Mi van a rangsorok mögött? kérdést tette fel az a szakmai webinárium, amely az egyetemi rangsorokról szóló sorozat első alkalma volt. A sorozat célja a nemzetközi és hazai rangsorok áttekintése, a rangsorokról való közös gondolkodás mellett az egyetemek körében is ismert, HVG Diploma különszámában is megjelenő hazai rangsor (UnivPress Ranking) szakmai továbbfejlesztése. Czirfusz Dóra, Fábri György, Soós Sándor előadásai és vita.
Az elmúlt közel húsz évben a felsőoktatási intézményi teljesítmény kommunikációjának világszerte népszerű formáivá váltak az egyetemi rangsorok, amelyek folyamatosan a felsőoktatásról szóló párbeszéd fókuszában állnak. Ehhez a szeretne hozzájárulni az a webinárium-sorozat is, amely az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának szervezésében indult február elején.
Mi van a rangsorok mögött? kérdést tette fel az a szakmai webinárium, amely az egyetemi rangsorokról szóló sorozat első alkalma volt. A sorozat célja a nemzetközi és hazai rangsorok áttekintése, a rangsorokról való közös gondolkodás mellett az egyetemek körében is ismert, HVG Diploma különszámában is megjelenő hazai rangsor (UnivRress Ranking) szakmai továbbfejlesztése.
A február 3-án megtartott online webináriumon közel 50 fő vett részt a felsőoktatás széles spektrumát képviselve. Szabó Fruzsina HVG/Eduline bevezetőjét követően három rövid előadás hangzott el a HVG Diploma rangsorhoz, illetve a nemzetközi felsőoktatási rangsorokhoz kapcsolódóan.
Czirfusz Dóra Hogyan mérnek a rangsorok? – Az indikátorok változása, ennek hatásai a helyezésekre című előadásában bemutatta, hogy az elmúlt hat évben a hallgatói kiválóságot mérő indikátorok változatlanul jelentek meg a rangsorkészítés módszertanában, míg az oktatói kiválóságot mérő indikátoroknál a súlyozásban történt módosítás 2018-tól: a korábban 50 százalékos súlyú “egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma” – kiegyenlítve a négy indikátor jelentőségét – 25 százalékra csökkent. Néhány kar példáján bemutatásra került, hogy vannak olyan intézmények, melyek az elmúlt hat évben stabilan tartják a pozíciójukat a súlyozás megváltozásának ellenére (például BME-TTK, SOE-EMK, PTE-ÁOK, SZTE-BTK, SZTE-ETSZK), míg más intézmények jelentős kilengéseket mutattak az évek során, melyek nem köthetőek egyértelműen a módszertan megváltozásához, sokkal inkább az alapadatokban bekövetkező változásokra vezethetők vissza (például: BME-GPK, EKE-AVK, MILTON, PTE-KPVK, TE). Az alapadatok és a rangsorhelyezés kapcsolatát elemezve kiderült, hogy a rangsorhelyezést legnagyobb mértékben a minősített oktatók száma képes előremozdítani, ezen belül az aktuális módszertan szerint a PhD fokozattal, a DLA-minősítéssel, valamint az MTA doktora címmel rendelkező oktatók számának növelése javíthat jelentősen a pozíción. Összességében tehát egy intézmény rangsorpozíciója a minősített oktatók számával mutatja a legerősebb összefüggést.
Fábri György Egyetemi teljesítmények a rangsorhelyezések tükrében c. előadását a felsőoktatási rangsor-indikátorok értelmezési korlátainak elemzésével kezdte. Véleménye szerint a rangsorok nem tudják megragadni a felsőoktatás több aspektusát, mint például a szakmai minőség egyes elemeit vagy a hallgatói szocializációt, vagy a tudományterületből származó különbségeket. Az előadás azt a kérdést is feltette, hogy hogyan lehetne bővíteni azt a fókuszt, amelyen keresztül a rangsorok a felsőoktatást értelmezik. E kérdéskörben gyakran jelenik meg például a munkaerőpiaci visszajelzések, a presztízs, valamint a hallgatói elégedettség mint lehetséges új értelmezési szempontok – ám ezek alkalmazása komoly módszertani akadályokba ütközhet. Az előadás második fele a felsőoktatás környezetében és rendszerszinten végbemenő változásokat (pl. oktatói és hallgatói létszámváltozások), illetve azok rangsorhelyezésekre gyakorolt hatását elemezte. Az előadás a hazai felsőoktatás előtt álló változások, illetve kihívások között például a modellváltást, az ebből is adódó szűkülő versenyhelyzetet, a fennmaradó Budapest-centrikusságot, valamint a növekvő nemzetközi láthatóság iránti igényt említette – ezek a változások is a rangsorok újragondolását sürgetik.
Soós Sándor Az egyetemi teljesítmény értékelés tendenciái c. előadásában abból az alapvetésből indult ki, hogy a tudományos teljesítmény a nemzeti szintű rangsorokban kisebb mértékben jelenik meg, mint a nemzetközi rangsorokban. Az előadás alapvetően négy kérdéskört tart fontosnak a tudományos teljesítmény mérése kapcsán: az indikátorok, az összemérhetőség, az adatforrások (pl. WOS, Scopus, MTMT), valamint a mutatószámok érvényességének kérdése. A publikációs teljesítmény mérésének különböző aspektusairól (úgy, mint produktivitás, hatás, minőség, elérés), valamint az összemérhetőség korlátairól is szó volt, mely elsősorban az intézmények eltérő tulajdonságaiból adódik. Elhangzott, hogy javíthatja az összemérhetőséget egyrészt az olyan mutatók választása, amelyek kezelik a tudományterületi különbségeket, másrészt a tudományterületi szinten való összehasonlítás is, továbbá az intézményi profilok alapján kialakított csoportokban történő összemérés. Az adatforrások kapcsán felmerült a publikációs adatbázisok eltérései, eltérő információtartalmai, mely ugyanarra a kérdésre különböző válaszokat eredményezhet. A mutatószámok érvényessége kapcsán elhangzott, hogy annak ellenére, hogy a tényleges publikációs hatásban nincs jelentős eltérés az egyes intézmények között, a rangsorolás következtében apró eltérések is felnagyításra kerülnek. Előadását azzal a gondolattal zárta, hogy körültekintő indikátorválasztás mellett is óvatosan kell bánni a rankinghelyezések értelmezésével.
A webinárium második felében felkért hozzászólók – Dr. Lukács Eszter rektorhelyettes, Széchenyi Egyetem, Dr. Gulácsi László rektorhelyettes, Óbudai Egyetem, Dr. Vass László rector emeritus Budapesti Metropolitan Egyetem – osztották meg gondolataikat, hangsúlyozva, hogy a felsőoktatási rangsorokra elsősorban marketing eszközként érdemes tekinteni az intézményi stratégia kialakítása során, és nem indikátorként kezelni őket. A hozzászólások ugyanakkor jól mutatták azokat a különbségeket is, hogy az egyes intézmények hogyan, milyen szempontok mentén értelmezik a rangsorokat, mennyire tartják stratégiai kérdésnek a nemzetközi és hazai rangsorokra való „felkerülést”, a helyezéseket.
A következő, 2021. március 4-ai webinárium A valódi versenytér: magyar egyetemek a nemzetközi mezőnyben témakört dolgozza fel. A felsőoktatási rangsorokkal rendszeres foglalkozik az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának honlapja.
A webinárium előadásai elérhetők az ELTE PPK YouTube csatornáján is.
Czirfusz Dóra: https://www.youtube.com/watch?v=CQElUKeeYOk
Fábri György: https://www.youtube.com/watch?v=DRC00l_7IXA&t=616s
Soós Sándor: https://www.youtube.com/watch?v=AQ2cf5gZYI0
Dr. habil György Fábri (1964) is an habilitated associate professor (Institute of research on Adult Education and Knowledge Management, Faculty of Education and Psychology of Eötvös Loránd University), head of the Social Communication Research Group. Areas of research: university philosophy, sociology of higher education and science, science communication, social communication, church sociology. His monograph was published on the transformation of Hungarian higher education during the change of regime (1992 Wien) and on university rankings (2017 Budapest). He has edited several scientific journals, and his university courses and publications cover communication theory, university philosophy, science communication, social representation, media and social philosophy, ethics, and church sociology.
Dr. Mircea Dumitru is a Professor of Philosophy at the University of Bucharest (since 2004). Rector of the University of Bucharest (since 2011). President of the European Society of Analytic Philosophy (2011 – 2014). Corresponding Fellow of the Romanian Academy (since 2014). Minister of Education and Scientific Research (July 2016 – January 2017). Visiting Professor at Beijing Normal University (2017 – 2022). President of the International Institute of Philosophy (2017 – 2020). President of Balkan Universities Association (2019 – 2020). He holds a PhD in Philosophy at Tulane University, New Orleans, USA (1998) with a topic in modal logic and philosophy of mathematics, and another PhD in Philosophy at the University of Bucharest (1998) with a topic in philosophy of language. Invited Professor at Tulsa University (USA), CUNY (USA), NYU (USA), Lyon 3, ENS Lyon, University of Helsinki, CUPL (Beijing, China), Pekin University (Beijing, China). Main area of research: philosophical logic, metaphysics, and philosophy of language. Main publications: Modality and Incompleteness (UMI, Ann Arbor, 1998); Modalitate si incompletitudine, (Paideia Publishing House, 2001, in Romanian; the book received the Mircea Florian Prize of the Romanian Academy); Logic and Philosophical Explorations (Humanitas, Bucharest, 2004, in Romanian); Words, Theories, and Things. Quine in Focus (ed.) (Pelican, 2009); Truth (ed.) (Bucharest University Publishing House, 2013); article on the Philosophy of Kit Fine, in The Cambridge Dictionary of Philosophy, the Third Edition, Robert Audi (ed.) (Cambridge University Press, 2015), Metaphysics, Meaning, and Modality. Themes from Kit Fine (ed.) (Oxford University Press, forthcoming).
Mr. Degli Esposti is Full Professor at the Department of Computer Science and Engineering, Deputy Rector Alma Mater Studiorum Università di Bologna, Dean of Biblioteca Universitaria di Bologna, Head of Service for the health and safety of people in the workplace, President of the Alma Mater Foundation and Delegate for Rankings.
Ben joined QS in 2002 and has led institutional performance insights function of QS since its emergence following the early success of the QS World University Rankings®. His team is, today, responsible for the operational management of all major QS research projects including the QS World University Rankings® and variants by region and subject. Comprising over 60 people in five international locations, the team also operate a widely adopted university rating system – QS Stars – and a range of commissioned business intelligence and strategic advisory services.Ben has travelled to over 50 countries and spoken on his research in almost 40. He has personally visited over 50 of the world’s top 100 universities amongst countless others and is a regular and sought after speaker on the conference circuit.Ben is married and has two sons; if he had any free time it would be spent reading, watching movies and skiing.
Anna Urbanovics is a PhD student at Doctoral School of Public Administration Sciences of the University of Public Service, and studies Sociology Master of Arts at the Corvinus University of Budapest. She is graduated in International Security Studies Master of Arts at the University of Public Service. She does research in Scientometrics and International Relations.
Since 1 February 2019 Minister Palkovics as Government Commissioner has been responsible for the coordination of the tasks prescribed in Act XXIV of 2016 on the promulgation of the Agreement between the Government of Hungary and the Government of the People’s Republic of China on the development, implementation and financing of the Hungarian section of the Budapest-Belgrade Railway Reconstruction Project.
He is the past President of the Health and Health Care Economics Section of the Hungarian Economics Association.
Based in Berlin, Zuzanna Gorenstein is Head of Project of the German Rectors’ Conference (HRK) service project “International University Rankings” since 2019. Her work at HRK encompasses the conceptual development and implementation of targeted advisory, networking, and communication measures for German universities’ ranking officers. Before joining the HRK, Zuzanna Gorenstein herself served as ranking officer of Freie Universität Berlin.
His books on mathematical modeling of chemical, biological, and other complex systems have been published by Princeton University Press, MIT Press, Springer Publishing house. His new book RANKING: The Unwritten Rules of the Social Game We All Play was published recently by the Oxford University Press, and is already under translation for several languages.
