Romló kelet-európai és magyar egyetemi pozíciók – a nemzetközi felsőoktatási versenyben a posztszovjet kelet-európai országok számára nem kínálnak érdemben jobb pozíció-kilátásokat, ahogyan a „második ligás” összehasonlítások sem.
A THE évekkel ezelőtt úgy döntött, nem csak frusztrálni akarka a világ többi részét az angolszász és nyugat-európai országok által uralt rangsoraival, ezért indított egy „Emerging Economics” rankinget a fejlődő gazdaságú országokat rangsorolja. A THE World University Ranking indikátorokat használja, ugyanakkor néhol eltérő súlyokat rendel az egyes indikátorokhoz. Ebben a rangsorban a tanulási környezet és kutatás egyaránt 30%-os súllyal vesz részt a rangsorolásban, a publikáció ugyanakkor már csak 20% (szemben a teljes rangsor 30%-os súlyával), a nemzetközi teljesítmény, illetve a tudás alkalmazhatósága pedig 10-10%-os súllyal szerepelnek (szemben a 7,5%-os és 2,5%-os súlyokkal).
Indikátorok | World University Ranking | Emerging Economies | |
Tanulási környezet | Tudományos Reputációs Felmérés | 15,00% | 15,00% |
PhD kitüntetések : összes teljes állású oktató aránya | 6,00% | 6,00% | |
Teljes állású oktatók : diákok aránya | 4,50% | 4,50% | |
egy akadémikusra eső jövedelem | 2,25% | 2,25% | |
Phd kitüntetések : BA kitüntetések aránya | 2,25% | 2,25% | |
Publikáció | normalizált hivatkozási hatások | 30,00% | 20,00% |
Kutatás | reputációs kérdőív kutatás | 18,00% | 18,00% |
kutatási bevétel (súlyozott) | 6,00% | 6,00% | |
akadémiai folyóiratokban publikált cikkek száma | 6,00% | 6,00% | |
Nemetközi teljesítmény | Nemzetközi : hazai teljes állású oktatók aránya | 2,50% | 3,33% |
Nemzetközi : hazai diákok aránya | 2,50% | 3,33% | |
Publikálások nemzetközi szerzőtárssal | 2,50% | 3,34% | |
Tudás alkalmazhatósága | iparági jövedelem | 2,50% | 10,00% |
Eleinte a legjobb 100 intézményről készült rangsor, majd 200 és 300-ra emelkedett a rangsorolt intézmények száma, idén pedig már több mint 350 intézmény rangsorpozícióját közölték.
A ranking első része a következőképpen alakult:
Rank | University | Overall | Citation | Industry income | International outlook | Research | Teaching |
1 | Peking University, China | 80,5 | 74,2 | 100 | 52,8 | 85,1 | 83 |
2 | Tsinghua University, China | 80,4 | 71,4 | 99,8 | 40,8 | 93,2 | 80,2 |
3 | Lomonosov Moscow State University, Russian Federation | 58,9 | 15,8 | 89 | 60,8 | 61,6 | 74,2 |
4 | Fudan University, China | 57,3 | 65,1 | 53 | 38,6 | 57,5 | 59,5 |
5 | University of Science and Technology of China, China | 56,9 | 76,9 | 81,7 | 27,8 | 49,1 | 52,7 |
6 | Zhejiang University, China | 56,7 | 45,1 | 89,4 | 25,1 | 63,7 | 57 |
7 | Shanghai Jiao Tong University, China | 55,8 | 44,1 | 88,9 | 33,3 | 62,5 | 53,5 |
8 | Nanjing University, China | 55,2 | 64,9 | 77,8 | 54 | 47 | 49,6 |
9 | University of Cape Town, South Africa | 54,4 | 87 | 88,5 | 81,2 | 36,2 | 30,5 |
10 | National Taiwan University, Taiwan | 52 | 53,4 | 65 | 33,3 | 54,7 | 50,4 |
11 | Moscow Institute of Physics and Technology, Russian Federation | 51,9 | 50 | 99,9 | 51,7 | 41,4 | 47,7 |
12 | University of the Witwatersrand, South Africa | 47,2 | 76,5 | 99,9 | 70 | 23,2 | 26,6 |
13 | Indian Institute of Science, India | 46,5 | 44,4 | 49,5 | 19,5 | 48,6 | 53,8 |
14 | University of São Paulo, Brazil | 45,7 | 31,5 | 38,1 | 30,9 | 55,5 | 52,9 |
15 | Khalifa University of Science and Technology, United Arab Emirates | 45,1 | 71,4 | 84,5 | 97,9 | 18,7 | 23,4 |
16 | Koç University, Turkey | 44,2 | 65,2 | 84,3 | 53,9 | 32,1 | 25,7 |
17 | Wuhan University, China | 43,8 | 37,5 | 89,9 | 37,4 | 33,7 | 44,9 |
18 | Sabancı University, Turkey | 43,4 | 62,1 | 87,8 | 46,8 | 35,2 | 23,2 |
19 | National Research Nuclear University MEPhI, Russia Federation | 43 | 53,1 | 99,7 | 49,3 | 25,5 | 32,6 |
20 | National Tsing Hua University, Taiwan | 42,8 | 59,4 | 54,8 | 29 | 37,1 | 38 |
21 | Tomsk Polytechnic University, Russian Federation | 42,3 | 81,5 | 69,7 | 50,5 | 17,7 | 29 |
22 | National Taiwan University of Science and Technology (Taiwan Tech), Taiwan | 42,1 | 39,9 | 85,1 | 35,8 | 43,1 | 30,4 |
22 | Tongji University, China | 42,1 | 25,4 | 99,4 | 47,1 | 38,2 | 36,5 |
24 | National Chiao Tung University, Taiwan | 41,5 | 31,5 | 89 | 35,6 | 41,1 | 34,6 |
25 | Sun Yat-sen University, China | 41,3 | 55,9 | 52 | 32,6 | 32,3 | 39,9 |
26 | Indian Institute of Technology Bombay, India | 41,1 | 47,8 | 53,4 | 19,9 | 37,6 | 43,1 |
27 | University of Malaya, Malaysia | 40,9 | 54,4 | 49,5 | 77 | 26,6 | 31,2 |
28 | University of Tartu, Estonia | 40,1 | 83,6 | 33,5 | 50,8 | 25,3 | 24,5 |
29 | Harbin Institute of Technology, China | 39,2 | 31,4 | 99 | 31,4 | 31,9 | 34,4 |
30 | University of Cyprus, Cyprus | 38,9 | 63,1 | 48,1 | 76,9 | 25 | 20,8 |
31 | National Cheng Kung University (NCKU), Taiwan | 38,8 | 28,3 | 99,8 | 31,7 | 38,2 | 28,3 |
32 | Higher School of Economics, Russian Federation | 38,7 | 61,6 | 39,4 | 40,6 | 28,7 | 32,8 |
33 | State University of Campinas, Brazil | 38,6 | 31,7 | 45,5 | 27,1 | 40 | 43,5 |
34 | Tianjin University, China | 38,2 | 28,5 | 97,1 | 18,7 | 32,8 | 36,9 |
35 | Qatar University, Qatar | 38,1 | 60,7 | 46,1 | 99,8 | 18,3 | 19,8 |
36 | Tomsk State University, Russian Federation | 37,6 | 32,8 | 63,6 | 56,8 | 26,5 | 36,7 |
37 | Cyprus University of Technology, Cyprus | 37,5 | 88,6 | 33 | 70,2 | 13,8 | 17,8 |
38 | Stellenbosch University, South Africa | 37,3 | 60 | 7,3 | 52,9 | 36,1 | 28,3 |
39 | University of Crete, Greece | 37 | 85,9 | 37,4 | 47,6 | 17,6 | 20 |
40 | Southeast University, China | 36,9 | 33,2 | 92,7 | 21,6 | 32,9 | 29,7 |
41 | University of KwaZulu-Natal, South Africa | 36,8 | 49,8 | 41,2 | 59,5 | 30,8 | 25 |
41 | National Taiwan Normal University, Taiwan | 36,8 | 25,3 | 82,9 | 47,6 | 33,5 | 28,8 |
43 | Novosibirsk State University, Russian Federation | 36,6 | 34,7 | 37,9 | 41,2 | 29,5 | 42,9 |
44 | Saint Petersburg State University, Russian Federation | 36,5 | 31,5 | 33,1 | 37,4 | 29,8 | 47,3 |
45 | Bilkent University, Turkey | 36,3 | 67,1 | 42,8 | 55,7 | 20,3 | 23,3 |
