Önkép vs ranking-pozíció az “új” uniós felsőoktatásokról

Home / Fejléc / Önkép vs ranking-pozíció az “új” uniós felsőoktatásokról

A kelet-közép- és kelet-európai országok jelentős része történelmi tradíciójuk alapján nemzetközi szinten a legfejlettebb országok egyetemeihez méri felsőoktatást. A THE friss rankingjének első néhány pozíciójában viszont  nem azokat az egyetemeket találjuk, amelyeket az EU-hoz 2004 után csatlakozó országok köréből a saját országuk odagondol. Ugyanis Ciprus és Észtország intézményei vannak az első három helyen, akár az általános rangsort, akár a szakterületit nézzük. Egyetemi rendszerként viszont a cseh (13 rangsorolt egyetem), a lengyel (12), a magyar (7) és a román (5) felsőoktatást mérik a legerősebbnek.

THE New Europa 53 intézményt rangsorol ugyanazt a módszertant használva, mint a THE World Rankings összeállításakor (ahol 1103 intézmény kerül rangsorolásra). A rangsorkészítők öt területen mérik az intézmények teljesítményét, a világrangsorral megegyező súlyozással: tanulási környezet (30%), kutatás (30%), publikációk (30%), nemzetköziség (7,5%), tudásátadás (2,5%).

Az első helyen a University of Tartu (Észtország) található, a második és harmadik rangsorhelyezést két ciprusi intézmény érte el. A módszertan egyezéséből kifolyólag az európai listában első helyre került intézmény áll a legjobb helyen a teljes THE-rangsorban, amely a 301-350 közötti rangsorhelyet jelenti. A ciprusi University of Technology a teljes THE rangsorban a 351-400 közötti helyre került, míg a University of Cyprus helyezése a 401-500 közé esik ebben a rangsorban. A THE World University rangsorok alapján az eredmény várható volt, mivel a teljes rangsorban jobb rangsorpozícióban lévő intézmények az európai intézményekre szűrve vezető pozícióba kerültek. Az indikátorokat tekintve a első három helyen végzett intézmény a publikációs tevékenységekben tűnnek ki leginkább, mely 30%-os súlyt jelent a végleges rangsorpozíció kialakításakor.

 

Rank World Univ Rank Institution Country Teaching score Research score Citation score Industry score International score Overall score
1 301–350 University of Tartu Estonia 25 25 83.6 33.5 50.4 44.6
2 351–400 Cyprus University of Technology Cyprus 18 14 88.6 33 69.9 42.1
3 401–500 University of Cyprus Cyprus 21 25 63.1 48.1 76.8 39.6
4 401–500 Charles University in Prague Czech Republic 29 22 56.3 32.1 55.6 37.2
5 401–500 Semmelweis University Hungary 22.6 11.9 61.5 34.4 73.8 35.2

THE New Europe 2018-as rangsor első öt helyezésének indikátorpontjai

 

A tudományterületi eredményeket is figyelembe véve a University of Tartu több területen is az első 250 rangsorolt intézmény között szerepelt (élettudományok, orvostudományok, számítástechnika), a University of Cyprus szintén megjelenik egy területen a legjobb 250 intézmény között (műszaki tudományok). Ezzel szemben a tudományterületi rangsorba bekerülő hazai intézmények a 301-400, illetve 401-500 helyre kerültek a minden területen. Bár a Cyprus University of Technology egyik tudományterületi rangsorban sem szerepel az első 500 helyen, a THE World University Ranking alapján a kiemelkedő publikációs teljesítmény miatt kerülhetett második helyre az európai rangsorban.

 

Rank World Univ Rank Institution Country Arts & Humanities Clinical, pre-clinical & health Life sciences Physical sciences Social sciences Computer science Engineering and technology
1 301–350 University of Tartu Estonia 301-400 201-250 126-150 301-400 301-400 201-250
2 351–400 Cyprus University of Technology Cyprus
3 401–500 University of Cyprus Cyprus 301-400 401-500 301-400 251-300 201-250

THE New Europe első három intézményének tudományterületi rangsora 2017-es adatok alapján

 

Az indikátorok sajátosságait és néhány statisztikai adatok figyelembe véve a következő profil rajzolódik ki a rangsorolt intézményekről:

A THE indikátorai sajátosságaiból következően a elsősorban két, egymással szorosan összefüggő tényező határozza meg a rangsor-helyezéseket: a kutatás-intenzív jelleg és a nemzetközi ismertség.  Az előbbit a publikációs és idézettségi teljesítmény is kifejezi, utóbbit pedig a véleményfelmérések és a nemzetközi hallgatói rekrutációs teljesítmény. Érdekes sajátosság, hogy az első hérom helyre került intézmény hallgatói létszáma viszonylag kicsi, valamint speciális nemzetközi helyzetű kis ország egyetemei (Észtország a balti és orosz kapcsolatok metszetében, Ciprus görög relációi), de a negyedik és hatodik helyen kifejezetten nagylétszámú, központi országos kihatású egyetemek szerepelnek (Prága, Varsó). Utóbbiaknál a tudományos kapacitás ellensúlyozhatja a kedvezőtlenebb oktatói és nemzetközi arányokat. A külföldi hallgatók számát tekintve egyébként a Semmelweis Egyetem áll az első helyen s a 31%-os arányt egyedül a romániai Iași-beli Universitatea de Medicină și Farmacie „Grigore T. Popa”, tudja megközelíteni (ennek az egyetemnek azonban a  tudományos kibocsátása jóval elmarad az áltagostól, így összességében hátra rangsorolt).  Még kisebb magyarázó erővel bír az oktató-hallgató arány, lényegébenn semmiylen közvetlen összefüggés nem mutatható ki a ranking-helyezéssel ebből a szempontból.

Mindez mutatja, hogy a THE rangsorolásának “black-boxát” nem igazán lehet kinyitni, a tudományos teljesítmény dominanciája olvasható ki leginkább az elérhető paraméterekből és helyezésekből.

Emiatt viszont a magyar intézmények helyezései sem adnak érdemben új információkat a nemzetközi versenytérben elfoglalt pozíciójukról. Sőt, ha a többi rankingben, akár más, regionális rangsorolásban elfoglalt helyükkel vetjük össze, még inkább látszik a szempontok közti egyenetlenség.

A hazai intézmények közül a Semmelweis Egyetem végzett a legjobb helyen, az 53 intézményből az 5. rangsorhelyezést érte el, a teljes THE rangsorban a ciprusi egyetemhez hasonlóan a 401-500 helyre került, a Leiden rangsorban a hazai intézmények között a harmadik helyen van (744. rangsorhely).  Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11. helyre került, a teljes THE rangsorban ez az intézmény a 601-800 helyen van, a Leiden rangsorban pedig 767. helyre került (hazai intézmények közül az utolsó helyen rangsorolva). Ezt követi a Pécsi Tudományegyetem a 13. helyen a THE New Europe rangsorban, a THE teljes rangsorban a Eötvös Loránd Tudományegyetemhez hasonlóan a 601-800. rangsorhelyen áll, a Leiden rangsorban nem került be a rangsorolt intézmények közé.

A többi rangsorral összevetve a hazai intézmények közül a QS – EECA-ban és a Leiden rangsorban is a magyar intézmények között a legjobb rangsorhelyezést a Szegedi Tudományegyetem érte el, aki a THE New Europe rangsorban a 18. helyen áll (a hazai intézmények közül a negyedik legjobb rangsorhelyen). A QS – EECA rangsorban közvetlenül a szegediek után a Budapesti Műszaki Egyetem következik (mely a Leiden rangsor alapján a hazai intézmények közül az utolsó előtti helyen került rangsorolásra, 763. helyen). A QS ezen rangsorában legutolsó helyen végzett hazai intézmény a Pécsi Tudományegyetem 63. rangsorhellyel, mely intézmény a Leiden rangsorban nem került rangsorolásra.

