„Dinamikus stagnálás”

„Dinamikus stagnálás”

Elemzések, Fejléc, Globális Ranking Monitor
A QS 2024 eredményeit különösen azokban az országokban várták nagyon, ahol a különféle felsőoktatási stratégiai beavatkozások egyik hirdetett motivációja a globális rankingekben való előrelépés volt – ahogyan ez Magyarországon is történt. Kérdés, hogy levonják-e a tanulságokat a reális célok kitűzése érdekében? A lista általános tanulságai egyértelműek a kelet-közép-európai posztszocialista térség s benne a magyar felsőoktatás számára is: a QS által bevezetett, jelentős mértékű módszertani változások sem kedveztek az intézményeink helyezésének, jelentős többségüknél jellemző maradt az alsó-középmezőnyhöz tartozás, azon belül a pozícióromlás, alig találunk áttörést mutató pozitív fejleményt. Mindez számszerűsítve: a QS közel másfélezer egyetemet számításba vett listájának első harmadában, tehát az első ötszázban hét intézmény szerepel a rangsorolt mintegy nyolcvan térségbeli körből. (Összehasonlításként: a nyolc osztrák egyetemből öt, a kilenc finnből hét ilyen pozíciót ért el.) A hagyományos közéjük tartozó…
Read More
Egyetemi rangsorok: áttörés előtt?

Egyetemi rangsorok: áttörés előtt?

Fejléc, Globális Ranking Monitor
Április végén került sorra az International Ranking Expert Group (IREG), a rankingek egyetlen független nemzetközi szervezetének évi rendes konferenciája Tashkentben. Az IREG ilyen rendezvényei azért kimagasló jelentőségűek, mert itt találkoznak a globális rangsorok készítői, a rankingek szakértői és sok egyetem illetve kormányzati szerv képviselői. Az idei konferencia különlegességét az is adta, hogy a felsőoktatási centrum-országoktól viszonylag távoli régióban került sorra – egyébként egészen kiváló rendezéssel és nagyon szívélyes vendéglátással bizonyítva a közép-ázsiai egyetemek nyitottságát és kapcsolódási törekvéseit. Tartalmi szempontból tekintve lényeges fejleményt jelentett, hogy szinte valamennyi előadás a változást jelezte a globális rangsorok világában. Ahogyan fogalmaztak: semmi sem lesz már ugyanaz a geopolitikai és tudományipari változások nyomán. Az áttörések irányai most formálódnak, de több pont már látszik: az ún. overall rankingek jelentőségének visszaszorulása a subject és a regionális rangsorokhoz képest; a publikációs adatbázisok használatának…
Read More
Rankingek és az egyetemi teljesítmény

Rankingek és az egyetemi teljesítmény

Fejléc, Rangsor-kutatás, UnivPress Ranking, Webinárium
Szakmai workshop a HVG Diploma 2023 kiadvány bemutatójával 2023. január 17. Az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja és a HVG közös rendezvénye Helyszín: OTP Fáy András Alapítvány Oktatási és Innovációs Központ (1068 Budapest, Benczúr u. 26.) A nagy érdeklődés mellett jelenléti és streamelt formált zajlott rendezvény előadásainak felvétele: Megnyitó és bevezető: Dr. Dorner Helga, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet igazgatója Prof. Zsolnai Anikó, dékán, ELTE PPK Dr. Rónay Zoltán dékánhelyettes, ELTE PPK https://youtu.be/iFQdMjJSlTs Mit mutatnak, mit fednek el és mire használhatóak a számok? Dr. Fábri György ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport https://youtu.be/OhpZkgoRbGU Hogyan reagál az indikátorok zsákutcáira a nemzetközi tudományosság? –  Dr. Soós Sándor ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoport – MTA Könyvtár és Információs Központ https://youtu.be/-t1BNmM0088 Húsz év magyar egyetemi rangsorolás – hogyan tovább? Workshop: Eszterhai Marcell elnök HÖOK; Szakál Péter oktatási igazgató, SZTE,…
Read More
Változatlan teljesítmény-megoszlás

Változatlan teljesítmény-megoszlás

Fejléc, Rangsorok
A közel félszázezer továbbtanuló tanulmányi teljesítményét a szerzett pontok is kifejezik. Ezért érdekes lehet, hogy mely képzési területekre vittek nagyobb tudáshalmazt a felvettek – ezt a megszerezett pontszámok összegzéséből láthatjuk. Amint az látszik, egyáltalán nem egyenletes a megoszlás. A különbségek leginkább a felvett hallgatók számából adódnak, míg az elért pontok nem teljesen korrelálnak ezzel. Például a teljes ponttömeg egyötödét egyetlen képzési területen, a gazdaságtudományin találjuk, míg a felvettek valamivel nagyobb része kapcsolódik ide és az átlagpontszám tekintetében három másik terültek is megelőzi. Ha ehhez hozzávesszük a műszaki, bölcsész és informatikai eredményeket, akkor kiderül, hogy a képzési területek harmadán jelenik meg a pontszámok bő fele. Az is feltűnő, hogy előző évi arányokhoz képest lényegében nem történt érdemi változás, egy-két tizednyi változást tapasztalni. Valamelyest nagyobb, 1,3%-os a pedagógusképzés súlyának csökkenése, míg 0,7%-os…
Read More
Mágnes-szakok

Mágnes-szakok

Elemzések, Fejléc, Rangsorok
Az elsőhelyes jelentkezők közel felét mindössze 11 szak vonzotta: általános orvos, ápolás és betegellátás, gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing, mérnökinformatikus, nemzetközi gazdálkodás, osztatlan tanári, programtervező informatikus, pszichológia, turizmus-vendéglátás. A huszonöt képzési hely közül, amelyre a legtöbben jelentkeztek, az ELTE ezek közül hetet indított, ezen belül is a Gazdaságtudományi Kar hármat.
Read More
Mely szakokon koncentrálódott a legtöbb tudás?

Mely szakokon koncentrálódott a legtöbb tudás?

Elemzések, Fejléc, Rangsorok
Az elért felvételi pontszámok kifejezik, hogy milyen szintet értek el a továbbtanulók a tudás-elsajátításban, – legalábbis a jelenleg használt tudás-mércék szerint. Megvizsgáltuk ezért, hogy az oda felvettekkel mely szakokra "érkezett" a legtöbb tudás, vagyis, összegeztük a felvettek elért pontszámait. A vezető pozíciókhoz sok felvett és magas pontszám kellett – ezt teljesítették a mindenkori slágerszakok idén is. Mérnök- vagy programozó informatikusnak / villamosmérnöknek, orvosnak, jogásznak, pszichológusnak, marketingesnek, menedzsernek sokan tanulnak és mindezt igen magas előképzettséggel teszik. Az anglisztika továbbra is benne van ebben a körben, és talán némi meglepetésre az ápolás- és betegellátás is, ahol viszonylag magas, 400 pont feletti átlagpontszámot ért el az összesen másfélezernyi továbbtanuló. A képzési kínálatot és a szakmai hagyományokat ismerve nem váratlan az ELTE domináns jelenléte, hat kara is szerepel a 25-ös listán. A Műegyetem Villamoskara…
Read More
Magyar egyetemek a reális versenytérben– 2022

Magyar egyetemek a reális versenytérben– 2022

Elemzések, Fejléc
A négy mérvadó globális rangsor (ARWU, THE, QS és a US News) általános (overall) listáin a magyar egyetemek többségének helyezése a régió versenyképesnek tűnő intézményeinél egyértelműen rosszabb. Hét olyan egyetemünk van, amely az említett listák legalább háromnegyedén szerepel. Köztük legjobban az összességében legmagasabban levő magyar intézményként az ELTE áll. A budapesti tudományegyetem két listán (ARWU, USNews) a legjobb magyar intézmény, azonban a THE-nél a Semmelweis, a QS-nél a Szegedi Tudományegyetem megelőzi. Versenytársi régiós összevetésben az ARWU-pozícióját (601-700) nem csak hét osztrák és öt finn előzi meg, de a volt szocialista országok egyetemei közül is nyolc jobb kategóriát ért el. A többszempontú USNews listán csak négy ilyen egyetem található, míg a QS listán legjobban szereplő Szegedi Tudományegyetem pozíciójánál (551-560) nyolc egyetemet soroltak jobb helyre a posztszocialista körből. Viszont közülük egyik sem…
Read More