45 | Huazhong University of Science and Technology, China | 36,3 | 50,3 | 63,9 | 22,4 | 27,5 | 31,2 |
45 | Indian Institute of Technology Kharagpur, India | 36,3 | 43,3 | 73,7 | 16,7 | 29,5 | 32,6 |
48 | Charles University in Prague, Czech Republic | 35,3 | 56,3 | 32,1 | 55,7 | 22 | 29 |
49 | Indian Institute of Technology Kanpur, India | 35,2 | 38,5 | 92,7 | 19,5 | 21,7 | 32,6 |
50 | United Arab Emirates University, United Arab Emirates | 35,1 | 49,1 | 38,4 | 95,1 | 16,9 | 22,9 |
Látható, hogy a kínai és orosz egyetemek uralják ezt a listát, ami a gazdasági potenciálok mellett a két országban zajló, intenzív akadémiai fejlesztésekkel is közvetlenül összefügg. Az általános tendenciát a THE által felkért szakértők is elemezték, aminek néhány megállapítása jelzi a változások irányát:
Az orosz Tomski Műszaki Egyetem az elmúlt évben az 56. helyről a 21-re került. Ennek okai többek között, hogy az egyetem kutatásait áthelyezték olyan területekre, ahol már volt korábbi tapasztalatuk, az oktatókat, akik rangos újságokban jelentetnek meg cikkeket, anyagilag megjutalmazzák, és vezető nemzetközi kutatóközpontok tudósaival működnek együtt. Az egyetem 2013 óta részt vesz Oroszország Project 5-100 nevű projektjében, amely célja, hogy 2020-ra 5 orosz egyetem legyen a rankingek top 100 listáján.
A kínai egyetemek közül 63 található meg a listán. A rangsor első 50 intézménye között 14 kínai van. Ezek pozíciója 2017 óta stabilan tartja a helyét vagy javult. Az ennél alacsonyabb pozícióban levő egyetemek közült viszont 20 esett hátrébb. A kínai kormány 2015-ben indította el a Double World-Class Project nevű programját, mely konkrét egyetemeket támogat abban, hogy a világ legjobbjai közé kerüljenek. Ez a tendencia várhatóan erősíteni fogja a tanulmányi egyenlőtlenséget és anyagi szempontból különböző osztályokat fog létrehozni a diákok között. A kínai diákok már panaszkodnak is az oktatás színvonalának romlására, mivel az egyetemek sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kutatásnak és a tudásközvetítéshez köthető kezdeményezésnek.
A THE háttéranyagai a feltörekvő országok általános gazdasági-demográfiai adottságainak összefüggéseiben is áttekintik az egyetemek pozícióit.
Forrás: THE
Bár az Emerging Economies rangsorban szereplő országok mindegyikében gyorsan fejlődik a felsőoktatás, Kína látványosan megelőzi a többieket. A grafikonon szereplő kék oszlopok az egyes országok a rangsorokon átlagosan elért pontszámát jelzik. Látszik, hogy a 13 mérőszám változásai hogyan járultak hozzá a helyezésekhez.
Kína egyetemei 7 helyet foglalnak el az első 10-ből. Az átlagpontszám majdnem hárommal növekedett, miután a publikáció indikátora jelentősen javult. Ez az egyetemek reputációját is javítja, s a nemzetközi mérőszámok is javulnak.
A rangsorlistára sok egyetemmel felkerülő országok közül egyedül Oroszország vetekedhet Kínával, aminek oka szintén a publikációs indikátorok erősödésében keresendő, de ehhez hozzájárul a kutatási produktivitás, a nemzetköziesedés és a megnövekedett források.
A hazai egyetemek közül a Semmelweis Egyetemnek sikerült javítania a rangsorhelyezésében, így a tavalyi 65. helyett idén a 61. helyen végzett, és idén is a legjobb hazai intézményként került fel a listára. A Budapesti Corvinus Egyetem a korábbi években nem jelent meg a rangsorban, idén a hazai intézmények közül az utolsó, 251-300. helyen van. A többi hazai intézmény pozíciója romlott, a Pécsi Tudományegyetem 5 helyezéssel hátrébb került (a tavalyi jelentősebb, 15 helyet javító eredménye után), az ELTE 8 pozíciót veszített, a Szegedi Tudományegyetem 27 hellyel csúszott hátrébb, a BME pedig 46 hellyel. Az egyes évek eredményeit figyelembe véve a Semmelweis Egyetem pozíciója tűnik a legstabilabbnak ebben a rangsorban, a legnagyobb visszaesést a Debreceni Egyetem mutatja.
University | Country | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 |
Semmelweis University | Hungary | 60 | 55 | 64 | 65 | 61 |
University of Pécs | Hungary | 137 | 122 | 127 | ||
Eotvos Lorand University | Hungary | 112 | 123 | 131 | ||
University of Szeged | Hungary | 93 | 136 | 129 | 156 | |
Budapest University of Technology and Economics | Hungary | 149 | 154 | 200 | ||
University of Debrecen | Hungary | 60 | 67 | 150 | 201-250 | 201-250 |
Corvinus University of Budapest | Hungary | 251-300 |
Hazai intézmények pozíciói a THE Emerging Economics 2018 rangsor alapján
A pozícióvesztés ugyanakkor nem magyar sajátosság: a kelet-európai országok egyetemeinek döntő része hasonlóan hátrébb került a listán. A leginkább versenytársnak tekintett lengyel Jagelló Egyetem, a prágai Károly Egyetem, a Bukaresti, Szófiai illetve Zágrábi Egyetem még nagyobb mértékben került hátrébb, mint az ELTE. Különösen feltűnő a Belégrádi egyetem eltűnése a listáról, hiszen ez az intézmény az ARWU-n látványos an előbbr ekerült az elmúlt fél évtizedben. Javítani a Masaryk és a Ljubljanai Egyetem tudott és érdekes Split egyetemének listára kerülése, rögtön a 107. helyre.
University | Country | THE BRICS&Emerging | ||||
2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | ||
Sofia University | Bulgaria | x | x | x | 201-250 | 301-350 |
University of Split | Croatia | x | x | x | x | 107 |
University of Zagreb | Croatia | x | x | x | 196 | 201-250 |
Brno University of Technology | Czech Republic | x | x | 73 | 152 | 188 |
Charles University | Czech Republic | 31 | 31 | 44 | 39 | 48 |
Czech University of Life Sciences Prague | Czech Republic | x | x | x | 175 | 184 |
Czeh Technical University in Prague | Czech Republic | x | x | 110 | 96 | 145 |
Masaryk University | Czech Republic | x | x | 83 | 96 | 83 |
Mendel University Brno | Czech Republic | x | x | x | 201-250 | x |
Palacky University | Czech Republic | x | x | 92 | 109 | 123 |
Technical University of Liberec | Czech Republic | x | x | x | x | 301-350 |
Tomas Bata University in Zlín | Czech Republic | x | x | x | 201-250 | 251-300 |
University of Chemistry and Technology, Prague | Czech Republic | x | x | 127 | 152 | 165 |
University of Ostrava | Czech Republic | x | x | x | x | 201-250 |
University of Pardubice | Czech Republic | x | x | 165 | 201-251 | 251-300 |
University of South Bohemia České Budějovice | Czech Republic | x | x | 39 | 201-250 | x |
University of West Bohemia | Czech Republic | x | x | x | 251-300 | 251-300 |
VŠB – Technical University of Ostrava | Czech Republic | x | x | 114 | 109 | 251-300 |
