Szinte valamennyi magyar egyetem javította ranking-pozícióját a QS Kelet-Európát és Közép-Ázsiát vizsgáló rankingjében. Az itteni élmezőnyt továbbra is az orosz, török és cseh egyetemek uralják, de a 300-as lista legjobb 10%-ban három magyar egyetem (ELTE. SZTE. BME) is jelen van. A magyar intézmények tavaly óta a tudományos produktivitásban és a külföldi hallgatók számában kaptak jobb értékelést, ötéves távlatban viszont az internetes jelenlét és nemzetköziesedés pozitív elmozdulása mellett a többi területen gyengébbek az indikátoraik.
A QS 2014 óta készít speciális regionális ranglistát a kelet-európai és közép-ázsiai országok vizsgálatával. Ehhez módosították a globális rangsorukban használt indikátor-rendszert: míg ez utóbbiban az akadémiai reputációs felmérésük eredménye 40%-os súlyt kap, a keleti rangsorolásban csak 30%-ot, azonban a munkaadók véleménye 10% helyett 20%-ot nyom a latba. A külföldi oktatók és hallgatók arányát feleakkora mértékben veszik figyelembe, az idézettséget a megjelent publikációkhoz mérik, viszont a webes jelenlétet valamint a publikációk kapcsán megjelenő nemzetközi kutatási hálózatokban való részvételt is pontozzák.
Idén már háromszáz intézményt állítottak rangsorba, ami a kezdeti 150-es listához képest jelentős bővülés. Különösen feltűnő a török egyetemek közel háromszoros száma, amivel a második legnagyobb részt teszik ki a listán – de még így is alig több, mint a felét az orosz egyetemi kontingensnek. A magyar felsőoktatás 11 egyetemmel van jelen, amivel a nyolcadik legnagyobb kibocsátó. A három legnagyobb lélekszámú ország (Oroszország, Törökország, Lengyelország) adja az összes intézmény felét.
A ranglista élén az elmúlt években ugyanazok az intézmények találhatóak, az első tíz helyen csak minimális átrendeződés történt, s a második tízes csoportban sem volt ez lényegesen nagyobb. Ez azt is jelenti, hogy a rangsorolásba az elmúlt két évben bevont egyetemek nagy száma nem hozott minőségi átrendeződést. A három orosz intézmény (a Lomonoszov, a Pétervári és a Novoszibirszki Egyetem) elsősorban a kiemelkedően jelentős oktatási kapacitásai és a külföldi hallgatók nagy száma miatt ért el vezető pozíciót, míg Tallin, Prága és Varsó központi egyetemei a publikációs területen, az idézettségükben kaptak magasabb értékelést
Rank | University | Country | Overall Score | Academic Reputation | Employer Raputation | Faculty/Student | International Faculty | International Students | Citations per Papers | Papers/Faculty | Faculty Staff with PhD | Web Impact | Intermnational research networks |
1 | Lomonosov Moscow State University | Russia | 100 | 100 | 100 | 100 | 62.7 | 90.9 | 53.7 | 90.8 | 98.7 | 100 | 99.5 |
2 | Novosibirsk State University | Russia | 94.7 | 98.3 | 95.1 | 96.6 | 24.3 | 89 | 61.2 | 99.9 | 65.2 | 100 | 80.7 |
3 | Charles University | Czech Republic | 94.2 | 99.9 | 96.2 | 44.4 | 69.1 | 86.7 | 94 | 86.4 | 80.8 | 100 | 100 |
3 | Saint Petersburg State University | Russia | 94.2 | 99.8 | 93.1 | 99 | 24.5 | 71.2 | 46.7 | 72.8 | 92.7 | 99.8 | 98.2 |
5 | University of Tartu | Estonia | 93.7 | 92.5 | 81 | 91 | 76.3 | 52.9 | 98 | 97 | 73.4 | 99.4 | 99.7 |
6 | University of Warsaw | Poland | 90 | 99.9 | 97.8 | 37.1 | 37.8 | 38.3 | 86.4 | 66.7 | 99 | 99.9 | 98.4 |
7 | Jagiellonian University | Poland | 89 | 99.2 | 92.4 | 56.9 | 18.8 | 31.2 | 88.4 | 57.8 | 94 | 99.3 | 99 |
8 | Middle East Technical University | Turkey | 88.2 | 96.2 | 99.5 | 4 | 38.6 | 26.1 | 90.8 | 99.9 | 91.7 | 97.9 | 93.9 |
9 | Czech Technical University in Prague | Czech Republic | 86.7 | 89.3 | 99.3 | 25.1 | 27.3 | 83.8 | 53.2 | 99.8 | 76.7 | 100 | 94 |
10 | Bogaziçi Üniversitesi | Turkey | 86.5 | 90 | 99 | 3.3 | 69.1 | 33.7 | 97.5 | 99.8 | 100 | 92.9 | 83.9 |
11 | Masaryk University | Czech Republic | 86.3 | 92.1 | 78.6 | 11.3 | 78.2 | 97.5 | 92.4 | 93.4 | 94.8 | 100 | 98.7 |
12 | Koç University | Turkey | 86 | 83.8 | 93.6 | 49.5 | 97 | 20.4 | 98.8 | 95.7 | 95.4 | 76.2 | 72.5 |
13 | Tomsk State University | Russia | 85.8 | 85.6 | 73.8 | 99.9 | 81.7 | 99.4 | 27.7 | 75.6 | 100 | 90.6 | 85 |
14 | Bilkent University | Turkey | 85.7 | 93.2 | 95.8 | 17.1 | 99.9 | 44.4 | 99.9 | 96.8 | 46.4 | 93.2 | 77.3 |
15 | Warsaw University of Technology | Poland | 85.1 | 91.1 | 98.7 | 18.5 | 9 | 23.8 | 71.8 | 94.2 | 82.6 | 98.7 | 94.2 |
16 | Moscow Institute of Physics and Technology (MIPT) | Russia | 84.7 | 69.3 | 84.2 | 100 | 85.3 | 80.3 | 65 | 91.8 | 91.7 | 89.1 | 76.5 |
17 | Vilnius University | Lithuania | 84.6 | 85.4 | 95.4 | 86.2 | 37.9 | 18.2 | 78.7 | 56.2 | 47.4 | 87.2 | 97.5 |
18 | Sabanci University | Turkey | 81.5 | 78.9 | 86.9 | 38.5 | 93.7 | 47 | 96.1 | 99.3 | 86.7 | 78.4 | 64.2 |
19 | Al-Farabi Kazakh National University | Kazakhstan | 80.3 | 99.6 | 99 | 100 | 91.8 | 59.5 | 9.7 | 8.7 | 100 | 48.1 | 45 |
20 | Eötvös Lorànd University | Hungary | 78.9 | 92.4 | 69 | 14.1 | 14.1 | 46.4 | 93 | 72.8 | 86.8 | 99.9 | 96.2 |
21 | Istanbul Technical University | Turkey | 78.8 | 85.7 | 99 | 17.5 | 13.5 | 19 | 88.7 | 79.9 | 28.2 | 93.5 | 86.8 |
21 | Tallinn University of Technology | Estonia | 78.8 | 68.6 | 86.8 | 31 | 92.2 | 84.4 | 81.9 | 94.2 | 48.6 | 86.7 | 94.9 |
23 | Belarusian State University | Belarus | 77 | 84 | 92.3 | 99 | 37.3 | 60.6 | 43.5 | 14 | 30.1 | 96.3 | 76.2 |
23 | National Research University Higher School of Economics (HSE University) | Russia | 77 | 79.5 | 85.6 | 99.4 | 42.2 | 41.4 | 33.5 | 16.3 | 71.5 | 99.5 | 86.8 |
25 | Brno University of Technology | Czech Republic | 76.8 | 62.9 | 97.5 | 18.2 | 54 | 94.1 | 52.6 | 92.6 | 94.7 | 93.9 | 81.2 |
26 | National Research Nuclear University MEPhI (Moscow Engineering Physics Institute) | Russia | 76.7 | 56.7 | 73.7 | 99.3 | 97 | 97.5 | 29.5 | 93.6 | 88.2 | 85 | 72.1 |
26 | University of Szeged | Hungary | 76.7 | 85.3 | 55.5 | 66.5 | 59.9 | 92.3 | 93.4 | 55.3 | 35.2 | 96.1 | 93.3 |
28 | Istanbul University | Turkey | 75.5 | 85.8 | 79.5 | 1.8 | 29.2 | 13.7 | 79.3 | 72.8 | 100 | 79.4 | 90.1 |
29 | Budapest University of Technology and Economics | Hungary | 74.7 | 69 | 88.8 | 15.7 | 5.7 | 33.8 | 79.3 | 97.7 | 55.3 | 99.3 | 88.5 |
