„Dinamikus stagnálás”

A QS 2024 eredményeit különösen azokban az országokban várták nagyon, ahol a különféle felsőoktatási stratégiai beavatkozások egyik hirdetett motivációja a globális rankingekben való előrelépés volt – ahogyan ez Magyarországon is történt. Kérdés, hogy levonják-e a tanulságokat a reális célok kitűzése érdekében?

A lista általános tanulságai egyértelműek a kelet-közép-európai posztszocialista térség s benne a magyar felsőoktatás számára is: a QS által bevezetett, jelentős mértékű módszertani változások sem kedveztek az intézményeink helyezésének, jelentős többségüknél jellemző maradt az alsó-középmezőnyhöz tartozás, azon belül a pozícióromlás, alig találunk áttörést mutató pozitív fejleményt.

Mindez számszerűsítve: a QS közel másfélezer egyetemet számításba vett listájának első harmadában, tehát az első ötszázban hét intézmény szerepel a rangsorolt mintegy nyolcvan térségbeli körből. (Összehasonlításként: a nyolc osztrák egyetemből öt, a kilenc finnből hét ilyen pozíciót ért el.) A hagyományos közéjük tartozó prágai Károly Egyetem (248) és a Varsói Egyetem (262.) még javított is helyezésén, míg az ugyancsak az élmezőnyben lévő krakkói Jagello Egyetem kikerült az első háromszázból (304.) Mellettük még két egy észt (Tartu) egy litván (Vilnius) és két cseh egyetemet soroltak az első ötszázba – közöttük is a Masaryk Egyetem pályája figyelemreméltó, hiszen a tavalyi 551-560-as pozícióból idén a 400. lett. Más kategóriában, de jelentős előrelépést látunk a Belgrádi Egyetemnél, a 721-730 csoportba került az 1001-1200-ból.

A magyar egyetemek esetében nem találunk ilyen nagy ugrást, sőt, javulásként is csak kreatív kommunikációval értékelhető, hogy a második legjobban szereplő Debrecen a 651-700-as csoportból a cizelláltabb beosztásnak köszönhetően a 671-680-as sávba került, Az ELTE esetében a 701-750-es tavalyi eredmény most 701-710, ami talán jelenhet jobb besorolást. Azonban a legjobban szereplő Szegedi Tudományegyetem esetében sajnos egyértelmű a tendencia: a korábbi 551-560 helyett most a 601-610 csoportba került. Az egyetem ugyan több indikátorban is javult (tudományos és foglalkoztató reputáció, idézettség), azonban a hallgató-oktató arány, a külföldi oktatók és hallgatók aránya és különösen a nemzetközi kutatói hálózatokban való részvétel valamint a munkaerőpiaci kilátások tekintetében romlottak az indikátor-értékei. A Műegyetem viszont előbbre került, a 801-1000 bő kategóriából a 741-750-be, ez érdemi pozitív változást sejtet. A Corvinus (1001-1200) és Óbuda (1201-1400) pozíciója változatlan maradt, bár előbbi indikátorértékei általánosan romlottak, utóbbinál néhány javult, a többi egyetemünk (Pécs 801-850, MATE 1001-1200, Győr 1001-1200, Miskolc 1201-1400, Pannonia 1201-1400) viszont rosszabb értékelést kapott.

