Magyar pozíció-változások a QS keleti egyetemi térségi rangsorában

Szinte valamennyi magyar egyetem javította ranking-pozícióját a QS Kelet-Európát és Közép-Ázsiát vizsgáló rankingjében. Az itteni élmezőnyt továbbra is az orosz, török és cseh egyetemek uralják, de a 300-as lista legjobb 10%-ban három magyar egyetem (ELTE. SZTE. BME) is jelen van. A magyar intézmények tavaly óta a tudományos produktivitásban és a külföldi hallgatók számában kaptak jobb értékelést, ötéves távlatban viszont az internetes jelenlét és nemzetköziesedés pozitív elmozdulása mellett a többi területen gyengébbek az indikátoraik.

A QS 2014 óta készít speciális regionális ranglistát a kelet-európai és közép-ázsiai országok vizsgálatával. Ehhez módosították a globális rangsorukban használt indikátor-rendszert: míg ez utóbbiban az akadémiai reputációs felmérésük eredménye 40%-os súlyt kap, a keleti rangsorolásban csak 30%-ot, azonban a munkaadók véleménye 10% helyett 20%-ot nyom a latba. A külföldi oktatók és hallgatók arányát feleakkora mértékben veszik figyelembe, az idézettséget a megjelent publikációkhoz mérik, viszont a webes jelenlétet valamint  a publikációk kapcsán megjelenő nemzetközi kutatási hálózatokban való részvételt is pontozzák.

Idén már háromszáz intézményt állítottak rangsorba, ami a kezdeti 150-es listához képest jelentős bővülés. Különösen feltűnő a török egyetemek közel háromszoros száma, amivel a második legnagyobb részt teszik ki a listán – de még így is alig több, mint a felét az orosz egyetemi kontingensnek. A magyar felsőoktatás 11 egyetemmel van jelen, amivel a nyolcadik legnagyobb kibocsátó. A három legnagyobb lélekszámú ország (Oroszország, Törökország, Lengyelország) adja az összes intézmény felét.

A ranglista élén az elmúlt években ugyanazok az intézmények találhatóak, az első tíz helyen csak minimális átrendeződés történt, s a második tízes csoportban sem volt ez lényegesen nagyobb. Ez azt is jelenti, hogy a rangsorolásba az elmúlt két évben bevont egyetemek nagy száma nem hozott minőségi átrendeződést. A három orosz intézmény (a Lomonoszov, a Pétervári és a Novoszibirszki Egyetem) elsősorban a kiemelkedően jelentős oktatási kapacitásai és a külföldi hallgatók nagy száma miatt ért el vezető pozíciót, míg Tallin, Prága és Varsó központi egyetemei a publikációs területen, az idézettségükben kaptak magasabb értékelést

 

Rank University Country Overall Score Academic Reputation Employer Raputation Faculty/Student International Faculty International Students Citations per Papers Papers/Faculty Faculty Staff with PhD Web Impact Intermnational research networks
1 Lomonosov Moscow State University Russia 100 100 100 100 62.7 90.9 53.7 90.8 98.7 100 99.5
2 Novosibirsk State University Russia 94.7 98.3 95.1 96.6 24.3 89 61.2 99.9 65.2 100 80.7
3 Charles University Czech Republic 94.2 99.9 96.2 44.4 69.1 86.7 94 86.4 80.8 100 100
3 Saint Petersburg State University Russia 94.2 99.8 93.1 99 24.5 71.2 46.7 72.8 92.7 99.8 98.2
5 University of Tartu Estonia 93.7 92.5 81 91 76.3 52.9 98 97 73.4 99.4 99.7
6 University of Warsaw Poland 90 99.9 97.8 37.1 37.8 38.3 86.4 66.7 99 99.9 98.4
7 Jagiellonian University Poland 89 99.2 92.4 56.9 18.8 31.2 88.4 57.8 94 99.3 99
8 Middle East Technical University Turkey 88.2 96.2 99.5 4 38.6 26.1 90.8 99.9 91.7 97.9 93.9
9 Czech Technical University in Prague Czech Republic 86.7 89.3 99.3 25.1 27.3 83.8 53.2 99.8 76.7 100 94
10 Bogaziçi Üniversitesi Turkey 86.5 90 99 3.3 69.1 33.7 97.5 99.8 100 92.9 83.9
11 Masaryk University Czech Republic 86.3 92.1 78.6 11.3 78.2 97.5 92.4 93.4 94.8 100 98.7
12 Koç University Turkey 86 83.8 93.6 49.5 97 20.4 98.8 95.7 95.4 76.2 72.5
13 Tomsk State University Russia 85.8 85.6 73.8 99.9 81.7 99.4 27.7 75.6 100 90.6 85
14 Bilkent University Turkey 85.7 93.2 95.8 17.1 99.9 44.4 99.9 96.8 46.4 93.2 77.3
15 Warsaw University of Technology Poland 85.1 91.1 98.7 18.5 9 23.8 71.8 94.2 82.6 98.7 94.2
16 Moscow Institute of Physics and Technology (MIPT) Russia 84.7 69.3 84.2 100 85.3 80.3 65 91.8 91.7 89.1 76.5
17 Vilnius University Lithuania 84.6 85.4 95.4 86.2 37.9 18.2 78.7 56.2 47.4 87.2 97.5
18 Sabanci University Turkey 81.5 78.9 86.9 38.5 93.7 47 96.1 99.3 86.7 78.4 64.2
19 Al-Farabi Kazakh National University Kazakhstan 80.3 99.6 99 100 91.8 59.5 9.7 8.7 100 48.1 45
20 Eötvös Lorànd University Hungary 78.9 92.4 69 14.1 14.1 46.4 93 72.8 86.8 99.9 96.2
21 Istanbul Technical University Turkey 78.8 85.7 99 17.5 13.5 19 88.7 79.9 28.2 93.5 86.8
21 Tallinn University of Technology Estonia 78.8 68.6 86.8 31 92.2 84.4 81.9 94.2 48.6 86.7 94.9
23 Belarusian State University Belarus 77 84 92.3 99 37.3 60.6 43.5 14 30.1 96.3 76.2
23 National Research University Higher School of Economics (HSE University) Russia 77 79.5 85.6 99.4 42.2 41.4 33.5 16.3 71.5 99.5 86.8
25 Brno University of Technology Czech Republic 76.8 62.9 97.5 18.2 54 94.1 52.6 92.6 94.7 93.9 81.2
26 National Research Nuclear University MEPhI (Moscow Engineering Physics Institute) Russia 76.7 56.7 73.7 99.3 97 97.5 29.5 93.6 88.2 85 72.1
26 University of Szeged Hungary 76.7 85.3 55.5 66.5 59.9 92.3 93.4 55.3 35.2 96.1 93.3
28 Istanbul University Turkey 75.5 85.8 79.5 1.8 29.2 13.7 79.3 72.8 100 79.4 90.1
29 Budapest University of Technology and Economics Hungary 74.7 69 88.8 15.7 5.7 33.8 79.3 97.7 55.3 99.3 88.5
30 Taras Shevchenko National University of Kyiv Ukraine 74.2 92.9 67.9 67.1 5.4 11.6 36.2 46.6 71.9 67.4 88.1

 

A magyar egyetemek legjobbjaként az ELTE a 20. helyen szerepel, ami az induláskor elfoglalt vezető pozícióját hozza vissza a köztes évek második-harmadik helye után, de még mindig elmarad az akkori 15. helytől. A Szegedi Tudományegyetem a 26. helye a 2015-ös 13-hoz képest az azóta folyamatosan romló tendencia stációja, de ezzel a helyezéssel mintha megállt volna a hátracsúszás. A Debreceni Egyetem 31. helye visszatérés a legjobb egytized közelébe, a tavalyi 35. hely után (korábban 29. volt). A Műegyetem és a Corvinus valamelyest hátrébb került a listán, ahogyan Miskolc helyezése is romlott. A Pécsi Tudományegyetem jelentősebbet lépett előre, a tavalyi 63. helyezés után idén az 53. helyezést kapta. Két intézmény (Győr és Gödöllő) új szereplőként van a rangsorolt egyetemek között, viszont két egyetemünk, melyeket más rangsorok magasra értékelnek, nem kapott helyezést (Semmelweis, CEU), csak indikátor-pontokat. Összességében feltűnő, hogy a négy évvel korábbi helyezéshez képest valamennyi magyar egyetem rosszabb pozícióban van a 2019-es listán. Vagyis, az az indikátor-változás, amit bemutattunk, kedvezett a magyar egyetemeknek, tehát a nemzetközi együttműködéseik tekintetében versenyképesek a többi keleti egyetemmel.

Ugyanakkor itt is érdekesebb a konkrét helyezéseknél az indikátorok értékeinek változása. Nem meglepő, hogy ezekben visszaköszön a rangsorhelyezések változása: egy indikátor kivételével általános a romlás a négy évvel korábbi értékekhez képest. A csaknem telejskörűen rangsorolt hat magyar egyetem esetében mind az akadémiai, mind a munkáltatói reputációban romlottak az indikátorok 2015-höz képest, de hasonló tendenciát láthatunk a publikációs és PhD-s mutatókban is. Azonban a külföldi diákok részvétel, kisebb mértékben a külföldi oktatóké már az egyetemek többségében javult, az internetes jelenlét hatása pedig egyöntetűen magasabb értéket kapott valamennyi intézménynél. Az előző évre visszatekintve a friss listán már részben eltérő tendenciákat látunk: a webes hatás és a külföldi hallgatók száma továbbra is jobb értékelést kap, de hasonlóan szinte egyöntetű a pozitív elmozdulás az oktató/hallgató arányban és a publikációs produktivitásban. (Megjegyzendő, hogy az indikátorok nem abszolút számokat fejeznek ki, hanem a többi intézmény értékelésével vannak relációban, vagyis a saját teljesítmény mellett annak mezőnybeli helye is meghatározza őket.)

Összegezve, az EEAC által meghatározott mezőny egyfajta referenciát kínál a magyar egyetemeknek, bár ennek a csoportnak a létrehozása nem látszik kelően megalapozottnak. Hiszen a közép-ázsiai és orosz egyetemek nagyon jelentősen más felsőoktatási térségben, más vonatkoztatási rendszerben működnek, mint a kelet-közép-európai országok intézményei. A magyar egyetemek számára ez az összevetés nem hoz más eredményt, mint amit várni lehetett a globális rankingek tapasztalati alapján: a vezető lengyel és cseh egyetemek előttünk járnak az ilyen értékelésekben.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .