Magyar egyetemek a kelet-európai ranking-lejtőn

Romló kelet-európai és magyar egyetemi pozíciók – a nemzetközi felsőoktatási versenyben a posztszovjet kelet-európai országok számára nem kínálnak érdemben jobb pozíció-kilátásokat, ahogyan a „második ligás” összehasonlítások sem.

A THE évekkel ezelőtt úgy döntött, nem csak frusztrálni akarka a világ többi részét az angolszász és nyugat-európai országok által uralt rangsoraival, ezért indított egy „Emerging Economics” rankinget a fejlődő gazdaságú országokat rangsorolja. A THE World University Ranking indikátorokat használja, ugyanakkor néhol eltérő súlyokat rendel az egyes indikátorokhoz. Ebben a rangsorban a tanulási környezet és kutatás egyaránt 30%-os súllyal vesz részt a rangsorolásban, a publikáció ugyanakkor már csak 20% (szemben a teljes rangsor 30%-os súlyával), a nemzetközi teljesítmény, illetve a tudás alkalmazhatósága pedig 10-10%-os súllyal szerepelnek (szemben a 7,5%-os és 2,5%-os súlyokkal).

Indikátorok		World University Ranking	Emerging Economies
Tanulási környezet	Tudományos Reputációs Felmérés	15,00%	15,00%
	PhD kitüntetések : összes teljes állású oktató aránya	6,00%	6,00%
	Teljes állású oktatók : diákok aránya	4,50%	4,50%
	egy akadémikusra eső jövedelem	2,25%	2,25%
	Phd kitüntetések : BA kitüntetések aránya	2,25%	2,25%
Publikáció	normalizált hivatkozási hatások	30,00%	20,00%
Kutatás	reputációs kérdőív kutatás	18,00%	18,00%
	kutatási bevétel (súlyozott)	6,00%	6,00%
	akadémiai folyóiratokban publikált cikkek száma	6,00%	6,00%
Nemetközi teljesítmény	Nemzetközi : hazai teljes állású oktatók aránya	2,50%	3,33%
	Nemzetközi : hazai diákok aránya	2,50%	3,33%
	Publikálások nemzetközi szerzőtárssal	2,50%	3,34%
Tudás alkalmazhatósága	iparági jövedelem	2,50%	10,00%

Eleinte a legjobb 100 intézményről készült rangsor, majd 200 és 300-ra emelkedett a rangsorolt intézmények száma, idén pedig már több mint 350 intézmény rangsorpozícióját közölték.

A ranking első része a következőképpen alakult:

Rank	University	Overall	Citation	Industry income	International outlook	Research	Teaching
1	Peking University, China	80,5	74,2	100	52,8	85,1	83
2	Tsinghua University, China	80,4	71,4	99,8	40,8	93,2	80,2
3	Lomonosov Moscow State University, Russian Federation	58,9	15,8	89	60,8	61,6	74,2
4	Fudan University, China	57,3	65,1	53	38,6	57,5	59,5
5	University of Science and Technology of China, China	56,9	76,9	81,7	27,8	49,1	52,7
6	Zhejiang University, China	56,7	45,1	89,4	25,1	63,7	57
7	Shanghai Jiao Tong University, China	55,8	44,1	88,9	33,3	62,5	53,5
8	Nanjing University, China	55,2	64,9	77,8	54	47	49,6
9	University of Cape Town, South Africa	54,4	87	88,5	81,2	36,2	30,5
10	National Taiwan University, Taiwan	52	53,4	65	33,3	54,7	50,4
11	Moscow Institute of Physics and Technology, Russian Federation	51,9	50	99,9	51,7	41,4	47,7
12	University of the Witwatersrand, South Africa	47,2	76,5	99,9	70	23,2	26,6
13	Indian Institute of Science, India	46,5	44,4	49,5	19,5	48,6	53,8
14	University of São Paulo, Brazil	45,7	31,5	38,1	30,9	55,5	52,9
15	Khalifa University of Science and Technology, United Arab Emirates	45,1	71,4	84,5	97,9	18,7	23,4
16	Koç University, Turkey	44,2	65,2	84,3	53,9	32,1	25,7
17	Wuhan University, China	43,8	37,5	89,9	37,4	33,7	44,9
18	Sabancı University, Turkey	43,4	62,1	87,8	46,8	35,2	23,2
19	National Research Nuclear University MEPhI, Russia Federation	43	53,1	99,7	49,3	25,5	32,6
20	National Tsing Hua University, Taiwan	42,8	59,4	54,8	29	37,1	38
21	Tomsk Polytechnic University, Russian Federation	42,3	81,5	69,7	50,5	17,7	29
22	National Taiwan University of Science and Technology (Taiwan Tech), Taiwan	42,1	39,9	85,1	35,8	43,1	30,4
22	Tongji University, China	42,1	25,4	99,4	47,1	38,2	36,5
24	National Chiao Tung University, Taiwan	41,5	31,5	89	35,6	41,1	34,6
25	Sun Yat-sen University, China	41,3	55,9	52	32,6	32,3	39,9
26	Indian Institute of Technology Bombay, India	41,1	47,8	53,4	19,9	37,6	43,1
27	University of Malaya, Malaysia	40,9	54,4	49,5	77	26,6	31,2
28	University of Tartu, Estonia	40,1	83,6	33,5	50,8	25,3	24,5
29	Harbin Institute of Technology, China	39,2	31,4	99	31,4	31,9	34,4
30	University of Cyprus, Cyprus	38,9	63,1	48,1	76,9	25	20,8
31	National Cheng Kung University (NCKU), Taiwan	38,8	28,3	99,8	31,7	38,2	28,3
32	Higher School of Economics, Russian Federation	38,7	61,6	39,4	40,6	28,7	32,8
33	State University of Campinas, Brazil	38,6	31,7	45,5	27,1	40	43,5
34	Tianjin University, China	38,2	28,5	97,1	18,7	32,8	36,9
35	Qatar University, Qatar	38,1	60,7	46,1	99,8	18,3	19,8
36	Tomsk State University, Russian Federation	37,6	32,8	63,6	56,8	26,5	36,7
37	Cyprus University of Technology, Cyprus	37,5	88,6	33	70,2	13,8	17,8
38	Stellenbosch University, South Africa	37,3	60	7,3	52,9	36,1	28,3
39	University of Crete, Greece	37	85,9	37,4	47,6	17,6	20
40	Southeast University, China	36,9	33,2	92,7	21,6	32,9	29,7
41	University of KwaZulu-Natal, South Africa	36,8	49,8	41,2	59,5	30,8	25
41	National Taiwan Normal University, Taiwan	36,8	25,3	82,9	47,6	33,5	28,8
43	Novosibirsk State University, Russian Federation	36,6	34,7	37,9	41,2	29,5	42,9
44	Saint Petersburg State University, Russian Federation	36,5	31,5	33,1	37,4	29,8	47,3
45	Bilkent University, Turkey	36,3	67,1	42,8	55,7	20,3	23,3
45	Huazhong University of Science and Technology, China	36,3	50,3	63,9	22,4	27,5	31,2
45	Indian Institute of Technology Kharagpur, India	36,3	43,3	73,7	16,7	29,5	32,6
48	Charles University in Prague, Czech Republic	35,3	56,3	32,1	55,7	22	29
49	Indian Institute of Technology Kanpur, India	35,2	38,5	92,7	19,5	21,7	32,6
50	United Arab Emirates University, United Arab Emirates	35,1	49,1	38,4	95,1	16,9	22,9

 

Látható, hogy a kínai és orosz egyetemek uralják ezt a listát, ami a gazdasági potenciálok mellett a két országban zajló, intenzív akadémiai fejlesztésekkel is közvetlenül összefügg. Az általános tendenciát a THE által felkért szakértők is elemezték, aminek néhány megállapítása jelzi a változások irányát:

Az orosz Tomski Műszaki Egyetem az elmúlt évben az 56. helyről a 21-re került. Ennek okai többek között, hogy az egyetem kutatásait áthelyezték olyan területekre, ahol már volt korábbi tapasztalatuk, az oktatókat, akik rangos újságokban jelentetnek meg cikkeket, anyagilag megjutalmazzák, és vezető nemzetközi kutatóközpontok tudósaival működnek együtt. Az egyetem 2013 óta részt vesz Oroszország Project 5-100 nevű projektjében, amely célja, hogy 2020-ra 5 orosz egyetem legyen a rankingek top 100 listáján.

A kínai egyetemek közül 63 található meg a listán. A rangsor első 50 intézménye között 14 kínai van. Ezek pozíciója 2017 óta stabilan tartja a helyét vagy javult. Az ennél alacsonyabb pozícióban levő egyetemek közült viszont 20 esett hátrébb. A kínai kormány 2015-ben indította el a Double World-Class Project nevű programját, mely konkrét egyetemeket támogat abban, hogy a világ legjobbjai közé kerüljenek. Ez a tendencia várhatóan erősíteni fogja a tanulmányi egyenlőtlenséget és anyagi szempontból különböző osztályokat fog létrehozni a diákok között. A kínai diákok már panaszkodnak is az oktatás színvonalának romlására, mivel az egyetemek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kutatásnak és a tudásközvetítéshez köthető kezdeményezésnek.

​A THE háttéranyagai a feltörekvő országok általános gazdasági-demográfiai adottságainak összefüggéseiben is áttekintik az egyetemek pozícióit.

Forrás: THE

Bár az Emerging Economies rangsorban szereplő országok mindegyikében gyorsan fejlődik a felsőoktatás, Kína látványosan megelőzi a többieket. A grafikonon szereplő kék oszlopok az egyes országok a rangsorokon átlagosan elért pontszámát jelzik. Látszik, hogy a 13 mérőszám változásai hogyan járultak hozzá a helyezésekhez.

Kína egyetemei 7 helyet foglalnak el az első 10-ből. Az átlagpontszám majdnem hárommal növekedett, miután a publikáció indikátora jelentősen javult. Ez az egyetemek reputációját is javítja, s a nemzetközi mérőszámok is javulnak.

A rangsorlistára sok egyetemmel felkerülő országok közül egyedül Oroszország vetekedhet Kínával, aminek oka szintén a publikációs indikátorok erősödésében keresendő, de ehhez hozzájárul a kutatási produktivitás, a nemzetköziesedés és a megnövekedett források.

A hazai egyetemek közül a Semmelweis Egyetemnek sikerült javítania a rangsorhelyezésében, így a tavalyi 65. helyett idén a 61. helyen végzett, és idén is a legjobb hazai intézményként került fel a listára. A Budapesti Corvinus Egyetem a korábbi években nem jelent meg a rangsorban, idén a hazai intézmények közül az utolsó, 251-300. helyen van. A többi hazai intézmény pozíciója romlott, a Pécsi Tudományegyetem 5 helyezéssel hátrébb került (a tavalyi jelentősebb, 15 helyet javító eredménye után), az ELTE 8 pozíciót veszített, a Szegedi Tudományegyetem 27 hellyel csúszott hátrébb, a BME pedig 46 hellyel. Az egyes évek eredményeit figyelembe véve a Semmelweis Egyetem pozíciója tűnik a legstabilabbnak ebben a rangsorban, a legnagyobb visszaesést a Debreceni Egyetem mutatja.

University	Country	2014	2015	2016	2017	2018
Semmelweis University	Hungary	60	55	64	65	61
University of Pécs	Hungary			137	122	127
Eotvos Lorand University	Hungary			112	123	131
University of Szeged	Hungary	93		136	129	156
Budapest University of Technology and Economics	Hungary			149	154	200
University of Debrecen	Hungary	60	67	150	201-250	201-250
Corvinus University of Budapest	Hungary					251-300

Hazai intézmények pozíciói a THE Emerging Economics 2018 rangsor alapján

 A pozícióvesztés ugyanakkor nem magyar sajátosság: a kelet-európai országok egyetemeinek döntő része hasonlóan hátrébb került a listán. A leginkább versenytársnak tekintett lengyel Jagelló Egyetem, a prágai Károly Egyetem, a Bukaresti, Szófiai illetve Zágrábi Egyetem még nagyobb mértékben került hátrébb, mint az ELTE. Különösen feltűnő a Belégrádi egyetem eltűnése a listáról, hiszen ez az intézmény az ARWU-n látványos an előbbr ekerült az elmúlt fél évtizedben. Javítani a Masaryk és a Ljubljanai Egyetem tudott és érdekes Split egyetemének listára kerülése, rögtön a 107. helyre.

 

University	Country	THE BRICS&Emerging
		2014	2015	2016	2017	2018
Sofia University	Bulgaria	x	x	x	201-250	301-350
University of Split	Croatia	x	x	x	x	107
University of Zagreb	Croatia	x	x	x	196	201-250
Brno University of Technology	Czech Republic	x	x	73	152	188
Charles University	Czech Republic	31	31	44	39	48
Czech University of Life Sciences Prague	Czech Republic	x	x	x	175	184
Czeh Technical University in Prague	Czech Republic	x	x	110	96	145
Masaryk University	Czech Republic	x	x	83	96	83
Mendel University Brno	Czech Republic	x	x	x	201-250	x
Palacky University	Czech Republic	x	x	92	109	123
Technical University of Liberec	Czech Republic	x	x	x	x	301-350
Tomas Bata University in Zlín	Czech Republic	x	x	x	201-250	251-300
University of Chemistry and Technology, Prague	Czech Republic	x	x	127	152	165
University of Ostrava	Czech Republic	x	x	x	x	201-250
University of Pardubice	Czech Republic	x	x	165	201-251	251-300
University of South Bohemia České Budějovice	Czech Republic	x	x	39	201-250	x
University of West Bohemia	Czech Republic	x	x	x	251-300	251-300
VŠB – Technical University of Ostrava	Czech Republic	x	x	114	109	251-300
Adam Mickiewicz University	Poland	x	x	x	200	201-250
AGH University of Science and Technology	Poland	x	x	150	200	201-250
Gdańsk University of Technology	Poland	x	x	x	x	251-300
Jagellonian University	Poland	41	58	107	112	143
Lodz University of Technology	Poland	x	x	x	x	301-350
Nicolaus Copernicus University	Poland	x	x	179	201-250	251-300
University of Gdańsk	Poland	x	x	141	201-250	301-350
University of Lodz	Poland	x	x	189	167	301-350
University of Silesia in Katowice	Poland	x	x	104	105	301-350
University of Warsaw	Poland	23	46	71	78	87
University of Wroclaw	Poland	x	x	x	251-300	201-250
Warsaw University of Technology	Poland	x	x	x	201-250	173
Wroclaw University of Technology	Poland	x	x	x	251-299	x
Alexandru Ioan Cuza University	Romania	x	x	x	x	251-300
Babes-Bolyai University	Romania	x	x	97	112	162
Grigore T. Popa University of Medicine and Pharmacy	Romania	x	x	x	x	251-300
Universitatea de Vest dinn Timisoara	Romania	x	x	x	x	201-250
University of Bucharest	Romania	x	x	146	251-300	251-300
University of Beograd	Serbia	x	x	150	196	x
Comenius University	Slovakia	x	x	135	151	179
Slovak University of Technology Bratislava	Slovakia	x	x	x	x	251-300
Technical University of Košice	Slovakia	x	x	x	x	201-250
University of Ljubljana	Slovenia	x	x	116	129	123
University of Maribor	Slovenia	x	x	x	x	113

A rangsorhelyezések mellett az egyes indikátorokra kapott értékek változását is érdemes szemügyre venni, melyből kiderül, hogy  összességében csupán egy intézmény rontott a saját teljesítményéhez képest (a BME -1.3 ponttal rosszabb összesített pontszámot szerzett). A többi hazai intézmény javított a tavalyi eredményeihez képest, legnagyobb mértékben a Pécsi Tudományegyetem. Vélhetően a többi, rangsorban szereplő intézmény pontszámainak jelentősebb változása (javulása) okozta a rangsorban elért rosszabb pozíciót.

University	Country	Citations (20%)	Industry income (10%)		Internatianol outlook (10%)	Research (30%)	Teaching (30%)	Összes változás
Sofia University	Bulgaria	-0.5	-0.7		1.5	-2.2	0.8	-1.1
University of Zagreb	Croatia	3.2	-3		3.3	-0.5	0.6	3.6
Brno University of Technology	Czech Republic	-6.1	1,3		3.1	1.6	1.5	1.4
Charles University	Czech Republic	1.7	-0.3		1.1	0.6	-1.5	1.6
Czech University of Life Sciences Prague (CULS)	Czech Republic	3	-0.8		1.4	0.7	2.9	7.2
Czeh Technical University in Prague	Czech Republic	-7.9	0.7		2.9	-3.5	1,3	-6.5
Masaryk University	Czech Republic	8,5	0.2		2.1	4.6	1.4	16.8
Palacky University	Czech Republic	4.2	-0.4		2.5	-0.4	0.3	6.2
Technical University of Liberec	Czech Republic	1	1.4		2	0.6	0.7	5.7
Tomas Bata University in Zlín	Czech Republic	0.8	-0.9		-12.6	-0.7	2	-11.4
University of Chemistry and Technology, Prague	Czech Republic	-2.5	0.2		0.7	6.6	0.7	5.7
University of Pardubice	Czech Republic	-2.3	-0.4		0.4	1,3	2.8	1.8
University of West Bohemia	Czech Republic	-6.2	-0.2		1.9	0.7	2.7	-1.1
VŠB – Technical University of Ostrava	Czech Republic	-8	-1.6		3.3	1.4	3	-1.9
Adam Mickiewicz University	Poland	2.4	-0.4		2.6	1.2	1.1	6.9
AGH University of Science and Technology	Poland	-4.7	-0.9		0.9	1,3	2.5	-0.9
Gdańsk University of Technology	Poland	0.3	-0.2		1.5	0.3	1.8	3.7
Jagellonian University	Poland	-0.2	-0.9		-0.1	-0.5	-0.7	-2.4
Nicolaus Copernicus University	Poland	4.6	-0.8		1.6	0.9	0.6	6.9
University of Lodz	Poland	-0.3	-0.4		1.5	1.2	1.5	3.5
University of Silesia in Katowice	Poland	-2.3	-0.3		1.2	0.1	1.4	0.1
University of Warsaw	Poland	1.9	-0.3		0.6	1.8	0.9	4.9
Warsaw University of Technology	Poland	-14.9	-0.5		1.9	-0.1	1.5	-12.1
Alexandru Ioan Cuza University	Romania	6	-0.4		-11.8	-2.4	0.9	-7.7
Babes-Bolyai University	Romania	3	-0.5		3.1	-0.2	-0.4	5
University of Bucharest	Romania	7.7	-0.4		14.3	-0.9	0.4	21.1
Universitatea de Vest dinn Timisoara	Romania	-2,9	-0.3		1	-0.1	2	-0.3
Comenius University	Slovakia	1,3	-0.6		1.4	0.2	0.7	3
Slovak University of Technology Bratislava	Slovakia	-2.3	-0.2		-1.3	3.7	1,3	1.2
University of Ljubljana	Slovenia	8.5	0.2		3	1.4	1.7	14.8
University of Maribor	Slovenia	-2.2	-0.4		1.4	2.2	2.9	3.9

A Semmelweis Egyetem javulása az indikátorok alapján a publikációs, valamint a nemzetközi teljesítmény javulásának köszönhető (50.2-ről 61.5 pontos publikációs indiktátorérték, 71.3 helyett 73.9 pontos nemzetközi indikátorérték), miközben a többi indikátor mentén nem romlott jelentősen a pontszámuk.

University	Citations (20%)	Industry income (10%)	Internatianol outlook (10%)	Research (30%)	Teaching (30%)	Összes változás
Semmelweis University	11.3	-0.1	2.6	-0.9	-1.4	11.5
University of Pécs	6.2	8.7	-0.4	1	-0.6	14.9
Eotvos Lorand University	7.4	-0.5	0.8	0.8	0.4	8.9
University of Szeged	4	-0.7	1.2	-0.2	-0.2	4.1
Budapest University of Technology and Economics	-3.2	-0.5	1.3	-0.8	1.9	-1.3
University of Debrecen	4.1	3.3	1.5	-0.9	1.3	9.3
Corvinus University of Budapest	–	–	–	–	–

Hazai intézmények eredményeinek változásai az egyes indikátorok mentén, 2017-2018

A két legnagyobb súllyal figyelembe vett indikátor, a kutatási teljesítmény és a tanulási környezet a tavalyihoz közel hasonló képet fest az egyes intézményekben. Ezeknél az indikátoroknál a legnagyobb eltérés a BME esetében látszik, mely intézmény 1.9 ponttal javított a tanulási környezetet mérő indikátor mentén (melyet a publikációs teljesítmény mentén látszó romlás ellensúlyozott, így az összesített változás negatív értékű lett). Az összes indikátort figyelembe véve a legnagyobb javulást a Semmelweis Egyetem mutatja a publikációs teljesítményben (11.3 pontos eltérés).

Összegezve, a lista bővítése és a kínai illetve orosz egyetemek látványos fejlesztése a kelet-európai, köztük a magyar egyetemek rangsorolásában egy újabb olyan tényező, ami szűkíti a sikeresség esélyét.