Magyar egyetemek a kelet-európai ranking-lejtőn

Home / Rangsor-kutatás / Elemzések / Magyar egyetemek a kelet-európai ranking-lejtőn

Romló kelet-európai és magyar egyetemi pozíciók – a nemzetközi felsőoktatási versenyben a posztszovjet kelet-európai országok számára nem kínálnak érdemben jobb pozíció-kilátásokat, ahogyan a „második ligás” összehasonlítások sem.

A THE évekkel ezelőtt úgy döntött, nem csak frusztrálni akarka a világ többi részét az angolszász és nyugat-európai országok által uralt rangsoraival, ezért indított egy „Emerging Economics” rankinget a fejlődő gazdaságú országokat rangsorolja. A THE World University Ranking indikátorokat használja, ugyanakkor néhol eltérő súlyokat rendel az egyes indikátorokhoz. Ebben a rangsorban a tanulási környezet és kutatás egyaránt 30%-os súllyal vesz részt a rangsorolásban, a publikáció ugyanakkor már csak 20% (szemben a teljes rangsor 30%-os súlyával), a nemzetközi teljesítmény, illetve a tudás alkalmazhatósága pedig 10-10%-os súllyal szerepelnek (szemben a 7,5%-os és 2,5%-os súlyokkal).

Indikátorok World University Ranking Emerging Economies
Tanulási környezet Tudományos Reputációs Felmérés 15,00% 15,00%
PhD kitüntetések : összes teljes állású oktató aránya 6,00% 6,00%
Teljes állású oktatók : diákok aránya 4,50% 4,50%
egy akadémikusra eső jövedelem 2,25% 2,25%
Phd kitüntetések : BA kitüntetések aránya 2,25% 2,25%
Publikáció normalizált hivatkozási hatások 30,00% 20,00%
Kutatás reputációs kérdőív kutatás 18,00% 18,00%
kutatási bevétel (súlyozott) 6,00% 6,00%
akadémiai folyóiratokban publikált cikkek száma 6,00% 6,00%
Nemetközi teljesítmény Nemzetközi : hazai teljes állású oktatók aránya 2,50% 3,33%
Nemzetközi : hazai diákok aránya 2,50% 3,33%
Publikálások nemzetközi szerzőtárssal 2,50% 3,34%
Tudás alkalmazhatósága iparági jövedelem 2,50% 10,00%

Eleinte a legjobb 100 intézményről készült rangsor, majd 200 és 300-ra emelkedett a rangsorolt intézmények száma, idén pedig már több mint 350 intézmény rangsorpozícióját közölték.

A ranking első része a következőképpen alakult:

