Magyar egyetemek és versenytársaik tudományterületi pozíciói az ARWU 2018-as rangsorában

Home / Rangsor-kutatás / Elemzések / Magyar egyetemek és versenytársaik tudományterületi pozíciói az ARWU 2018-as rangsorában

Az ARWU szakterületi listáin 32 helyezést értek el a magyar egyetemek, a vizsgált területek felében sem kaptak azonban minősítést. A tendencia enyhén romló, de 13 olyan „subject” helyezést is magunkénak mondhatunk, ahol korábban nem volt magyar intézmény. A kelet-közép-európai országok közül a szlovén felsőoktatás mutat hasonló dinamikát, a cseh és lengyel egyetemek az általános rankingekhez hasonlóan itt is előttünk járnak. Összességében a magyar egyetemek világviszonylatban mind az általános, mind a szakterületi listahelyek alapján a legjobb 5-6%-ba tartoznak (egyes szakterületeken pedig a legjobb 1 százalékba), a tendencia viszont nem javuló. A saját közegünkben tekintve azonban a teljes európai felsőoktatási mezőnyben a középkategória alsó részében, a szűkebb régiónkban az egyetemek második csoportjának az élén találhatóak a magyar egyetemek. 

Az ARWU általános rangsorának („Shanghai-ranking”) kialakításában hat indikátort használnak, az oktató tudományos tevékenységét (publikációk és elnyert díjak) összesen 80%-os súllyal mérik, emellett az oktatás minősége, valamint az egyéni tudományos teljesítmény szerepel 10 – 10 százalékkal. Ezzel szemben a tudományterületi rangsorban csupán öt indikátort vesznek figyelembe, tudományterületenként eltérő súllyal.[1]A publikációs tevékenységet a Web of Science adatbázis alapján mérik, az idézettség az InCites adatbázisból kerül kiszámításra, csakúgy, mint a nemzetközi együttműködés indikátora. A következő indikátor szintén a publikációs teljesítményt méri, amit a készítők által legjobbra minősített folyóiratokban (melyek listája itt elérhető) publikált tanulmányok alapján számolnak, végül pedig az oktatók által elnyert tudományos elismerések indikátorát használják, mely alapját tudományterületenként eltérő tudományos díjak adják (ezek listája itt elérhető).

Az elmúlt években fokozatosan bővült a feldolgozott tudományterületek száma, idén már 54 „subject”-nél tartanak. Ezek közül 22-ben szerepel hazai intézmény, összesen 32 alkalommal, 10magyar intézményt figyelembe véve. Tudományterületenként jellemzően egy-három magyar egyetem került rangsorolásra. A hazai intézmények közül az ARWU tudományterületi rangsorában idén összesen 13 új hazai rangsorhelyezés született, míg a korábban rangsoroltak közül 2 intézmény esett ki. A javuló helyezéseket mutató intézmények száma 2, míg a hátrébb sorolt intézmények száma 5.

Rangsormozgás Magyarország Ausztria Csehország Lengyelország Szlovénia
Romlott 5 15,63% 25 16,45% 8 10,00% 5 4,50% 6 15,38%
Stagnál 10 31,25% 67 44,08% 29 36,25% 24 21,62% 15 38,46%
Javult 2 6,25% 17 11,18% 8 10,00% 14 12,61% 3 7,69%
Kiesett 2 6,25% 6 3,95% 1 1,25% 10 9,01% 2 5,13%
Újonnan bekerült 13 40,63% 37 24,34% 34 42,50% 58 52,25% 13 33,33%
Összes helyezés 32 100,00% 152 100,00% 80 100,00% 111 100,00% 39 100,00%
Subjectek száma 22 47 35 33 32

 

