Mi van a rangsorok mögött? Webinárium-sorozat indult a felsőoktatási rangsorokról!

Mi van a rangsorok mögött? kérdést tette fel az a szakmai webinárium, amely az egyetemi rangsorokról szóló sorozat első alkalma volt. A sorozat célja a nemzetközi és hazai rangsorok áttekintése, a rangsorokról való közös gondolkodás mellett az egyetemek körében is ismert, HVG Diploma különszámában is megjelenő hazai rangsor (UnivPress Ranking) szakmai továbbfejlesztése. Czirfusz Dóra, Fábri György, Soós Sándor előadásai és vita.

Az elmúlt közel húsz évben a felsőoktatási intézményi teljesítmény kommunikációjának világszerte népszerű formáivá váltak az egyetemi rangsorok, amelyek folyamatosan a felsőoktatásról szóló párbeszéd fókuszában állnak. Ehhez a szeretne hozzájárulni az a webinárium-sorozat is, amely az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának szervezésében indult február elején.

Mi van a rangsorok mögött? kérdést tette fel az a szakmai webinárium, amely az egyetemi rangsorokról szóló sorozat első alkalma volt. A sorozat célja a nemzetközi és hazai rangsorok áttekintése, a rangsorokról való közös gondolkodás mellett az egyetemek körében is ismert, HVG Diploma különszámában is megjelenő hazai rangsor (UnivRress Ranking) szakmai továbbfejlesztése.

A február 3-án megtartott online webináriumon közel 50 fő vett részt a felsőoktatás széles spektrumát képviselve. Szabó Fruzsina HVG/Eduline bevezetőjét követően három rövid előadás hangzott el a HVG Diploma rangsorhoz, illetve a nemzetközi felsőoktatási rangsorokhoz kapcsolódóan.

Czirfusz Dóra Hogyan mérnek a rangsorok? – Az indikátorok változása, ennek hatásai a helyezésekre című előadásában bemutatta, hogy az elmúlt hat évben a hallgatói kiválóságot mérő indikátorok változatlanul jelentek meg a rangsorkészítés módszertanában, míg az oktatói kiválóságot mérő indikátoroknál a súlyozásban történt módosítás 2018-tól: a korábban 50 százalékos súlyú “egy tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó hallgatók száma” – kiegyenlítve a négy indikátor jelentőségét – 25 százalékra csökkent. Néhány kar példáján bemutatásra került, hogy vannak olyan intézmények, melyek az elmúlt hat évben stabilan tartják a pozíciójukat a súlyozás megváltozásának ellenére (például BME-TTK, SOE-EMK, PTE-ÁOK, SZTE-BTK, SZTE-ETSZK), míg más intézmények jelentős kilengéseket mutattak az évek során, melyek nem köthetőek egyértelműen a módszertan megváltozásához, sokkal inkább az alapadatokban bekövetkező változásokra vezethetők vissza (például: BME-GPK, EKE-AVK, MILTON, PTE-KPVK, TE). Az alapadatok és a rangsorhelyezés kapcsolatát elemezve kiderült, hogy a rangsorhelyezést legnagyobb mértékben a minősített oktatók száma képes előremozdítani, ezen belül az aktuális módszertan szerint a PhD fokozattal, a DLA-minősítéssel, valamint az MTA doktora címmel rendelkező oktatók számának növelése javíthat jelentősen a pozíción. Összességében tehát egy intézmény rangsorpozíciója a minősített oktatók számával mutatja a legerősebb összefüggést.