Rank University Overall Citation Industry income International outlook Research Teaching
1 Peking University, China 80,5 74,2 100 52,8 85,1 83
2 Tsinghua University, China 80,4 71,4 99,8 40,8 93,2 80,2
3 Lomonosov Moscow State University, Russian Federation 58,9 15,8 89 60,8 61,6 74,2
4 Fudan University, China 57,3 65,1 53 38,6 57,5 59,5
5 University of Science and Technology of China, China 56,9 76,9 81,7 27,8 49,1 52,7
6 Zhejiang University, China 56,7 45,1 89,4 25,1 63,7 57
7 Shanghai Jiao Tong University, China 55,8 44,1 88,9 33,3 62,5 53,5
8 Nanjing University, China 55,2 64,9 77,8 54 47 49,6
9 University of Cape Town, South Africa 54,4 87 88,5 81,2 36,2 30,5
10 National Taiwan University, Taiwan 52 53,4 65 33,3 54,7 50,4
11 Moscow Institute of Physics and Technology, Russian Federation 51,9 50 99,9 51,7 41,4 47,7
12 University of the Witwatersrand, South Africa 47,2 76,5 99,9 70 23,2 26,6
13 Indian Institute of Science, India 46,5 44,4 49,5 19,5 48,6 53,8
14 University of São Paulo, Brazil 45,7 31,5 38,1 30,9 55,5 52,9
15 Khalifa University of Science and Technology, United Arab Emirates 45,1 71,4 84,5 97,9 18,7 23,4
16 Koç University, Turkey 44,2 65,2 84,3 53,9 32,1 25,7
17 Wuhan University, China 43,8 37,5 89,9 37,4 33,7 44,9
18 Sabancı University, Turkey 43,4 62,1 87,8 46,8 35,2 23,2
19 National Research Nuclear University MEPhI, Russia Federation 43 53,1 99,7 49,3 25,5 32,6
20 National Tsing Hua University, Taiwan 42,8 59,4 54,8 29 37,1 38
21 Tomsk Polytechnic University, Russian Federation 42,3 81,5 69,7 50,5 17,7 29
22 National Taiwan University of Science and Technology (Taiwan Tech), Taiwan 42,1 39,9 85,1 35,8 43,1 30,4
22 Tongji University, China 42,1 25,4 99,4 47,1 38,2 36,5
24 National Chiao Tung University, Taiwan 41,5 31,5 89 35,6 41,1 34,6
25 Sun Yat-sen University, China 41,3 55,9 52 32,6 32,3 39,9
26 Indian Institute of Technology Bombay, India 41,1 47,8 53,4 19,9 37,6 43,1
27 University of Malaya, Malaysia 40,9 54,4 49,5 77 26,6 31,2
28 University of Tartu, Estonia 40,1 83,6 33,5 50,8 25,3 24,5
29 Harbin Institute of Technology, China 39,2 31,4 99 31,4 31,9 34,4
30 University of Cyprus, Cyprus 38,9 63,1 48,1 76,9 25 20,8
31 National Cheng Kung University (NCKU), Taiwan 38,8 28,3 99,8 31,7 38,2 28,3
32 Higher School of Economics, Russian Federation 38,7 61,6 39,4 40,6 28,7 32,8
33 State University of Campinas, Brazil 38,6 31,7 45,5 27,1 40 43,5
34 Tianjin University, China 38,2 28,5 97,1 18,7 32,8 36,9
35 Qatar University, Qatar 38,1 60,7 46,1 99,8 18,3 19,8
36 Tomsk State University, Russian Federation 37,6 32,8 63,6 56,8 26,5 36,7
37 Cyprus University of Technology, Cyprus 37,5 88,6 33 70,2 13,8 17,8
38 Stellenbosch University, South Africa 37,3 60 7,3 52,9 36,1 28,3
39 University of Crete, Greece 37 85,9 37,4 47,6 17,6 20
40 Southeast University, China 36,9 33,2 92,7 21,6 32,9 29,7
41 University of KwaZulu-Natal, South Africa 36,8 49,8 41,2 59,5 30,8 25
41 National Taiwan Normal University, Taiwan 36,8 25,3 82,9 47,6 33,5 28,8
43 Novosibirsk State University, Russian Federation 36,6 34,7 37,9 41,2 29,5 42,9
44 Saint Petersburg State University, Russian Federation 36,5 31,5 33,1 37,4 29,8 47,3
45 Bilkent University, Turkey 36,3 67,1 42,8 55,7 20,3 23,3
45 Huazhong University of Science and Technology, China 36,3 50,3 63,9 22,4 27,5 31,2
45 Indian Institute of Technology Kharagpur, India 36,3 43,3 73,7 16,7 29,5 32,6
48 Charles University in Prague, Czech Republic 35,3 56,3 32,1 55,7 22 29
49 Indian Institute of Technology Kanpur, India 35,2 38,5 92,7 19,5 21,7 32,6
50 United Arab Emirates University, United Arab Emirates 35,1 49,1 38,4 95,1 16,9 22,9

 

Látható, hogy a kínai és orosz egyetemek uralják ezt a listát, ami a gazdasági potenciálok mellett a két országban zajló, intenzív akadémiai fejlesztésekkel is közvetlenül összefügg. Az általános tendenciát a THE által felkért szakértők is elemezték, aminek néhány megállapítása jelzi a változások irányát:

Az orosz Tomski Műszaki Egyetem az elmúlt évben az 56. helyről a 21-re került. Ennek okai többek között, hogy az egyetem kutatásait áthelyezték olyan területekre, ahol már volt korábbi tapasztalatuk, az oktatókat, akik rangos újságokban jelentetnek meg cikkeket, anyagilag megjutalmazzák, és vezető nemzetközi kutatóközpontok tudósaival működnek együtt. Az egyetem 2013 óta részt vesz Oroszország Project 5-100 nevű projektjében, amely célja, hogy 2020-ra 5 orosz egyetem legyen a rankingek top 100 listáján.

A kínai egyetemek közül 63 található meg a listán. A rangsor első 50 intézménye között 14 kínai van. Ezek pozíciója 2017 óta stabilan tartja a helyét vagy javult. Az ennél alacsonyabb pozícióban levő egyetemek közült viszont 20 esett hátrébb. A kínai kormány 2015-ben indította el a Double World-Class Project nevű programját, mely konkrét egyetemeket támogat abban, hogy a világ legjobbjai közé kerüljenek. Ez a tendencia várhatóan erősíteni fogja a tanulmányi egyenlőtlenséget és anyagi szempontból különböző osztályokat fog létrehozni a diákok között. A kínai diákok már panaszkodnak is az oktatás színvonalának romlására, mivel az egyetemek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kutatásnak és a tudásközvetítéshez köthető kezdeményezésnek.

​A THE háttéranyagai a feltörekvő országok általános gazdasági-demográfiai adottságainak összefüggéseiben is áttekintik az egyetemek pozícióit.

Forrás: THE

Bár az Emerging Economies rangsorban szereplő országok mindegyikében gyorsan fejlődik a felsőoktatás, Kína látványosan megelőzi a többieket. A grafikonon szereplő kék oszlopok az egyes országok a rangsorokon átlagosan elért pontszámát jelzik. Látszik, hogy a 13 mérőszám változásai hogyan járultak hozzá a helyezésekhez.

Kína egyetemei 7 helyet foglalnak el az első 10-ből. Az átlagpontszám majdnem hárommal növekedett, miután a publikáció indikátora jelentősen javult. Ez az egyetemek reputációját is javítja, s a nemzetközi mérőszámok is javulnak.

A rangsorlistára sok egyetemmel felkerülő országok közül egyedül Oroszország vetekedhet Kínával, aminek oka szintén a publikációs indikátorok erősödésében keresendő, de ehhez hozzájárul a kutatási produktivitás, a nemzetköziesedés és a megnövekedett források.

A hazai egyetemek közül a Semmelweis Egyetemnek sikerült javítania a rangsorhelyezésében, így a tavalyi 65. helyett idén a 61. helyen végzett, és idén is a legjobb hazai intézményként került fel a listára. A Budapesti Corvinus Egyetem a korábbi években nem jelent meg a rangsorban, idén a hazai intézmények közül az utolsó, 251-300. helyen van. A többi hazai intézmény pozíciója romlott, a Pécsi Tudományegyetem 5 helyezéssel hátrébb került (a tavalyi jelentősebb, 15 helyet javító eredménye után), az ELTE 8 pozíciót veszített, a Szegedi Tudományegyetem 27 hellyel csúszott hátrébb, a BME pedig 46 hellyel. Az egyes évek eredményeit figyelembe véve a Semmelweis Egyetem pozíciója tűnik a legstabilabbnak ebben a rangsorban, a legnagyobb visszaesést a Debreceni Egyetem mutatja.

University Country 2014 2015 2016 2017 2018
Semmelweis University Hungary 60 55 64 65 61
University of Pécs Hungary 137 122 127
Eotvos Lorand University Hungary 112 123 131
University of Szeged Hungary 93 136 129 156
Budapest University of Technology and Economics Hungary 149 154 200
University of Debrecen Hungary 60 67 150 201-250 201-250
Corvinus University of Budapest Hungary 251-300

Hazai intézmények pozíciói a THE Emerging Economics 2018 rangsor alapján

 A pozícióvesztés ugyanakkor nem magyar sajátosság: a kelet-európai országok egyetemeinek döntő része hasonlóan hátrébb került a listán. A leginkább versenytársnak tekintett lengyel Jagelló Egyetem, a prágai Károly Egyetem, a Bukaresti, Szófiai illetve Zágrábi Egyetem még nagyobb mértékben került hátrébb, mint az ELTE. Különösen feltűnő a Belégrádi egyetem eltűnése a listáról, hiszen ez az intézmény az ARWU-n látványos an előbbr ekerült az elmúlt fél évtizedben. Javítani a Masaryk és a Ljubljanai Egyetem tudott és érdekes Split egyetemének listára kerülése, rögtön a 107. helyre.

 

University Country THE BRICS&Emerging
2014 2015 2016 2017 2018
Sofia University Bulgaria x x x 201-250 301-350
University of Split Croatia x x x x 107
University of Zagreb Croatia x x x 196 201-250
Brno University of Technology Czech Republic x x 73 152 188
Charles University Czech Republic 31 31 44 39 48
Czech University of Life Sciences Prague Czech Republic x x x 175 184
Czeh Technical University in Prague Czech Republic x x 110 96 145
Masaryk University Czech Republic x x 83 96 83
Mendel University Brno Czech Republic x x x 201-250 x
Palacky University Czech Republic x x 92 109 123
Technical University of Liberec Czech Republic x x x x 301-350
Tomas Bata University in Zlín Czech Republic x x x 201-250 251-300
University of Chemistry and Technology, Prague Czech Republic x x 127 152 165
University of Ostrava Czech Republic x x x x 201-250
University of Pardubice Czech Republic x x 165 201-251 251-300
University of South Bohemia České Budějovice Czech Republic x x 39 201-250 x
University of West Bohemia Czech Republic x x x 251-300 251-300
VŠB – Technical University of Ostrava Czech Republic x x 114 109 251-300
Adam Mickiewicz University Poland x x x 200 201-250
AGH University of Science and Technology Poland x x 150 200 201-250
Gdańsk University of Technology Poland x x x x 251-300
Jagellonian University Poland 41 58 107 112 143
Lodz University of Technology Poland x x x x 301-350
Nicolaus Copernicus University Poland x x 179 201-250 251-300
University of Gdańsk Poland x x 141 201-250 301-350
University of Lodz Poland x x 189 167 301-350
University of Silesia in Katowice Poland x x 104 105 301-350
University of Warsaw Poland 23 46 71 78 87
University of Wroclaw Poland x x x 251-300 201-250
Warsaw University of Technology Poland x x x 201-250 173
Wroclaw University of Technology Poland x x x 251-299 x
Alexandru Ioan Cuza University Romania x x x x 251-300
Babes-Bolyai University Romania x x 97 112 162
Grigore T. Popa University of Medicine and Pharmacy Romania x x x x 251-300
Universitatea de Vest dinn Timisoara Romania x x x x 201-250
University of Bucharest Romania x x 146 251-300 251-300
University of Beograd Serbia x x 150 196 x
Comenius University Slovakia x x 135 151 179
Slovak University of Technology Bratislava Slovakia x x x x 251-300
Technical University of Košice Slovakia x x x x 201-250
University of Ljubljana Slovenia x x 116 129 123
University of Maribor Slovenia x x x x 113

A rangsorhelyezések mellett az egyes indikátorokra kapott értékek változását is érdemes szemügyre venni, melyből kiderül, hogy  összességében csupán egy intézmény rontott a saját teljesítményéhez képest (a BME -1.3 ponttal rosszabb összesített pontszámot szerzett). A többi hazai intézmény javított a tavalyi eredményeihez képest, legnagyobb mértékben a Pécsi Tudományegyetem. Vélhetően a többi, rangsorban szereplő intézmény pontszámainak jelentősebb változása (javulása) okozta a rangsorban elért rosszabb pozíciót.

University Country Citations (20%) Industry income (10%)   Internatianol outlook (10%) Research (30%) Teaching (30%) Összes változás
Sofia University Bulgaria -0.5 -0.7 1.5 -2.2 0.8 -1.1
University of Zagreb Croatia 3.2 -3 3.3 -0.5 0.6 3.6
Brno University of Technology Czech Republic -6.1 1,3 3.1 1.6 1.5 1.4
Charles University Czech Republic 1.7 -0.3 1.1 0.6 -1.5 1.6
Czech University of Life Sciences Prague (CULS) Czech Republic 3 -0.8 1.4 0.7 2.9 7.2
Czeh Technical University in Prague Czech Republic -7.9 0.7 2.9 -3.5 1,3 -6.5
Masaryk University Czech Republic 8,5 0.2 2.1 4.6 1.4 16.8
Palacky University Czech Republic 4.2 -0.4 2.5 -0.4 0.3 6.2
Technical University of Liberec Czech Republic 1 1.4 2 0.6 0.7 5.7
Tomas Bata University in Zlín Czech Republic 0.8 -0.9 -12.6 -0.7 2 -11.4
University of Chemistry and Technology, Prague Czech Republic -2.5 0.2 0.7 6.6 0.7 5.7
University of Pardubice Czech Republic -2.3 -0.4 0.4 1,3 2.8 1.8
University of West Bohemia Czech Republic -6.2 -0.2 1.9 0.7 2.7 -1.1
VŠB – Technical University of Ostrava Czech Republic -8 -1.6 3.3 1.4 3 -1.9
Adam Mickiewicz University Poland 2.4 -0.4 2.6 1.2 1.1 6.9
AGH University of Science and Technology Poland -4.7 -0.9 0.9 1,3 2.5 -0.9
Gdańsk University of Technology Poland 0.3 -0.2 1.5 0.3 1.8 3.7
Jagellonian University Poland -0.2 -0.9 -0.1 -0.5 -0.7 -2.4
Nicolaus Copernicus University Poland 4.6 -0.8 1.6 0.9 0.6 6.9
University of Lodz Poland -0.3 -0.4 1.5 1.2 1.5 3.5
University of Silesia in Katowice Poland -2.3 -0.3 1.2 0.1 1.4 0.1
University of Warsaw Poland 1.9 -0.3 0.6 1.8 0.9 4.9
Warsaw University of Technology Poland -14.9 -0.5 1.9 -0.1 1.5 -12.1
Alexandru Ioan Cuza University Romania 6 -0.4 -11.8 -2.4 0.9 -7.7
Babes-Bolyai University Romania 3 -0.5 3.1 -0.2 -0.4 5
University of Bucharest Romania 7.7 -0.4 14.3 -0.9 0.4 21.1
Universitatea de Vest dinn Timisoara Romania -2,9 -0.3 1 -0.1 2 -0.3
Comenius University Slovakia 1,3 -0.6 1.4 0.2 0.7 3
Slovak University of Technology Bratislava Slovakia -2.3 -0.2 -1.3 3.7 1,3 1.2
University of Ljubljana Slovenia 8.5 0.2 3 1.4 1.7 14.8
University of Maribor Slovenia -2.2 -0.4 1.4 2.2 2.9 3.9

A Semmelweis Egyetem javulása az indikátorok alapján a publikációs, valamint a nemzetközi teljesítmény javulásának köszönhető (50.2-ről 61.5 pontos publikációs indiktátorérték, 71.3 helyett 73.9 pontos nemzetközi indikátorérték), miközben a többi indikátor mentén nem romlott jelentősen a pontszámuk.

University Citations (20%) Industry income (10%) Internatianol outlook (10%) Research (30%) Teaching (30%) Összes változás
Semmelweis University 11.3 -0.1 2.6 -0.9 -1.4 11.5
University of Pécs 6.2 8.7 -0.4 1 -0.6 14.9
Eotvos Lorand University 7.4 -0.5 0.8 0.8 0.4 8.9
University of Szeged 4 -0.7 1.2 -0.2 -0.2 4.1
Budapest University of Technology and Economics -3.2 -0.5 1.3 -0.8 1.9 -1.3
University of Debrecen 4.1 3.3 1.5 -0.9 1.3 9.3
Corvinus University of Budapest

Hazai intézmények eredményeinek változásai az egyes indikátorok mentén, 2017-2018

A két legnagyobb súllyal figyelembe vett indikátor, a kutatási teljesítmény és a tanulási környezet a tavalyihoz közel hasonló képet fest az egyes intézményekben. Ezeknél az indikátoroknál a legnagyobb eltérés a BME esetében látszik, mely intézmény 1.9 ponttal javított a tanulási környezetet mérő indikátor mentén (melyet a publikációs teljesítmény mentén látszó romlás ellensúlyozott, így az összesített változás negatív értékű lett). Az összes indikátort figyelembe véve a legnagyobb javulást a Semmelweis Egyetem mutatja a publikációs teljesítményben (11.3 pontos eltérés).

Összegezve, a lista bővítése és a kínai illetve orosz egyetemek látványos fejlesztése a kelet-európai, köztük a magyar egyetemek rangsorolásában egy újabb olyan tényező, ami szűkíti a sikeresség esélyét.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.