetem mellett a Debreceni Egyetem is, ami…
Read More