30 | Taras Shevchenko National University of Kyiv | Ukraine | 74.2 | 92.9 | 67.9 | 67.1 | 5.4 | 11.6 | 36.2 | 46.6 | 71.9 | 67.4 | 88.1 |
A magyar egyetemek legjobbjaként az ELTE a 20. helyen szerepel, ami az induláskor elfoglalt vezető pozícióját hozza vissza a köztes évek második-harmadik helye után, de még mindig elmarad az akkori 15. helytől. A Szegedi Tudományegyetem a 26. helye a 2015-ös 13-hoz képest az azóta folyamatosan romló tendencia stációja, de ezzel a helyezéssel mintha megállt volna a hátracsúszás. A Debreceni Egyetem 31. helye visszatérés a legjobb egytized közelébe, a tavalyi 35. hely után (korábban 29. volt). A Műegyetem és a Corvinus valamelyest hátrébb került a listán, ahogyan Miskolc helyezése is romlott. A Pécsi Tudományegyetem jelentősebbet lépett előre, a tavalyi 63. helyezés után idén az 53. helyezést kapta. Két intézmény (Győr és Gödöllő) új szereplőként van a rangsorolt egyetemek között, viszont két egyetemünk, melyeket más rangsorok magasra értékelnek, nem kapott helyezést (Semmelweis, CEU), csak indikátor-pontokat. Összességében feltűnő, hogy a négy évvel korábbi helyezéshez képest valamennyi magyar egyetem rosszabb pozícióban van a 2019-es listán. Vagyis, az az indikátor-változás, amit bemutattunk, kedvezett a magyar egyetemeknek, tehát a nemzetközi együttműködéseik tekintetében versenyképesek a többi keleti egyetemmel.
Ugyanakkor itt is érdekesebb a konkrét helyezéseknél az indikátorok értékeinek változása. Nem meglepő, hogy ezekben visszaköszön a rangsorhelyezések változása: egy indikátor kivételével általános a romlás a négy évvel korábbi értékekhez képest. A csaknem telejskörűen rangsorolt hat magyar egyetem esetében mind az akadémiai, mind a munkáltatói reputációban romlottak az indikátorok 2015-höz képest, de hasonló tendenciát láthatunk a publikációs és PhD-s mutatókban is. Azonban a külföldi diákok részvétel, kisebb mértékben a külföldi oktatóké már az egyetemek többségében javult, az internetes jelenlét hatása pedig egyöntetűen magasabb értéket kapott valamennyi intézménynél. Az előző évre visszatekintve a friss listán már részben eltérő tendenciákat látunk: a webes hatás és a külföldi hallgatók száma továbbra is jobb értékelést kap, de hasonlóan szinte egyöntetű a pozitív elmozdulás az oktató/hallgató arányban és a publikációs produktivitásban. (Megjegyzendő, hogy az indikátorok nem abszolút számokat fejeznek ki, hanem a többi intézmény értékelésével vannak relációban, vagyis a saját teljesítmény mellett annak mezőnybeli helye is meghatározza őket.)
Összegezve, az EEAC által meghatározott mezőny egyfajta referenciát kínál a magyar egyetemeknek, bár ennek a csoportnak a létrehozása nem látszik kelően megalapozottnak. Hiszen a közép-ázsiai és orosz egyetemek nagyon jelentősen más felsőoktatási térségben, más vonatkoztatási rendszerben működnek, mint a kelet-közép-európai országok intézményei. A magyar egyetemek számára ez az összevetés nem hoz más eredményt, mint amit várni lehetett a globális rankingek tapasztalati alapján: a vezető lengyel és cseh egyetemek előttünk járnak az ilyen értékelésekben.