UnivPress Ranking: kari és intézményi állandóság a vezető pozíciókban

Régen nem látott zuhanás következett be idén az egyetemi továbbtanulók számában: a tavalyi évhez képest egyhatodával kevesebben jelentkeztek alap- illetve osztatlan képzésekre. Sem a demográfiai folyamatok, sem a középiskolai adatok nem indokoltak ilyen mértékű negatív változást: a 18-20 évesek száma nem csökkent érdemben idén, az érettségizőké is csak elenyésző mértékben tavalyhoz képest. Mivel tehát nem arányos a csökkenés, azt vártuk, hogy jelentős mértékben átalakulnak a továbbtanulási preferenciák a szakterületi és intézményi választásokban, ami jelentősen módosítja a rangsor-helyezéseket is.

Ehhez képest továbbra is fennmaradt az a közel egy évtizedes helyzet, hogy a ranglistán elől levő karok köre lényegében nem változik. A négy, magas presztízsű budapesti egyetem ranking-pozíciója nem csupán tartósságában, hanem a vonzerő és kiválóság koncentrációjában is kiemelkedő. Miközben együttesen is csak az összes rangsorolt kar mintegy 6%-át teszik ki, a korábbi években az első helyes jelentkezések cca 18%-a irányult hozzájuk. Idén ez jelentősen megnőtt, hiszen több, mint 22%-a jelentkezőknek ezek valamelyikét jelölte meg első helyen. A középiskolai versenyen pontszám-többletet elérő kevesek (korábban évente 700-1000 ilyen hallgató volt) általában bő egyharmada jutott be hozzájuk, idén 45%-uk. A kiválóságot mérő másik két indikátor esetében is jelentős a különbség, de ott szűkül az olló: a nyelvvizsgával felvettek aránya idén 20%-kal volt magasabb, mint a többi kar átlaga, azonban ez az eltérés 2014-ben még 29% volt.

A karok oktatói kiválósági rangsorában a nagy hagyományú tudományegyetemek dominanciája is változatlan. A természettudományos, bölcsész és orvosi képzés a tudományos fokozattal és akadémiai doktori címmel bíró oktatók nagy részét felöleli, így az ELTE, SZTE, DE, PTE ezen karai rendre elöl szerepelnek. A rangsor-készítésünk indikátorszámításának sajátosságai révén ugyanakkor néhány kisebb intézmény jóval kevesebb ilyen oktatóval rendelkező kara is elől található, hiszen itt az arányuk igen magas. Ez azonban csak részben torzítás: hiszen mindez azt is kifejezi, hogy az adott karokon (a Műegyetem természettudományi, a Miskolci Egyetem anyagtudományi, a Pannon Egyetem mérnöki vagy a Kaposvári Egyetem agrár-kara) nagyobb eséllyel találkozik a csekélyebb számú hallgató minősített oktatóval.

Az összetett rangsorok pedig kiegyenlítik a hallgatói és oktatói szempontok sokféleségét. Nem véletlen, hogy ezekben meglehetősen stabil a karok helyezése és a tudományegyetemi karok vezető pozíciója a jellemző. Változatlanul az ELTE BTK és TTK, a Semmelweis ÁOK, a SZTE és PTE  BTK, a BME GPK és VBK található az első tizedében (1-15 hely) a karoknak, miközben a Pécsi Tudományegyetem orvoskara jelentős előrelépéssel jutott ebbe a körbe, ahogyan a BME Gépészkara is négy helyezést lépett előre. Megemlítendő, hogy a két egyházi egyetemi Bölcsészkar is bekerült az első tízbe, a PPKE 5, a Károli 9 helyezést javítva.

(További részletek a HVG Diploma 2021 különszámában)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .