Az ARWU szakterületi listáin 32 helyezést értek el a magyar egyetemek, a vizsgált területek felében sem kaptak azonban minősítést. A tendencia enyhén romló, de 13 olyan „subject” helyezést is magunkénak mondhatunk, ahol korábban nem volt magyar intézmény. A kelet-közép-európai országok közül a szlovén felsőoktatás mutat hasonló dinamikát, a cseh és lengyel egyetemek az általános rankingekhez hasonlóan itt is előttünk járnak. Összességében a magyar egyetemek világviszonylatban mind az általános, mind a szakterületi listahelyek alapján a legjobb 5-6%-ba tartoznak (egyes szakterületeken pedig a legjobb 1 százalékba), a tendencia viszont nem javuló. A saját közegünkben tekintve azonban a teljes európai felsőoktatási mezőnyben a középkategória alsó részében, a szűkebb régiónkban az egyetemek második csoportjának az élén találhatóak a magyar egyetemek.
Az ARWU általános rangsorának („Shanghai-ranking”) kialakításában hat indikátort használnak, az oktató tudományos tevékenységét (publikációk és elnyert díjak) összesen 80%-os súllyal mérik, emellett az oktatás minősége, valamint az egyéni tudományos teljesítmény szerepel 10 – 10 százalékkal. Ezzel szemben a tudományterületi rangsorban csupán öt indikátort vesznek figyelembe, tudományterületenként eltérő súllyal.[1]A publikációs tevékenységet a Web of Science adatbázis alapján mérik, az idézettség az InCites adatbázisból kerül kiszámításra, csakúgy, mint a nemzetközi együttműködés indikátora. A következő indikátor szintén a publikációs teljesítményt méri, amit a készítők által legjobbra minősített folyóiratokban (melyek listája itt elérhető) publikált tanulmányok alapján számolnak, végül pedig az oktatók által elnyert tudományos elismerések indikátorát használják, mely alapját tudományterületenként eltérő tudományos díjak adják (ezek listája itt elérhető).
Az elmúlt években fokozatosan bővült a feldolgozott tudományterületek száma, idén már 54 „subject”-nél tartanak. Ezek közül 22-ben szerepel hazai intézmény, összesen 32 alkalommal, 10magyar intézményt figyelembe véve. Tudományterületenként jellemzően egy-három magyar egyetem került rangsorolásra. A hazai intézmények közül az ARWU tudományterületi rangsorában idén összesen 13 új hazai rangsorhelyezés született, míg a korábban rangsoroltak közül 2 intézmény esett ki. A javuló helyezéseket mutató intézmények száma 2, míg a hátrébb sorolt intézmények száma 5.
| Rangsormozgás | Magyarország | Ausztria | Csehország | Lengyelország | Szlovénia | |||||
| Romlott | 5 | 15,63% | 25 | 16,45% | 8 | 10,00% | 5 | 4,50% | 6 | 15,38% |
| Stagnál | 10 | 31,25% | 67 | 44,08% | 29 | 36,25% | 24 | 21,62% | 15 | 38,46% |
| Javult | 2 | 6,25% | 17 | 11,18% | 8 | 10,00% | 14 | 12,61% | 3 | 7,69% |
| Kiesett | 2 | 6,25% | 6 | 3,95% | 1 | 1,25% | 10 | 9,01% | 2 | 5,13% |
| Újonnan bekerült | 13 | 40,63% | 37 | 24,34% | 34 | 42,50% | 58 | 52,25% | 13 | 33,33% |
| Összes helyezés | 32 | 100,00% | 152 | 100,00% | 80 | 100,00% | 111 | 100,00% | 39 | 100,00% |
| Subjectek száma | 22 | 47 | 35 | 33 | 32 | |||||
A régió többi intézményét is figyelembe véve a legmagasabb arányú javulás Lengyelországnál látható, ahol a 2017-es és 2018-as években a 111 helyezés közül 14 esetében kerültek jobb rangsorpozícióba az intézmények. Szintén Lengyelország az első a legnagyobb arányú új intézmény felmutatásában, a 111 helyezés több, mint 50%-a 2018-ban került először rangsorolásra, miközben rangsorban történő visszacsúszást csupán 5 intézmény esetén tapasztalhatunk (az összes lengyel rangsorhely 4,5%-ában). Csehország esetében is magas a korábban nem rangsorolt intézmények aránya (42,5%), miközben csupán egy intézményük esett ki a rangsorból korábbi évhez képest. Ausztriában a pozíciójukat megtartó intézmények vannak többségben (152 intézményi helyből 67 ilyen található), ugyanakkor a romló teljesítmény ennél az országnál a legmagasabb, az intézmények 16,45%-kal rosszabb helyezést értek el 2018-ban, mint 2017-ben. Szlovénia esetében is a stagnálás a jellemző, a rangsorokban elért került 39 helyezés közül 15 a korábbi évben elért pozíciótnak felelt meg. A magyar intézmények is sok új rangsorhelyen tűnnek fel (40,6%-kal). A feltűnően sok új intézményi pozíció elsősorban a rangsorolt intézményi listák bővülésének köszönhető, ugyanakkor a pozíció-javulások mögött az indikátorok tudatos intézményi fejlesztési politikát sejtetnek, például a publikációs stratégiákban. Emiatt is érhette el több intézmény a listázáshoz megszabott minimális publikációs mennyiséget.
A romló helyezést mutató hazai intézmények a természettudományi, illetve mérnöki területhez kapcsolódnak, ezen belül is a matematika, fizika, vegyészmérnök és biológia területen kerültek hátrébb az egyetemeink.
| Rosszabb helyezést elért intézmény | 2018 | 2017 |
| World Rank | World Rank | |
| Mathematics | ||
| Eotvos Lorand University | 151-200 | 101-150 |
| Budapest University of Technology and Economics | 301-400 | 201-300 |
| Physics | ||
| University of Debrecen | 301-400 | 201-300 |
| Chemical Engineering | ||
| University of Pannonia | 301-400 | 101-150 |
| Biological Sciences | ||
| Semmelweis University | 401-500 | 301-400 |
A visszaesés az indikátorokban is jelentkezik. Matematikai területen mind az ELTE, mind a BME alacsonyabb pontszámot ért el.
| 2018 | 2017 | |||||||||||
| World Rank | PUB | CNCI | IC | TOP | AWARD | World Rank | PUB | CNCI | IC | TOP | AWARD | |
| ELTE | 151-200 | 46.7 | 43.5 | 65.3 | 27.4 | 0 | 101-150 | 49.2 | 43.9 | 65.6 | 34 | 0 |
| BME | 301-400 | 36.4 | 46.4 | 58 | 22.4 | 0 | 201-300 | 36.7 | 46.7 | 60.8 | 34 | 0 |
| University of Jyvaskyla | 101-150 | 39.5 | 65.2 | 79.8 | 22.4 | 0 | 201-300 | 38.7 | 64.3 | 78.6 | 0 | 0 |
| Johannes Kepler University Linz | 151-200 | 39.7 | 61.1 | 72.8 | 15.8 | 0 | 301-400 | 40.8 | 60 | 71 | 0 | 0 |
Ez nem regionális trend: akörnyező országok egyetemei közül a lengyel Univeristy of Warsaw, a finn University of Jyvaskyla, valamint az osztrák Johannes Kepler University Linz esetén látványos javulás mutatkozik a kiemelt folyóiratokban megjelent publikációk számát illetően, mellyel több kategóriával kerültek előrébb a rangsorban. Bár az ehhez az indikátorhoz tartozó pontszámok a hazai egyetemeknél továbbra is magasabbak vagy ugyanakkorák (ELTE: 27.4, BME:22.4, Jyvaskyla: 22.4, Linz: 15.8), az idézettséget mérő mutató (CNCI), valamint a nemzetközi együttműködés (IC) tekintetébenjobb eredményt értek el az említett külföldi intézmények, mellyel megelőzték, illetve beérték a két hazai egyetemet.
Fizika területen a Debreceni Egyetem visszaesése kevésbé egyértelműen magyarázható az indikátorok változásai alapján, csupán a kiemelt folyóiratokban történő publikációs tevékenység területénlátható kisebb visszaesés, miközben az idézettséget mérő indikátor javult, a többi pedig stagnált. A hazai ELTÉvel összevetve jobb teljesítményt ért el idézettségben, valamint nemzetközi együttműködésben (utóbbi kisebb súllyal számolódik ezen a tudományterületen), ugyanakkor rosszabban teljesít a két, publikációs tevékenységet mérő indikátor alapján. A University of Warsaw ezen a területen is jelentős javulást mutat, a 151-200 helyről az 51-75 hely közé emelkedett, mely az indikátorpontszámokban is látható. Fizika területen az európai intézmények többsége megtartotta a tavalyi rangsorát, a lengyelen felül néhány egyetem váltott kategóriát fölfelé, illetve lefelé.
Vegyészmérnök területen a Pannon Egyetem indikátorai egyérteműen indokolják a rosszabb helyezést. Míg a kisebb súllyal számított nemzetközi együttműködés indikátor mentén valamekkorajavulás látszik, az idézettséget mutató indikátor 2017-es 79,4-es értéke után 2018-ban csupán 44,8-as értéket értek el, és a további indikátorokban is romlott a teljesítményük.
Vegyészmérnök területen a Pannon Egyetem indikátorai magyarázzák a rosszabb helyezését. Míg a kisebb súllyal számított nemzetközi együttműködés indikátor mentén javulás látszik, az idézettséget mutató indikátor 2017-es 79,4-es értéke után 2018-ban csupán 44,8-as értéket értek el, és a további indikátorok mentén is romlott a teljesítmény.
Az európai egyetemek közül sok új intézmény került be a vegyészmérnök tudományterületi rangsorba a tavalyihoz képest, jellemzően a 301-400 és 401-500 helyezésekre. Javulást a szerb University of Belgrade ért el (151-200 helyett 101-150), bár az indikátorok alapján ez nem mondható szembetűnő előrelépésnek, mivel három indikátor mentén kisebb romlás látszik, és mindössze egy indikátor mutat javulást (idézettségi mutató). A többi, általunk összehasonlított európai intézmény esetén stagnálás vagy visszalépés látható.
A Semmelweis Egyetem biológia területen került egy kategóriával kedvezőtlenebb helyre, és bár az alacsonyabb súllyal számolt nemzetközi együttműködés indikátor mentén javult a pontszámuk, a többi indikátornál kisebb visszaesés látszik. Ezzel szemben a lengyel Jagiellonian University behozta a lemaradását a hazai egyetemmel szemben, így ők a Semmelweis Egyetem korábbi301-400-as rangsorcsoportjába kerültek,csakúgy, mint a szlovák University of Ljubljana, illetve az osztrák University of Natural Resources and Life Sciences. Több osztrák egyetem is előkelőbb helyre került a biológia területen, jellemzően az idézettséget mérő indikátorban bekövetkező javulásnak köszönhetően.
Javulást mutat a Szent István Egyetem az állatorvosiképzésterületen belül[2], a 151-200 rangsorcsoportból a 101-150 helyezésre kerültek. Az indikátorokat tekintve jelentős javulás látszik a kiemelt folyóiratokban megjelenő publikációk területén, és kisebb mértékű javulás mutatkozik az idézettséget mérő, illetve nemzetközi kapcsolatokat mérő indikátorokban. Hasonló mintázatot mutat a cseh University of Veterinary & Pharmaceutical Sciences intézmény, mely ugyanebbe a kategóriába került 2018-ban, azzal a különbséggel, hogy esetükben a publikációs teljesítmény az erősebb, szemben az idézettséggel. Ezen a tudományterületen is sok újonnan bekerülő európai intézmény jelent meg a rangsorban, a 151-300 közötti rangsorcsoportokba kerülve.
| Jobb helyezést elért intézmény | 2018 | 2017 |
| World Rank | World Rank | |
| Veterinary Sciences | ||
| Szent Istvan University | 101-150 | 151-200 |
| Electrical&Electronic Engineering | ||
| Budapest University of Technology and Economics | 301-400 | 401-500 |
A villamosmérnöki képzésterületen belül a Budapesti Műszaki Egyetem szintén egy csoportot javított a tavalyi pozíciójához képest, mindegyik indikátor tekintetébenjobb pontszámot ért el az intézmény ebben az évben. Hasonló előrelépést mutat a román Polytechnic University of Bucharest. Az intézmény a publikációs teljesítményt tekintve tűnik erősebbnek az idézettséggel szemben, mely a BME esetében éppen fordított képet mutat. Romlott ugyanakkor a szlovén University of Ljubljana intézmény teljesítménye, láthatóan a kiemelt folyóiratokban történő publikálás csökkenése okozta a visszaesést, csakúgy, mint a finn University of Oulu, illetve a cseh Czech Technical University in Prague esetében.
A rangsor alapján látszik, hogy a hazai intézmények szempontjából a legtöbb tudományterületen nem történt átrendeződés (az érintett területekből 15 esetében), míg a matematika, fizika, biológia, illetve vegyérmérnöki területen visszaesés tapasztalható, melyeket magyaráznak az indikátorpontszámokban látható csökkenések. A javulást elérő területeken (állatorvosi, valamint villamosmérnöki terület) mindkét intézmény a rangsort meghatározó indikátorok mentén elért jobb eredménye segítette hozzá az előkelőbb rangsorpozícióhoz.
[1]Az eltérő súlyokról szemléletes összefoglaló a Shanghai Rankingoldalán található
[2]Az állatorvosi képzés azóta az önálló intézménnyé vált Állatorvosi Egyetemen működik.
Dr. habil György Fábri (1964) is an habilitated associate professor (Institute of research on Adult Education and Knowledge Management, Faculty of Education and Psychology of Eötvös Loránd University), head of the Social Communication Research Group. Areas of research: university philosophy, sociology of higher education and science, science communication, social communication, church sociology. His monograph was published on the transformation of Hungarian higher education during the change of regime (1992 Wien) and on university rankings (2017 Budapest). He has edited several scientific journals, and his university courses and publications cover communication theory, university philosophy, science communication, social representation, media and social philosophy, ethics, and church sociology.
Dr. Mircea Dumitru is a Professor of Philosophy at the University of Bucharest (since 2004). Rector of the University of Bucharest (since 2011). President of the European Society of Analytic Philosophy (2011 – 2014). Corresponding Fellow of the Romanian Academy (since 2014). Minister of Education and Scientific Research (July 2016 – January 2017). Visiting Professor at Beijing Normal University (2017 – 2022). President of the International Institute of Philosophy (2017 – 2020). President of Balkan Universities Association (2019 – 2020). He holds a PhD in Philosophy at Tulane University, New Orleans, USA (1998) with a topic in modal logic and philosophy of mathematics, and another PhD in Philosophy at the University of Bucharest (1998) with a topic in philosophy of language. Invited Professor at Tulsa University (USA), CUNY (USA), NYU (USA), Lyon 3, ENS Lyon, University of Helsinki, CUPL (Beijing, China), Pekin University (Beijing, China). Main area of research: philosophical logic, metaphysics, and philosophy of language. Main publications: Modality and Incompleteness (UMI, Ann Arbor, 1998); Modalitate si incompletitudine, (Paideia Publishing House, 2001, in Romanian; the book received the Mircea Florian Prize of the Romanian Academy); Logic and Philosophical Explorations (Humanitas, Bucharest, 2004, in Romanian); Words, Theories, and Things. Quine in Focus (ed.) (Pelican, 2009); Truth (ed.) (Bucharest University Publishing House, 2013); article on the Philosophy of Kit Fine, in The Cambridge Dictionary of Philosophy, the Third Edition, Robert Audi (ed.) (Cambridge University Press, 2015), Metaphysics, Meaning, and Modality. Themes from Kit Fine (ed.) (Oxford University Press, forthcoming).
Mr. Degli Esposti is Full Professor at the Department of Computer Science and Engineering, Deputy Rector Alma Mater Studiorum Università di Bologna, Dean of Biblioteca Universitaria di Bologna, Head of Service for the health and safety of people in the workplace, President of the Alma Mater Foundation and Delegate for Rankings.
Ben joined QS in 2002 and has led institutional performance insights function of QS since its emergence following the early success of the QS World University Rankings®. His team is, today, responsible for the operational management of all major QS research projects including the QS World University Rankings® and variants by region and subject. Comprising over 60 people in five international locations, the team also operate a widely adopted university rating system – QS Stars – and a range of commissioned business intelligence and strategic advisory services.Ben has travelled to over 50 countries and spoken on his research in almost 40. He has personally visited over 50 of the world’s top 100 universities amongst countless others and is a regular and sought after speaker on the conference circuit.Ben is married and has two sons; if he had any free time it would be spent reading, watching movies and skiing.
Anna Urbanovics is a PhD student at Doctoral School of Public Administration Sciences of the University of Public Service, and studies Sociology Master of Arts at the Corvinus University of Budapest. She is graduated in International Security Studies Master of Arts at the University of Public Service. She does research in Scientometrics and International Relations.
Since 1 February 2019 Minister Palkovics as Government Commissioner has been responsible for the coordination of the tasks prescribed in Act XXIV of 2016 on the promulgation of the Agreement between the Government of Hungary and the Government of the People’s Republic of China on the development, implementation and financing of the Hungarian section of the Budapest-Belgrade Railway Reconstruction Project.
He is the past President of the Health and Health Care Economics Section of the Hungarian Economics Association.
Based in Berlin, Zuzanna Gorenstein is Head of Project of the German Rectors’ Conference (HRK) service project “International University Rankings” since 2019. Her work at HRK encompasses the conceptual development and implementation of targeted advisory, networking, and communication measures for German universities’ ranking officers. Before joining the HRK, Zuzanna Gorenstein herself served as ranking officer of Freie Universität Berlin.
His books on mathematical modeling of chemical, biological, and other complex systems have been published by Princeton University Press, MIT Press, Springer Publishing house. His new book RANKING: The Unwritten Rules of the Social Game We All Play was published recently by the Oxford University Press, and is already under translation for several languages.