A régió többi intézményét is figyelembe véve a legmagasabb arányú javulás Lengyelországnál látható, ahol a 2017-es és 2018-as években a 111 helyezés közül 14 esetében kerültek jobb rangsorpozícióba az intézmények. Szintén Lengyelország az első a legnagyobb arányú új intézmény felmutatásában, a 111 helyezés több, mint 50%-a 2018-ban került először rangsorolásra, miközben rangsorban történő visszacsúszást csupán 5 intézmény esetén tapasztalhatunk (az összes lengyel rangsorhely 4,5%-ában). Csehország esetében is magas a korábban nem rangsorolt intézmények aránya (42,5%), miközben csupán egy intézményük esett ki a rangsorból korábbi évhez képest. Ausztriában a pozíciójukat megtartó intézmények vannak többségben (152 intézményi helyből 67 ilyen található), ugyanakkor a romló teljesítmény ennél az országnál a legmagasabb, az intézmények 16,45%-kal rosszabb helyezést értek el 2018-ban, mint 2017-ben. Szlovénia esetében is a stagnálás a jellemző, a rangsorokban elért került 39 helyezés közül 15 a korábbi évben elért pozíciótnak felelt meg. A magyar intézmények is sok új rangsorhelyen tűnnek fel (40,6%-kal). A feltűnően sok új intézményi pozíció elsősorban a rangsorolt intézményi listák bővülésének köszönhető, ugyanakkor a pozíció-javulások mögött az indikátorok tudatos intézményi fejlesztési politikát sejtetnek, például a publikációs stratégiákban. Emiatt is érhette el több intézmény a listázáshoz megszabott minimális publikációs mennyiséget.

 

A romló helyezést mutató hazai intézmények a természettudományi, illetve mérnöki területhez kapcsolódnak, ezen belül is a matematika, fizika, vegyészmérnök és biológia területen kerültek hátrébb az egyetemeink.

Rosszabb helyezést elért intézmény 2018 2017
World Rank World Rank
Mathematics
Eotvos Lorand University 151-200 101-150
Budapest University of Technology and Economics 301-400 201-300
Physics
University of Debrecen 301-400 201-300
Chemical Engineering
University of Pannonia 301-400 101-150
Biological Sciences
Semmelweis University 401-500 301-400

A visszaesés az indikátorokban is jelentkezik. Matematikai területen mind az ELTE, mind a BME alacsonyabb pontszámot ért el.

2018 2017
World Rank PUB CNCI IC TOP AWARD World Rank PUB CNCI IC TOP AWARD
ELTE 151-200 46.7 43.5 65.3 27.4 0 101-150 49.2 43.9 65.6 34 0
BME 301-400 36.4 46.4 58 22.4 0 201-300 36.7 46.7 60.8 34 0
University of Jyvaskyla 101-150 39.5 65.2 79.8 22.4 0 201-300 38.7 64.3 78.6 0 0
Johannes Kepler University Linz 151-200 39.7 61.1 72.8 15.8 0 301-400 40.8 60 71 0 0

Ez nem regionális trend: akörnyező országok egyetemei közül a lengyel Univeristy of Warsaw, a finn University of Jyvaskyla, valamint az osztrák Johannes Kepler University Linz  esetén látványos javulás mutatkozik a kiemelt folyóiratokban megjelent publikációk számát illetően, mellyel több kategóriával kerültek előrébb a rangsorban. Bár az ehhez az indikátorhoz tartozó pontszámok a hazai egyetemeknél továbbra is magasabbak vagy ugyanakkorák (ELTE: 27.4, BME:22.4, Jyvaskyla: 22.4, Linz: 15.8), az idézettséget mérő mutató (CNCI), valamint a nemzetközi együttműködés (IC) tekintetébenjobb eredményt értek el az említett külföldi intézmények, mellyel megelőzték, illetve beérték a két hazai egyetemet.

Fizika területen a Debreceni Egyetem visszaesése kevésbé egyértelműen magyarázható az indikátorok változásai alapján, csupán a kiemelt folyóiratokban történő publikációs tevékenység területénlátható kisebb visszaesés, miközben az idézettséget mérő indikátor javult, a többi pedig stagnált. A hazai ELTÉvel összevetve jobb teljesítményt ért el idézettségben, valamint nemzetközi együttműködésben (utóbbi kisebb súllyal számolódik ezen a tudományterületen), ugyanakkor rosszabban teljesít a két, publikációs tevékenységet mérő indikátor alapján. A University of Warsaw ezen a területen is jelentős javulást mutat, a 151-200 helyről az 51-75 hely közé emelkedett, mely az indikátorpontszámokban is látható. Fizika területen az európai intézmények többsége megtartotta a tavalyi rangsorát, a lengyelen felül néhány egyetem váltott kategóriát fölfelé, illetve lefelé.

Vegyészmérnök területen a Pannon Egyetem indikátorai egyérteműen indokolják a rosszabb helyezést. Míg a kisebb súllyal számított nemzetközi együttműködés indikátor mentén valamekkorajavulás látszik, az idézettséget mutató indikátor 2017-es 79,4-es értéke után 2018-ban csupán 44,8-as értéket értek el, és a további indikátorokban is romlott a teljesítményük.

Vegyészmérnök területen a Pannon Egyetem indikátorai magyarázzák a rosszabb helyezését. Míg a kisebb súllyal számított nemzetközi együttműködés indikátor mentén javulás látszik, az idézettséget mutató indikátor 2017-es 79,4-es értéke után 2018-ban csupán 44,8-as értéket értek el, és a további indikátorok mentén is romlott a teljesítmény.

Az európai egyetemek közül sok új intézmény került be a vegyészmérnök tudományterületi rangsorba a tavalyihoz képest, jellemzően a 301-400 és 401-500 helyezésekre. Javulást a szerb University of Belgrade ért el (151-200 helyett 101-150), bár az indikátorok alapján ez nem mondható szembetűnő előrelépésnek, mivel három indikátor mentén kisebb romlás látszik, és mindössze egy indikátor mutat javulást (idézettségi mutató). A többi, általunk összehasonlított európai intézmény esetén stagnálás vagy visszalépés látható.

 

A Semmelweis Egyetem biológia területen került egy kategóriával kedvezőtlenebb helyre, és bár az alacsonyabb súllyal számolt nemzetközi együttműködés indikátor mentén javult a pontszámuk, a többi indikátornál kisebb visszaesés látszik. Ezzel szemben a lengyel Jagiellonian University behozta a lemaradását a hazai egyetemmel szemben, így ők a Semmelweis Egyetem korábbi301-400-as rangsorcsoportjába kerültek,csakúgy, mint a szlovák University of Ljubljana, illetve az osztrák University of Natural Resources and Life Sciences. Több osztrák egyetem is előkelőbb helyre került a biológia területen, jellemzően az idézettséget mérő indikátorban bekövetkező javulásnak köszönhetően.

 

Javulást mutat a Szent István Egyetem az állatorvosiképzésterületen belül[2], a 151-200 rangsorcsoportból a 101-150 helyezésre kerültek. Az indikátorokat tekintve jelentős javulás látszik a kiemelt folyóiratokban megjelenő publikációk területén, és kisebb mértékű javulás mutatkozik az idézettséget mérő, illetve nemzetközi kapcsolatokat mérő indikátorokban. Hasonló mintázatot mutat a cseh University of Veterinary & Pharmaceutical Sciences intézmény, mely ugyanebbe a kategóriába került 2018-ban, azzal a különbséggel, hogy esetükben a publikációs teljesítmény az erősebb, szemben az idézettséggel. Ezen a tudományterületen is sok újonnan bekerülő európai intézmény jelent meg a rangsorban, a 151-300 közötti rangsorcsoportokba kerülve.

 

Jobb helyezést elért intézmény 2018 2017
World Rank World Rank
Veterinary Sciences
Szent Istvan University 101-150 151-200
Electrical&Electronic Engineering
Budapest University of Technology and Economics 301-400 401-500

 

A villamosmérnöki képzésterületen belül a Budapesti Műszaki Egyetem szintén egy csoportot javított a tavalyi pozíciójához képest, mindegyik indikátor tekintetébenjobb pontszámot ért el az intézmény ebben az évben. Hasonló előrelépést mutat a román Polytechnic University of Bucharest. Az intézmény a publikációs teljesítményt tekintve tűnik erősebbnek az idézettséggel szemben,  mely a BME esetében éppen fordított képet mutat. Romlott ugyanakkor a szlovén University of Ljubljana intézmény teljesítménye, láthatóan a kiemelt folyóiratokban történő publikálás csökkenése okozta a visszaesést, csakúgy, mint a finn University of Oulu, illetve a cseh Czech Technical University in Prague esetében.

 

A rangsor alapján látszik, hogy a hazai intézmények szempontjából a legtöbb tudományterületen nem történt átrendeződés (az érintett területekből 15 esetében), míg a matematika, fizika, biológia, illetve vegyérmérnöki területen visszaesés tapasztalható, melyeket magyaráznak az indikátorpontszámokban látható csökkenések. A javulást elérő területeken (állatorvosi, valamint villamosmérnöki terület) mindkét intézmény a rangsort meghatározó indikátorok mentén elért jobb eredménye segítette hozzá az előkelőbb rangsorpozícióhoz.

[1]Az eltérő súlyokról szemléletes összefoglaló a Shanghai Rankingoldalán található

[2]Az állatorvosi képzés azóta az önálló intézménnyé vált Állatorvosi Egyetemen működik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.