 

University THE New Europe THE QS – EECA Leiden (World) ARWU U.S. News
2017 2017-2018 2017 2017 2017 2017
Semmelweis University 5 401-500 744 656
Eotvos Lorand University 11 601-800 30 767 501-600 466
University of Pécs 13 601-800 63 956
University of Szeged 18 601-800 27 654 501-600 756
Budapest University of Technology and Economics 25 801-1000 28 763 701-800 849
University of Debrecen 27 801-1000 35 705 559
Corvinus University of Budapest 31-40 801-1000 45
Rangsorolt intézmények száma 53 ~1100 300 ~900 ~1300 ~1250

Hazai intézmények rangsorhelyezései a különböző rangsorokban, 2017/2018-as adatok alapján

Ez is mutatja, hogy ha összevetjük a magyar intézmények egymáshoz képesti „helyezéseit”, akkor teljesen konfúzus képet kapunk:

Az indikátorok áttekintése azonban adhat arról némi információt, hogy mely területeken erősebb vagy gyengébb egyetemeink nemzetközi láthatósága. A THE New Europe rangsor indikátorai alapján a Semmelweis Egyetem a citációs értékek és a nemzetközi hallgatók aránya miatt ért el jó helyezést, bár a legtöbb indikátor alapján első helyen végzett az egyetem. A kutatási indikátor esetén az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem megelőzi az intézmény 11.9-es pontszámát, a tudásátadás indikátor alapján ugyanakkor csupán a negyedikek, de még ezzel együtt is a legmagasabb összpontszámot érték el. Az ELTE a tanulási környezet mentén 22.1 pontot ért el (második legmagasabb érték a Semmelweis után),  a tudásátadást mérő indikátor mentén azonban csupán hatodik helyen áll az intézmény (32.4 pont), és a nemzetköziséget mérő indikátor mentén is az utolsók között van (ötödik helyen 47 ponttal). Az ELTE második legmagasabb összesített pontszáma a hazai intézmények között tehát a tanulási környezetre, a kutatásra kapott pontszám, illetve a citációt mérő indikátor mentén szerepelt jobban, míg a tudásátadás és nemzetköziség indikátorok mentén alacsonyabb eredményt értek el. Mivel utóbbi kettő kisebb súllyal szerepel az indikátorok között, így a végső pontszámok kialakításakor a tanulási környezet, kutatás, valamint citációs indikátorok mentén elért eredmények nagyobb mértékben meghatározzák a végső pontszámot, és így a végső rangsorhelyezéseket is.

 

Institution Teaching score Research score Citation score Industry score International score Overall score
Semmelweis University 22.6 11.9 61.5 34.4 73.8 35.2
Eötvös Loránd University 21.1 12.6 42.2 32.4 47 27.1
University of Pécs 19.4 10.1 39.3 46.9 55.3 26
University of Szeged 20.4 10.8 34 35.4 51.7 24.3
Budapest University of Technology and Economics 17.7 12.8 29 45.3 29.7 21.2
University of Debrecen 18.8 3.4 27.5 40.4 50.1 19.7
Corvinus University of Budapest 16.9 9.5 18 32 43.7 16.8–19.1

Hazai intézmények pontjai a THE New Europe egyes indikátorai szerint 2017/2018-as adatok alapján

 

Ugyanezek az intézmények a QS EECA rangsor indikátorai alapján hasonló mintázatot mutatnak, ugyanakkor érdemes figyelni arra, hogy a THE 5 indikátorához képest a QS ebben a rangsorban 9 indikátor mentén veti össze az intézményeket. A QS EECA a két, azonos módszertannal készített THE rangsorokkal ellentétben másféle indikátorokkal dolgozik, mint a QS World rangsor.

A QS World és a QS EECA által használt indikátorok és azok súlyai

 

A Semmelweis Egyetem ebben a rangsorban nem került értékelésre, ugyanakkor az indikátorértékek szerepelnek az intézmény mellett, mely alapján a THE eredményeihez hasonlóan kiemelkedően végeztek a nemzetközi hallgatók és a citációs értékek alapján. A Szegedi Tudományegyetem a hazai egyetemek közül a legelső (összesítésben 27. helyen áll) a QS EECA rangsorban, kiemelkedik a tudományos hírnév indikátor mentén, továbbá a nemzetközi képzések területén. A Semmelweis Egyetem után ez az intézmény kapta a legmagasabb citációs értéket a hazai egyetemek közül, és a web impact indikátorban is jól szerepelt (bár megelőzi a BME és az ELTE). Egyensúlytalanságot mutat, hogy a Semmelweis Egyetem a nemzetközi hallgatók terén 100 pontot kapott, ugyanakkor a nemzetközi oktatók tekintetében mindössze 11.8-at.

 

Institution OVERALL SCORE ACADEMIC REPUTATION (30%) EMPLOYER REPUTATION (20%) FACULTY STUDENT (15%) INTERNATIONAL FACULTY (2.5%) INTERNATIONAL STUDENTS (2.5%) FACULTY STAFF WITH PHD (5%) WEB IMPACT (10%) PAPERS PER FACULTY (10%) CITATIONS PER PAPER (5%)
University of Szeged 75.4 88.4 56.8 46.2 68.3 88.4 49.6 95.8 58.9 95.5
Budapest University of Technology and Economics 73.2 74.6 93.4 7.8 17.7 57.4 99.2 95.7 74.4
Eotvos Lorand University 72.9 92.1 69.2 17.1 17.8 36.3 73.4 99.9 54.9 90.9
University of Debrecen 71.5 80.2 77 24 47.6 93.6 65.6 83.3 52 87.5
Corvinus University of Budapest 64.1 64.6 97 43.2 75.3 100 45.3 54.5 69.5
University of Pécs 52.2 62.9 51.6 22.3 14.3 91.1 67 32.6 87.3
Semmelweis University 29.6 37.9 54.3 11.8 100 65.2 43.1 74.8 99.3

Hazai intézmények pontjai a QS EECA rangsor egyes indikátorai szerint 2017/2018-as adatok alapján

A fenti rangsoreredményeket érdemes összevetni a Leiden rangsor eredményeivel, mivel utóbbi a Web of Science adatbázis alapján nyilvános adatokkal dolgozik (a többi rangsor csak esetlegesen teszi hozzáférhetővé az indikátorok mögötti adatokat). A Leiden rangsor indikátorai alapján a citációs (impact) és a társszerzős (collab) publikációk szerint a Szegedi Tudományegyetem került a legjobb helyre (654. hely) a hazai intézmények közül, amely a THE New Europe rangsorban a 18. rangsorhelyezért érte el. Ezt követi a Debreceni Egyetem (705. hely), amely a THE európai rangsorban a 27. rangsort kapta. A Semmelweis Egyetem, mely a legjobban szerepelt a hazai intézmények közül a THE New Europe rangsorban (5. hely), a Leiden publikáció rangsorban a harmadik legjobb hazai intézmény a 744. helyezésével.

Institution P P(impact top 10%) PP(impact top 10%)  P P (collab) PP (collab)
University of Szeged 1548 69 4.4% 2942 2335 79.4%
University of Debrecen 1416 71 5.0% 2952 2327 78.8%
Semmelweis University 1319 79 6.0% 3092 2683 86.7%
Budapest University of Technology and Economics 1259 88 7.0% 2402 1798 74.9%
Eotvos Lorand University 1255 97 7.7% 3113 2660 85.4%

Hazai intézmények pontjai a Leiden rangsor egyes indikátorai szerint 2012–2015 közötti adatok alapján

A Leiden rangsor által mért publikációs adatok a THE és a QS rangsorokban eltérő súlyokkal jelenik meg, továbbá fontos különbség, hogy a QS és a THE a Scopus adatok alapján számolja ezeket az indikátorokat, szemben a Leiden indikátoraival, melyek a Web of Science adatbázist használják. A THE 30%-os súllyal szerepelteti a teljes rangsorban és a New Europe rangsorban egyaránt a publikációs teljesítményt egy indikátorral mérve, melyben az intézmény által megjelent publikációk idézettségét veszik alapul, míg a QS EECA 10%-os súllyal méri a publikációk számát intézményenként, és egy további indikátor méri 5%-os súllyal az idézettség mértékét.

Összességében tehát az látható, hogy a magyar intézmények elsősorban a  publikációs eredményesség és a (hallgatói és oktatói) nemzetköziesedés okán kerültek hátrébb a rangsorokban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.