Fábri György Egyetemi teljesítmények a rangsorhelyezések tükrében c. előadását a felsőoktatási rangsor-indikátorok értelmezési korlátainak elemzésével kezdte. Véleménye szerint a rangsorok nem tudják megragadni a felsőoktatás több aspektusát, mint például a szakmai minőség egyes elemeit vagy a hallgatói szocializációt, vagy a tudományterületből származó különbségeket. Az előadás azt a kérdést is feltette, hogy hogyan lehetne bővíteni azt a fókuszt, amelyen keresztül a rangsorok a felsőoktatást értelmezik. E kérdéskörben gyakran jelenik meg például a munkaerőpiaci visszajelzések, a presztízs, valamint a hallgatói elégedettség mint lehetséges új értelmezési szempontok – ám ezek alkalmazása komoly módszertani akadályokba ütközhet. Az előadás második fele a felsőoktatás környezetében és rendszerszinten végbemenő változásokat (pl. oktatói és hallgatói létszámváltozások), illetve azok rangsorhelyezésekre gyakorolt hatását elemezte. Az előadás a hazai felsőoktatás előtt álló változások, illetve kihívások között például a modellváltást, az ebből is adódó szűkülő versenyhelyzetet, a fennmaradó Budapest-centrikusságot, valamint a növekvő nemzetközi láthatóság iránti igényt említette – ezek a változások is a rangsorok újragondolását sürgetik.

Soós Sándor Az egyetemi teljesítmény értékelés tendenciái c. előadásában abból az alapvetésből indult ki, hogy a tudományos teljesítmény a nemzeti szintű rangsorokban kisebb mértékben jelenik meg, mint a nemzetközi rangsorokban. Az előadás alapvetően négy kérdéskört tart fontosnak a tudományos teljesítmény mérése kapcsán: az indikátorok, az összemérhetőség, az adatforrások (pl. WOS, Scopus, MTMT), valamint a mutatószámok érvényességének kérdése. A publikációs teljesítmény mérésének különböző aspektusairól (úgy, mint produktivitás, hatás, minőség, elérés), valamint az összemérhetőség korlátairól is szó volt, mely elsősorban az intézmények eltérő tulajdonságaiból adódik. Elhangzott, hogy javíthatja az összemérhetőséget egyrészt az olyan mutatók választása, amelyek kezelik a tudományterületi különbségeket, másrészt a tudományterületi szinten való összehasonlítás is, továbbá az intézményi profilok alapján kialakított csoportokban történő összemérés. Az adatforrások kapcsán felmerült a  publikációs adatbázisok eltérései, eltérő információtartalmai, mely ugyanarra a kérdésre különböző válaszokat eredményezhet. A mutatószámok érvényessége kapcsán elhangzott, hogy annak ellenére, hogy a tényleges publikációs hatásban nincs jelentős eltérés az egyes intézmények között, a rangsorolás következtében apró eltérések is felnagyításra kerülnek. Előadását azzal a gondolattal zárta, hogy körültekintő indikátorválasztás mellett is óvatosan kell bánni a rankinghelyezések értelmezésével.

A webinárium második felében felkért hozzászólók – Dr. Lukács Eszter rektorhelyettes, Széchenyi Egyetem, Dr. Gulácsi László rektorhelyettes, Óbudai Egyetem, Dr. Vass László rector emeritus Budapesti Metropolitan Egyetem – osztották meg gondolataikat, hangsúlyozva, hogy a felsőoktatási rangsorokra elsősorban marketing eszközként érdemes tekinteni az intézményi stratégia kialakítása során, és nem indikátorként kezelni őket. A hozzászólások ugyanakkor jól mutatták azokat a különbségeket is, hogy az egyes intézmények hogyan, milyen szempontok mentén értelmezik a rangsorokat, mennyire tartják stratégiai kérdésnek a nemzetközi és hazai rangsorokra való „felkerülést”, a helyezéseket.

A következő, 2021. március 4-ai webinárium A valódi versenytér: magyar egyetemek a nemzetközi mezőnyben témakört dolgozza fel. A felsőoktatási rangsorokkal rendszeres foglalkozik az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportjának honlapja.

A webinárium előadásai elérhetők az ELTE PPK YouTube csatornáján is.

Czirfusz Dóra: https://www.youtube.com/watch?v=CQElUKeeYOk

Fábri György: https://www.youtube.com/watch?v=DRC00l_7IXA&t=616s

Soós Sándor: https://www.youtube.com/watch?v=AQ2cf5gZYI0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .