A legjobbak választása 2018

Home / Rangsor-kutatás / Elemzések / A legjobbak választása 2018

Stabil szak-és intézményi preferenciák, fővárosi dominancia, gazdasági, pszichológus, orvosi, és jogi képzési orientáció, növekvő érdeklődés néhány műszaki, csökkenő több bölcsész pálya iránt – ez jellemzi a legkiválóbb érettségizettek továbbtanulási döntéseit.

Immár fél évtizede jelentetjük meg azt a speciális hallgatói kiválósági rangsorunkat, amely a nappali (osztott és osztatlan) alapképzésen továbbtanulók legjobb eredményű tíz százalékának a képzési hely és képzési irány választása alapján készül. Két szempontból is mértékadó ez a rangsor. Egyfelől az igen magas pontszámot elért hallgatók valódi piaci visszajelzést adnak az egyetemek kínálatára, hiszen ők valóban válogathatnak az intézmények és szakok között, másfelől az ő esetükben a nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, középiskolai versenyek eredményei jelzik, hogy többségük értékválasztása, pályaorientációja, munka-tudatossága kiforrottabb lehet.

Az idén 4135 ide tartozó felvettből (akik legalább 453 pontot értek el) kimagaslóan sokan, 695-en választották a BCE Gazdaságtudományi Karát. Ez a szám közel háromszor akkora, mint a negyedik helyezett ELTE Bölcsészettudományi Karé, de a második BME Villamosmérnöki Kar vagy a harmadik Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karánál is több, mint két és félszer nagyobb. Összességében is minden hatodik magas pontszámú diák ezt a kart választotta. Az ide felvett összes diák (1495) között 46,5%  tartozik a legjobbak közé, ami ugyancsak messze kiemelkedő érték a nagyobb felvett létszámú karok között: az ELTE BTK 1498 bekerült hallgatójának 16,6%-a, a BME VIK 1235 21,9%-a tartozik a TOP10%-ba. Magasabb arányt a SE ÁOK produkált, hiszen itt 69,9% az arányszám.

kar
(azokat a karok, amelyek 11 év alatt legalább 1%-kal részesültek a TOP10% hallgatókból
TOP 10% felvett arány a TOP10%-on belül arány a felvetteken belül
1. BCE-GTK 695 16,1% 46,5%
2. BME-VIK 271 6,3% 21,9%
3. SE-ÁOK 267 6,2% 69,9%
4. ELTE-BTK 249 5,8% 16,6%
5. ELTE-PPK 192 4,4% 32,1%
6. BME-GPK 183 4,2% 30,3%
7. ELTE-ÁJK 157 3,6% 29,1%
8. ELTE-TTK 156 3,6% 18,5%
9. BCE-TK 134 3,1% 28,5%
10. ELTE-IK 105 2,4% 16,3%
11. BCE-KTK 98 2,3% 49,0%
12. BME-VBK 92 2,1% 25,2%
13. DE-ÁOK 88 2,0% 30,6%
14. ELTE-TÁTK 73 1,7% 12,0%
15. SZTE-ÁOK 68 1,6% 29,8%
16. PPKE-BTK 66 1,5% 8,5%
17. KRE-BTK 65 1,5% 8,1%
18. PPKE-JÁK 56 1,3% 15,1%
19. DE-BTK 46 1,1% 7,4%
20. SE-FOK 42 1,0% 42,0%
21. BME-GTK 41 1,0% 5,8%
22. SZTE-BTK 41 1,0% 8,7%
23. SZTE-TTIK 39 0,9% 3,7%
24. BME-TTK 38 0,9% 44,2%
25. BGE-KKK 36 0,8% 4,3%
26. BME-ÉPK 33 0,8% 12,7%
27. BGE-KVIK 29 0,7% 3,0%

(Forrás: OH adatszolgáltatás 2018)

Miközben a BCE GTK kiemelkedik a többi kar közül, intézményi szinten az ELTE, a BCE és a BME vonzereje a meghatározó. A fővárosi tudományegyetem nyolc karából hat a rangsor első 15 helyének valamelyikén szerepel, összesen 1057 TOP10%-os felvettel, mögötte a BCE 927 és a BME 688-cal. Azonban az ELTE fölénye a nagyobb hallgatói létszámmal is magyarázható a kiválóság mellett, hiszen itt hatezernél is több továbbtanulót vettek fel, míg a Corvinuson 2166, a Műegyetemen pedig 3827 alétszám. Ha tehát arányosítva tekintjük, akkor a BCE állna az élen 42,8%-kal, amit a nagyobb hallgatói létszámú egyetemek közül a Semmelweis 28,7, a BME 18 és az ELTE 16,9%-kal követ. A legnagyobb arányban az Állatorvosi Egyetemen vannak a kiválóak (45%), de ott ez mindösszesen 63 diákot jelent a 140-ből.

Az intézményi szintű összevetés ugyanakkor azt is mutatja, hogy nem változott a rendkívül jelentős regionális koncentráció. Budapesti intézménybe került be a TOP10% több, mint négyötöde (!), s ha ehhez Debrecent (5,8%) és Szegedet (5,45%) is hozzávesszük, akkor látszik, hogy ez a három város jelent perspektívát a legjobbaknak. De megfordítva is hasonló a kép: a legjobb diákok felét hat város (Budapest, Debrecen, Győr, Nyíregyháza, Szeged, Miskolc) középiskolái adják, ezen belül is fővárosi gimnáziumból érkeznek ezerháromszáznál is többen, tehát egyharmadnyian.

Ez a polarizáció meglehetősen stabilnak tűnik 11 év távlatában is. A BCE GTK első helye egyre nagyobb arányban vonul végig az időszakon, különösen a 2008-2010-re jellemző 14%-os átlagok utáni 2012-es „mélypont” után (ekkor a legjobbak közül 10,8% jutott be ide, a második helyezett  ELTE BTK 9,8% ezt megközelítette), hiszen folyamatos emelkedéssel idén 16,1% a részesülése a Corvinus ezen karának – míg az idei második, a BME VIK 6,3%-át nyerte meg a kiváló hallgatóknak. A TOP10%-os hallgatók majd háromnegyede összesen huszonöt egyetemi kar között oszlik meg, míg a többi egynegyed 111 kar között (2008-ban az 70,5%, 2018-ban 72% ez az arány)! Ennek a vezető huszonötös csoportnak az összetétele is alig változott ebben az időszakban, két intézményt kivéve ugyanazok a karok alkotják. Érthető tehát, hogy a tudományegyetemi és fővárosi túlsúly is állandósult.

Ezen belül azonban megfigyelhető néhány jelentős változás. Ha az évtizedes távlatot vizsgáljuk, akkor a műszaki karok kiemelkedő növekedése látható, mind a kiváló hallgatók számát, mind a részesülésük arányát tekintve (ELTE IK 58-105, 210%; BME GPK 102 – 183, 208%; BME VBK 63-92, 169%; BME VIK 195-271, 161%). Jóval kisebb létszámmal, de impozáns növekedéssel négyszerezte (!) meg a kiváló felvettek számát a Pázmány jogi kara, míg a Semmelweis és a Debreceni Egyetem általános orvoskara közel másfélszer annyi kiválóságot vonzott. Az ELTE Társadalomtudományi Kara mind a létszámban (135%), mind az arányban (1,1-ről 1,57%) erősödött, ami azért is figyelemre méltó, mert a legnagyobb csökkenéseket éppen a társadalomtudományi-bölcsész területeken tapasztalhatjuk. A Corvinus Társadalomtudományi Karát kevesebb, mint a 2008-as létszám fele választotta ebben a hallgatói körben, de ennél is látványosabb a BCE-n kívüli gazdasági képzésekben (BME GTK, BGE KKK, KVIK) a jelentős csökkenés, negyedére, ötödére a 11 évvel korábbinak. Mindezek mellett a korábban egyértelműen kiemelkedő létszámú és arányú ELTE Bölcsészkar vesztesége jelentős, feleannyian jöttek csak ide a TOP10%-osokból, a részesedése is 5,8%-ra csökkent 9,5%-ról. A tendenciák nem mutatnak más képet akkor sem, ha a felsőoktatási továbbtanulásban jelentős finanszírozási és kommunikációs váltást elindító 2012-es évhez viszonyítunk (az ELTE BTK esetében még erősebb a csökkenés aránya), egyetlen kiugró különbség a BME Gépészkarának adatsora: míg 2012-ig (sőt, folytatódva 2014-ig) egyértelmű és dinamikus növekedést látunk, addig az elmúlt négy évben csökkent mind a létszám, mind a részesedéi arány.

Mindezen folyamatokat nagyban befolyásolja a szakok, szakterületek vonzerejének változása, ami a legfőbb indikátora az egyes intézmények iránti hallgatói érdeklődésnek. Mivel 2012-ben a gazdasági-társadalomtudományi képzési helyek állami finanszírozásának drasztikus csökkentésével lényegében összeomlott az olyan, amúgy népszerű szakok keresettsége a TOP10% körében, mint a turizmus-vendéglátás, kereskedelem és marketing, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és média, az ezt követő időszak visszaépülése ellenére is ma csak az egy-két ötöde a létszám a 2008-asnak. A bölcsészeti-társadalomtudományi irányok jó része (történelem, szabad bölcsészet, politológia) esetében hasonló a változás mértéke, azonban különbözik a dinamikája: itt ugyanis folyamatos a csökkenés, fordulat nélkül. A hallgató választásainak differenciáltságát mutatja, hogy ugyanakkor a nemzetközi gazdálkodás, a jogász, gazdaságelemzés szakokon kiemelkedő bővülést látunk. A reálterületeken pedig egyértelmű a fordulat a korábbi évekhez képest: mechatronikai mérnöknek, programtervező informatikusnak, vegyészmérnöknek, matematikusnak, gépészmérnöknek, gazdaságinformatikusnak,, de még általános orvosnak is lényegesen többen kezdenek el tanulni a legjobbak közül, mint a múlt évtized végén – bár néhány esetben itt az elmúlt öt évben negatív tendencia indult például a vegyészek, gépészek között. Az osztatlan tanárképzés 2013-as indulása óta fokozatosan nő az ide tartozó mintegy száz szakpárra bejutó magas pontszámúak száma, aminek révén ma már elérik a 3%-át ennek a körnek, s ez a nyolcadik legmagasabb arány.

Összegzésünk nem különbözik a tavalyi elemzésünkétől: továbbra is mind regionálisan, mind szakterületi megoszlásban, mind intézményi oldalról folytatódott a felsőoktatási hallgatói kiválósági kapacitások koncentrálódása. A műszaki és orvosi reál-szakok minőségi vonzereje megnőtt, de a tendencia néhány esetben megtorpanni látszik, viszont a természettudományos szakokat a matematika kivételével kevesebben választják a  kiválóságok közül. Ha együtt tekintjük azt a félszázezer fiatalt, akik generációjuk legjobbjai voltak az elmúlt bő évtizedben, akkor kisebb átrendeződésekkel, de stabil érdeklődési prioritásokat látunk mind az intézmények, mind a szakok tekintetében: minden hetedik TOP10%-os továbbtanuló a BCE GTK-t választotta, többen, mint a második ELTE BTK-t és SE ÁOK-t együtt. A szakok listáját folyamatosan az általános orvosi és pszichológiai képzés vezeti, miközben több bölcsészeti, gazdálkodási szak iránt csökken a legjobbak érdeklődése.

Dr. Fábri György

kutatócsoport vezető,

ELTE PPK

17 Comments

  • Székely Mózes

    A rangsorról megjelent cikkek és hírek többségének fő állítása: “A legjobbak között a BCE GTK a legnépszerűbb kar, ez a legvonzóbb számukra”, amit azzal támasztanak alá, hogy a legjobbak közül a legtöbben ide nyertek felvételt.
    Ez egy klasszikus logikai hiba, hiszen attól, hogy sokkal több magyar jár a budaörsi TESCO-ba, mint a francia Riviérára, még nem mondanám azt, hogy a TESCO vonzóbb, ergo azt a szót is csak erős megszorításokkal alkalmaznám, hogy népszerűbb a magyarok körében.
    (Egyébként a rangsoruk, ettől függetlenül, hiánypótló, szerintem szakmailag kiváló, jó úton indultak el. Ha nem hinnék el saját PR-szövegüket, egy valóban világszínvonalú módszertanig is eljuthatnának.)

    • fabrigyorgy

      A logikai hibát inkább a hasonlat mutatja meg: a magyarországi magyar vásárlók napi bevásárlásában nem reélis alternatíva a Riviéra választása. A Magyarországon továbbtanulni szándékozó vagy legalábbis azt lehetőségként fenntartó (beadták a jelentkezési lapjukat), itt végzett, kiváló eredményű középiskolások számára az összes magyarországi egyetemi kar alternatíva, tehát ha közülük a legtöbben a BCE GTK-t választják (ráaádsul első helyen, ami egyértelmű preferencia), akkor az a legnépszerűbb, nem?

      • Peter

        Szerintem is nagyon jó az elemzés, én máshol látom a problémát a következtetésben: figyelmen kivül hagyja a felvételiző irányultságát, egyéni preferenciáit és elképzelését. Bár minden magyar egyetem alternativa ezeknek a diákoknak, de egy humán vagy gazdasági érdeklődésű diáknak nem reális alternativa pl. a BME-VIK, attól függetlenül, hogy éppen hol áll a népszerűségi skálán. Ha orvos szeretne lenni, akkor a SE-ÁOK lesz a cél, az ELTE vagy a BME nem alternativa. A fenti következtetés csak akkor lenne levonható, ha a választási statisztika súlyozva lenne a minta érdeklődési kör szerinti megoszlásával, egyéb esetben csak az ugyanolyan irányú képzésekre igaz (mint pl. BCE-GTK vs. BME-GTK)

  • Fedor Agnes

    Engem az is érdekelne, hogy a “top” diákok közül mennyien választottak külföldi egyetemet, illetve mennyien nem tanultak tovább közülük?

    • fabrigyorgy

      A beiratkozási adatok csak később összegződnek, a beiratkozott majd azonnal halasztott diákoké nehezen feltárható, a külfödre menőket központilag nem tartják nyilván. De fontos a felvetés, igyekszünk utánajárni, ez az összeállítás csak a felvételi adatokra támaszkodik, tehát a hazai továbbtanulást esélyként meghagyó diákokat méri.

  • Tislér Norbert

    Esetleg a diákok “forrása” is elérhető lenne? Azaz mely középiskolákból (létszám, arány, stb.) kerültek ki a vizsgált tanulók?

  • Miklós

    Jó elemzés. Érdekes lenne látni, hogy a vidéki nagyobb egyetemek, és karok hányadik decilisnél kapcsolódnak be komolyabb létszámmal. Illetve egy teljes térképet arról, hogy honnan jön a Top10% (akár pont kategóriánként bontva).

  • Gabriel

    Infoként nagyon hasznos felmérés. Persze, ez így egy kicsit tényleg csalóka statisztika, hiszen az is lényeges paraméter, hány felvételi hely van az egyes szakokon. Elképzelhető, hogy vannak olyan szakok, ahová jóval több 453 feletti is jelentkezne, de nincs annyi hely….(Ezzel nem szeretném kisebbíteni a Corvinus érdemeit, hiszen pl. az én fiam is ott végzett és elismerik a diplomáját a m.erő-piacon).

  • Tóth János

    (Óvatosságból) kicsit lehetne nézegetni, hogy ha a 10%-ot szisztematikusan változtatgatjátok, mondjuk 5 és 20 között, kaptok-e nagyon mást. Ha nem, akkor se fölösleges, ha igen, akkor az érdekes.
    Más: Mindig idegesít, amikor megjelenik, hogy az ELTE (kedves alma materem) a legnépszerűbb; mert oda mennek a legtöbben. Ha mondjuk a hallgatók 80%-a menne az Állatorvosira, nagy bajban lennénk. A sok hallgató az ELTE mérete miatt van, meg a szakjai miatt.

  • Peter Schopper

    A leginformatívabb – számomra – az, hogy az összes felvett közül mennyi a top10, hiszen az abszolút adatok nem igazán összemérhetők, egy ELTE BTK a felvettek tömegével (kb. 1500) és a szakok változatosságával hiába előzi meg az SE FOK-ot (kb. 100 felvett). Ha a SOTE FOK-on mindenki top10 lenne, akkor is csak a 11. tudna lenni a sorban (rangsorban).

  • ngyndrs

    Én amiatt szomorodom, hogy igen kevés lesz a “jó orvos”. Amikor én választottam a műszaki pályát több, mint 45 éve, akkor a legjobbak nem közgazdásznak, hanem orvosnak akartak tanulni. Nem vitatva a többi szakmához is szükséges magas szintű intelligenciát — az orvoslás elsajátítása tényleg különleges memoriter képességet, integráló és differenciáló tudást igényel, nem beszélve a majdani betegek jól-rosszul elmondott panaszainak feldolgozásáról. Az adatokból jól látszik pártunk és kormányunk hatékony aktivitása az egészségügy leépítése irányába.

  • kéteszer 10%-os apuka

    Mérnökként az az első kérdésem, hogy a felvételi pontszám mit és milyen pontossággal mér. Persze, a pontosság tartományfüggő is lehet, és más pontosság vonatkozhat a felső tartományra, mint a középmezőnyre. A második kérdés, hogy a top 10%-ban mennyi az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga aránya. Az utóbbi sokszor a szülők tehetősségén múlik. De az előbbiben is lehet szerepe a szülőknek. Nekem két gyermekem elit gimnáziumban végezve volt benne az ilyen módon számolt top 10%-ban. Annak idején kicsit elemeztem gyermekeim osztálytársainak eredményét. Matematikából és fizikából kb. hozták a papírformát, de magyarból és történelemből a célirányos (értsd. külön tanáros) felkészítés többet számított, mint a korábbi tanulmányi eredmények (az osztályrangsorban elfoglalt hely). Ebből arra lehet következtetni, hogy matematikából és fizikából pontosabban lehet a tudásszintet mérni, mint humán ismeretekből. Az utolsó kérdés az, hogy miért fogadnak el alapszintű érettségit a felvételi tantárgyakból, de ez messze vezet.

Hozzászólás a(z) Gabriel bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.