évUniversitycountryRANKAcademic ReputationEmployer ReputationFaculty Student RatioCitations per FacultyInternational Faculty RatioInternational Students RatioInternational Research NetworkEmployment OutcomesSustainability 
2024Budapest University of Technology and EconomicsHungary741-75014.319.415.28.92.518.825.42540.8
2023Budapest University of Technology and EconomicsHungary801-100014.619.8178.82.519.478.729.4
2024Corvinus University of BudapestHungary1001-120010.9164.83.17.837.51.25.51.1
2023Corvinus University of BudapestHungary1001-12001117.24.73.38.74016.416.9
2024Eötvös Loránd UniversityHungary701-71023.916.813.27.8511.331.130.810.2
2023Eötvös Loránd UniversityHungary701-75023.915.317.17.15.615.368.243
2024MATE Hungarian University of Agriculture and Life SciencesHungary1001-12005.6434.12.91.929.18.55.51.4
2023MATE Hungarian University of Agriculture and Life SciencesHungary801-10005.2442.82.61.732.25218.1
2024Óbuda UniversityHungary1201-14004.53.92.16.613.67.61.35.61
2023Óbuda UniversityHungary1201-14003.13.627.58.77.327.919.1
2024Szechenyi Istvan University (University of Gyor)Hungary1001-12008.124.722.81.64.26.619.21.3
2023Szechenyi Istvan University (University of Gyor)Hungary801-10006.817.929.21.51.76.7620.7
2024University of DebrecenHungary671-68017.310.330.43.710.66839.616.93.5
2023University of DebrecenHungary651-70017.89.427.43.88.478.357.430.7
2024University of Miskolc Hungary1201-14006.25.223.62.33.16.61.212.71.1
2023University of Miskolc Hungary1001-12005.85.322.12.24.8622.120.7
2024University of PannoniaHungary1201-14004.53.523.78.3-9.25.95.81
2023University of PannoniaHungary1001-12004.33.125.69.810.26334.7
2024University of PecsHungary801-85013.28.838.12.79.162.44.89.63
2023University of PecsHungary701-75012.78.635.62.79.162.540.916.6
2024University of SzegedHungary601-610181244.64.911.950.534.69.134.9
2023University of SzegedHungary551-56017.711.148.74.712.95376.515
2024Vilnius University Lithuania47319.827.88331314.943.525.511.7
2023Vilnius University Lithuania400=2027.579.83.110.49.174.352.4
2024Jagiellonian UniversityPoland30437.347.265.16.24.913.459.427.957.7
2023Jagiellonian UniversityPoland293=3855.162.66.6511.982.833
2024University of Warsaw Poland26248.753.441.96.39.88.662.136.780
2023University of Warsaw Poland284=48.963.338.47.18.69.37859.3
2024Babes-Bolyai UniversityRomania801-85016.413.74.74.27.7442.623.148.4
2023Babes-Bolyai UniversityRomania1001-120015.611.84.44.512.54.381.828.9
2024Charles UniversityCzech Republic24845.543.534.89.424.851.290.927.683.9
2023Charles UniversityCzech Republic288=45.334.941.310.723.951.69641.5
2024University of ZagrebCroatia751-76016.24.723.84.21.52.774.244.819.2
2023University of ZagrebCroatia801-100015.85.528.14.321.692.650.7
2024Comenius University BratislavaSlovakia771-78014.15.255.83.44.130.51332.84.1
2023Comenius University BratislavaSlovakia651-70012.62.853.83.43.229.360.649.2
2024University of BelgradeSerbia721-73017.85.24.35.32.94.395.456.716.1
2023University of BelgradeSerbia1001-120017.26.94.25.83.34.994.564.3

A QS fentebb említett módszertani váltása valószínűleg nem tett jót a térségbeli és magyar ranking-esélyeknek: megnőtt ugyanis a nemzetközi kutatási hálózatokat és a munkaerőpiaci kilátásokat mérő indikátorok jelentősége és egy új indikátor is bekerült, a fenntarthatóságé. Ezt egy összetett mérőeszközzel határozzák meg, amiben az életminőség, a szociális felelősség, a gender-arányok, a wellbeing stb. szerepelnek.

Végezetül a számunkra érdekességként releváns felsőbb régióiról a rangsornak: az élen ugyanaz az angol és USA-beli elitegyetemi kört találjuk (MIT, Oxford, Cambridge, Harvard, Stanford stb.), a legjobb 1%-ba Zürich, Szingapúr (NUS) és Melbourne került be „kívülről”. A magyar politikusok által gyakran megcélzott „legjobb kétszáz” között az intézmények felét öt ország adja (USA 42, UK 27, Ausztrália 17, Németország 9, Kína 8) tehát az angolszász dominancia nem csökkent.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .