Kutatócsoportunk elemzési eredményei alapján a globális rankingek magyar vonatkozásainak vizsgálatakor a realitásokat tartjuk szem előtt: a vezető nyugati tudományos-oktatási világhatalmak (USA, Anglia, Németország, Franciaország) egyetemeinek nagy többsége finanszírozási és kulturális adottságaival elérhetetlen magasságban van számunkra, míg a kelet-európai vagy ázsiai országok kulturális-társadalmi különbözősége miatt nem célszerű az összehasonlítás velük.
Ennek alapján mutatjuk be, hogy a meghatározó rankingek legutóbbi kiadásaiban a régió kiválasztott 25 legmagasabbra értékelt intézménye (beleértve a referenciapontként beemelt Helsinki, Aalto és Bécs egyetemét) között hol vannak a magyar egyetemek? (Módszertan: a helyezéseknek megfelelő pontértéket rendeltünk az egyes intézményekhez, ezeket összeadva képződött a sorrend.)
Ha idősorosan vizsgáljuk, azt látjuk, hogy az így kijelölt versenytérben hosszú évek óta három egyetem foglalja el a legjobb helyezéseket: a prágai Károly Egyetem, a Varsói Egyetem és a krakkói Jagelló Egyetem. Ők elérik a nyugati országok középmezőnyét, vagyis a 200-300-as körben mozognak, egyértelműen kiemelkedve a többi régióbeli intézmény közül. Előrelépési lehetőségük eltérőnek látszik: míg Prága pozícói évek óta változatlanok vagy csekély mértékben romlanak (ARWU 201-300, THE 501-600, ami egy csoportnyi romlás, és a QS esetében hat hellyel hátrébb a 266-ikok), a Jagelló mindhárom rankingben javult idén. Az ARWU-ban öt év után visszaerősödtek a háromszázas csoportba (301-350) a négyszázasokból, a THE-ben megőrizték a tavalyi előrelépésüket az 501-600 közöttre, a QS-ben 17 helyezést javulva a 309-ek lettek. Varsó az ARWU-ban hátrébb került, a másik kettőben előbbre.
Ehhez képest szemlélve a magyar egyetemek helyezéseit, egy kivétellel a stagnálást illetve a visszalépést látjuk. A figyelemreméltó mértékű javulást a Semmelweis érte el, aki az ARWU-ban két kategóriát is ugrott (701-800), ahogyan a THE listáján is a tavalyi 401-500-as csoportból idén a 251-300-ba lépett előre, ami a mindenkori legjobb magyar helyezés a globális rankingeken. (a QS nem méri, vélhetően szakegyetemi jellege miatt).
Utóbbi ranking amúgy sem a magyar intézmények kedvenc mércéje: a legjobb pozíciót az ötszázas körben érték el hazai intézményeink, Szeged (551-560) illetve Debrecen (591-600), de mindkettő romlást jelent tavalyhoz képest, ahogyan az ELTE is egy csoporttal hátrébb találjuk: a 651-700 között. Utóbbi az ARWU (601-700) és THE (601-800( listáján is megőrizte helyezését, vagyis a korábbi évek romlásai után stabilizálódni látszik a pozíciója. A shanghai-i rangsor továbbra is 801-900 között méri a Műegyetemet és 601-700 között Szegedet, míg a THE az 1200+ kategóriában tartja számon A BME-t, Corvinust és a Pannon Egyetemet. Itt a három nagy vidéki központunk (Debrecen, Pécs, Szeged) egyaránt a 801-1000 között van. Regionálisan tekintve ez a leginkább elérhető helyezés a térség egyetemei számára, az előbbiekben említett egyetemeken kívül innen csak néhány éve mért, de azonnal a kedvező kétszáz-háromszázas körbe került észt Tartu Egyetem ért el kedvezőbb pozíciót.
Mindezen magyar helyezéseket igazolja vissza a QS is, amelyen Szeged (551-560), Debrecen (591-600) éri el a legjobb pozíciót, az ELTE és Pécs (651-700), valamint a BME, a Corvinus, a Szent István és a Széchenyi Egyetem 801-1000-s kategóriája előtt.
(A teljes elemzés a HVG Diploma 2022 kiadványban olvasható.)