Adam Mickiewicz University | Poland | x | x | x | 200 | 201-250 |
AGH University of Science and Technology | Poland | x | x | 150 | 200 | 201-250 |
Gdańsk University of Technology | Poland | x | x | x | x | 251-300 |
Jagellonian University | Poland | 41 | 58 | 107 | 112 | 143 |
Lodz University of Technology | Poland | x | x | x | x | 301-350 |
Nicolaus Copernicus University | Poland | x | x | 179 | 201-250 | 251-300 |
University of Gdańsk | Poland | x | x | 141 | 201-250 | 301-350 |
University of Lodz | Poland | x | x | 189 | 167 | 301-350 |
University of Silesia in Katowice | Poland | x | x | 104 | 105 | 301-350 |
University of Warsaw | Poland | 23 | 46 | 71 | 78 | 87 |
University of Wroclaw | Poland | x | x | x | 251-300 | 201-250 |
Warsaw University of Technology | Poland | x | x | x | 201-250 | 173 |
Wroclaw University of Technology | Poland | x | x | x | 251-299 | x |
Alexandru Ioan Cuza University | Romania | x | x | x | x | 251-300 |
Babes-Bolyai University | Romania | x | x | 97 | 112 | 162 |
Grigore T. Popa University of Medicine and Pharmacy | Romania | x | x | x | x | 251-300 |
Universitatea de Vest dinn Timisoara | Romania | x | x | x | x | 201-250 |
University of Bucharest | Romania | x | x | 146 | 251-300 | 251-300 |
University of Beograd | Serbia | x | x | 150 | 196 | x |
Comenius University | Slovakia | x | x | 135 | 151 | 179 |
Slovak University of Technology Bratislava | Slovakia | x | x | x | x | 251-300 |
Technical University of Košice | Slovakia | x | x | x | x | 201-250 |
University of Ljubljana | Slovenia | x | x | 116 | 129 | 123 |
University of Maribor | Slovenia | x | x | x | x | 113 |
A rangsorhelyezések mellett az egyes indikátorokra kapott értékek változását is érdemes szemügyre venni, melyből kiderül, hogy összességében csupán egy intézmény rontott a saját teljesítményéhez képest (a BME -1.3 ponttal rosszabb összesített pontszámot szerzett). A többi hazai intézmény javított a tavalyi eredményeihez képest, legnagyobb mértékben a Pécsi Tudományegyetem. Vélhetően a többi, rangsorban szereplő intézmény pontszámainak jelentősebb változása (javulása) okozta a rangsorban elért rosszabb pozíciót.
University | Country | Citations (20%) | Industry income (10%) | Internatianol outlook (10%) | Research (30%) | Teaching (30%) | Összes változás | |
Sofia University | Bulgaria | -0.5 | -0.7 | 1.5 | -2.2 | 0.8 | -1.1 | |
University of Zagreb | Croatia | 3.2 | -3 | 3.3 | -0.5 | 0.6 | 3.6 | |
Brno University of Technology | Czech Republic | -6.1 | 1,3 | 3.1 | 1.6 | 1.5 | 1.4 | |
Charles University | Czech Republic | 1.7 | -0.3 | 1.1 | 0.6 | -1.5 | 1.6 | |
Czech University of Life Sciences Prague (CULS) | Czech Republic | 3 | -0.8 | 1.4 | 0.7 | 2.9 | 7.2 | |
Czeh Technical University in Prague | Czech Republic | -7.9 | 0.7 | 2.9 | -3.5 | 1,3 | -6.5 | |
Masaryk University | Czech Republic | 8,5 | 0.2 | 2.1 | 4.6 | 1.4 | 16.8 | |
Palacky University | Czech Republic | 4.2 | -0.4 | 2.5 | -0.4 | 0.3 | 6.2 | |
Technical University of Liberec | Czech Republic | 1 | 1.4 | 2 | 0.6 | 0.7 | 5.7 | |
Tomas Bata University in Zlín | Czech Republic | 0.8 | -0.9 | -12.6 | -0.7 | 2 | -11.4 | |
University of Chemistry and Technology, Prague | Czech Republic | -2.5 | 0.2 | 0.7 | 6.6 | 0.7 | 5.7 | |
University of Pardubice | Czech Republic | -2.3 | -0.4 | 0.4 | 1,3 | 2.8 | 1.8 | |
University of West Bohemia | Czech Republic | -6.2 | -0.2 | 1.9 | 0.7 | 2.7 | -1.1 | |
VŠB – Technical University of Ostrava | Czech Republic | -8 | -1.6 | 3.3 | 1.4 | 3 | -1.9 | |
Adam Mickiewicz University | Poland | 2.4 | -0.4 | 2.6 | 1.2 | 1.1 | 6.9 | |
AGH University of Science and Technology | Poland | -4.7 | -0.9 | 0.9 | 1,3 | 2.5 | -0.9 | |
Gdańsk University of Technology | Poland | 0.3 | -0.2 | 1.5 | 0.3 | 1.8 | 3.7 | |
Jagellonian University | Poland | -0.2 | -0.9 | -0.1 | -0.5 | -0.7 | -2.4 | |
Nicolaus Copernicus University | Poland | 4.6 | -0.8 | 1.6 | 0.9 | 0.6 | 6.9 | |
University of Lodz | Poland | -0.3 | -0.4 | 1.5 | 1.2 | 1.5 | 3.5 | |
University of Silesia in Katowice | Poland | -2.3 | -0.3 | 1.2 | 0.1 | 1.4 | 0.1 | |
University of Warsaw | Poland | 1.9 | -0.3 | 0.6 | 1.8 | 0.9 | 4.9 | |
Warsaw University of Technology | Poland | -14.9 | -0.5 | 1.9 | -0.1 | 1.5 | -12.1 | |
Alexandru Ioan Cuza University | Romania | 6 | -0.4 | -11.8 | -2.4 | 0.9 | -7.7 | |
Babes-Bolyai University | Romania | 3 | -0.5 | 3.1 | -0.2 | -0.4 | 5 | |
University of Bucharest | Romania | 7.7 | -0.4 | 14.3 | -0.9 | 0.4 | 21.1 | |
Universitatea de Vest dinn Timisoara | Romania | -2,9 | -0.3 | 1 | -0.1 | 2 | -0.3 | |
Comenius University | Slovakia | 1,3 | -0.6 | 1.4 | 0.2 | 0.7 | 3 | |
Slovak University of Technology Bratislava | Slovakia | -2.3 | -0.2 | -1.3 | 3.7 | 1,3 | 1.2 | |
University of Ljubljana | Slovenia | 8.5 | 0.2 | 3 | 1.4 | 1.7 | 14.8 | |
University of Maribor | Slovenia | -2.2 | -0.4 | 1.4 | 2.2 | 2.9 | 3.9 |
A Semmelweis Egyetem javulása az indikátorok alapján a publikációs, valamint a nemzetközi teljesítmény javulásának köszönhető (50.2-ről 61.5 pontos publikációs indiktátorérték, 71.3 helyett 73.9 pontos nemzetközi indikátorérték), miközben a többi indikátor mentén nem romlott jelentősen a pontszámuk.
University | Citations (20%) | Industry income (10%) | Internatianol outlook (10%) | Research (30%) | Teaching (30%) | Összes változás |
Semmelweis University | 11.3 | -0.1 | 2.6 | -0.9 | -1.4 | 11.5 |
University of Pécs | 6.2 | 8.7 | -0.4 | 1 | -0.6 | 14.9 |
Eotvos Lorand University | 7.4 | -0.5 | 0.8 | 0.8 | 0.4 | 8.9 |
University of Szeged | 4 | -0.7 | 1.2 | -0.2 | -0.2 | 4.1 |
Budapest University of Technology and Economics | -3.2 | -0.5 | 1.3 | -0.8 | 1.9 | -1.3 |
University of Debrecen | 4.1 | 3.3 | 1.5 | -0.9 | 1.3 | 9.3 |
Corvinus University of Budapest | – | – | – | – | – |
Hazai intézmények eredményeinek változásai az egyes indikátorok mentén, 2017-2018
A két legnagyobb súllyal figyelembe vett indikátor, a kutatási teljesítmény és a tanulási környezet a tavalyihoz közel hasonló képet fest az egyes intézményekben. Ezeknél az indikátoroknál a legnagyobb eltérés a BME esetében látszik, mely intézmény 1.9 ponttal javított a tanulási környezetet mérő indikátor mentén (melyet a publikációs teljesítmény mentén látszó romlás ellensúlyozott, így az összesített változás negatív értékű lett). Az összes indikátort figyelembe véve a legnagyobb javulást a Semmelweis Egyetem mutatja a publikációs teljesítményben (11.3 pontos eltérés).
Összegezve, a lista bővítése és a kínai illetve orosz egyetemek látványos fejlesztése a kelet-európai, köztük a magyar egyetemek rangsorolásában egy újabb olyan tényező, ami szűkíti a sikeresség esélyét.