Önkép vs ranking-pozíció az “új” uniós felsőoktatásokról

A kelet-közép- és kelet-európai országok jelentős része történelmi tradíciójuk alapján nemzetközi szinten a legfejlettebb országok egyetemeihez méri felsőoktatást. A THE friss rankingjének első néhány pozíciójában viszont  nem azokat az egyetemeket találjuk, amelyeket az EU-hoz 2004 után csatlakozó országok köréből a saját országuk odagondol. Ugyanis Ciprus és Észtország intézményei vannak az első három helyen, akár az általános rangsort, akár a szakterületit nézzük. Egyetemi rendszerként viszont a cseh (13 rangsorolt egyetem), a lengyel (12), a magyar (7) és a román (5) felsőoktatást mérik a legerősebbnek.

THE New Europa 53 intézményt rangsorol ugyanazt a módszertant használva, mint a THE World Rankings összeállításakor (ahol 1103 intézmény kerül rangsorolásra). A rangsorkészítők öt területen mérik az intézmények teljesítményét, a világrangsorral megegyező súlyozással: tanulási környezet (30%), kutatás (30%), publikációk (30%), nemzetköziség (7,5%), tudásátadás (2,5%).

Az első helyen a University of Tartu (Észtország) található, a második és harmadik rangsorhelyezést két ciprusi intézmény érte el. A módszertan egyezéséből kifolyólag az európai listában első helyre került intézmény áll a legjobb helyen a teljes THE-rangsorban, amely a 301-350 közötti rangsorhelyet jelenti. A ciprusi University of Technology a teljes THE rangsorban a 351-400 közötti helyre került, míg a University of Cyprus helyezése a 401-500 közé esik ebben a rangsorban. A THE World University rangsorok alapján az eredmény várható volt, mivel a teljes rangsorban jobb rangsorpozícióban lévő intézmények az európai intézményekre szűrve vezető pozícióba kerültek. Az indikátorokat tekintve a első három helyen végzett intézmény a publikációs tevékenységekben tűnnek ki leginkább, mely 30%-os súlyt jelent a végleges rangsorpozíció kialakításakor.

 

Rank	World Univ Rank	Institution	Country	Teaching score	Research score	Citation score	Industry score	International score	Overall score
1	301–350	University of Tartu	Estonia	25	25	83.6	33.5	50.4	44.6
2	351–400	Cyprus University of Technology	Cyprus	18	14	88.6	33	69.9	42.1
3	401–500	University of Cyprus	Cyprus	21	25	63.1	48.1	76.8	39.6
4	401–500	Charles University in Prague	Czech Republic	29	22	56.3	32.1	55.6	37.2
5	401–500	Semmelweis University	Hungary	22.6	11.9	61.5	34.4	73.8	35.2

THE New Europe 2018-as rangsor első öt helyezésének indikátorpontjai

 

A tudományterületi eredményeket is figyelembe véve a University of Tartu több területen is az első 250 rangsorolt intézmény között szerepelt (élettudományok, orvostudományok, számítástechnika), a University of Cyprus szintén megjelenik egy területen a legjobb 250 intézmény között (műszaki tudományok). Ezzel szemben a tudományterületi rangsorba bekerülő hazai intézmények a 301-400, illetve 401-500 helyre kerültek a minden területen. Bár a Cyprus University of Technology egyik tudományterületi rangsorban sem szerepel az első 500 helyen, a THE World University Ranking alapján a kiemelkedő publikációs teljesítmény miatt kerülhetett második helyre az európai rangsorban.

 

Rank	World Univ Rank	Institution	Country	Arts & Humanities	Clinical, pre-clinical & health	Life sciences	Physical sciences	Social sciences	Computer science	Engineering and technology
1	301–350	University of Tartu	Estonia	301-400	201-250	126-150	301-400	301-400	201-250	–
2	351–400	Cyprus University of Technology	Cyprus	–	–	–	–	–	–	–
3	401–500	University of Cyprus	Cyprus	301-400	–	–	401-500	301-400	251-300	201-250

THE New Europe első három intézményének tudományterületi rangsora 2017-es adatok alapján

 

Az indikátorok sajátosságait és néhány statisztikai adatok figyelembe véve a következő profil rajzolódik ki a rangsorolt intézményekről:

A THE indikátorai sajátosságaiból következően a elsősorban két, egymással szorosan összefüggő tényező határozza meg a rangsor-helyezéseket: a kutatás-intenzív jelleg és a nemzetközi ismertség.  Az előbbit a publikációs és idézettségi teljesítmény is kifejezi, utóbbit pedig a véleményfelmérések és a nemzetközi hallgatói rekrutációs teljesítmény. Érdekes sajátosság, hogy az első hérom helyre került intézmény hallgatói létszáma viszonylag kicsi, valamint speciális nemzetközi helyzetű kis ország egyetemei (Észtország a balti és orosz kapcsolatok metszetében, Ciprus görög relációi), de a negyedik és hatodik helyen kifejezetten nagylétszámú, központi országos kihatású egyetemek szerepelnek (Prága, Varsó). Utóbbiaknál a tudományos kapacitás ellensúlyozhatja a kedvezőtlenebb oktatói és nemzetközi arányokat. A külföldi hallgatók számát tekintve egyébként a Semmelweis Egyetem áll az első helyen s a 31%-os arányt egyedül a romániai Iași-beli Universitatea de Medicină și Farmacie „Grigore T. Popa”, tudja megközelíteni (ennek az egyetemnek azonban a  tudományos kibocsátása jóval elmarad az áltagostól, így összességében hátra rangsorolt).  Még kisebb magyarázó erővel bír az oktató-hallgató arány, lényegébenn semmiylen közvetlen összefüggés nem mutatható ki a ranking-helyezéssel ebből a szempontból.

Mindez mutatja, hogy a THE rangsorolásának “black-boxát” nem igazán lehet kinyitni, a tudományos teljesítmény dominanciája olvasható ki leginkább az elérhető paraméterekből és helyezésekből.

Emiatt viszont a magyar intézmények helyezései sem adnak érdemben új információkat a nemzetközi versenytérben elfoglalt pozíciójukról. Sőt, ha a többi rankingben, akár más, regionális rangsorolásban elfoglalt helyükkel vetjük össze, még inkább látszik a szempontok közti egyenetlenség.

A hazai intézmények közül a Semmelweis Egyetem végzett a legjobb helyen, az 53 intézményből az 5. rangsorhelyezést érte el, a teljes THE rangsorban a ciprusi egyetemhez hasonlóan a 401-500 helyre került, a Leiden rangsorban a hazai intézmények között a harmadik helyen van (744. rangsorhely).  Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 11. helyre került, a teljes THE rangsorban ez az intézmény a 601-800 helyen van, a Leiden rangsorban pedig 767. helyre került (hazai intézmények közül az utolsó helyen rangsorolva). Ezt követi a Pécsi Tudományegyetem a 13. helyen a THE New Europe rangsorban, a THE teljes rangsorban a Eötvös Loránd Tudományegyetemhez hasonlóan a 601-800. rangsorhelyen áll, a Leiden rangsorban nem került be a rangsorolt intézmények közé.

A többi rangsorral összevetve a hazai intézmények közül a QS – EECA-ban és a Leiden rangsorban is a magyar intézmények között a legjobb rangsorhelyezést a Szegedi Tudományegyetem érte el, aki a THE New Europe rangsorban a 18. helyen áll (a hazai intézmények közül a negyedik legjobb rangsorhelyen). A QS – EECA rangsorban közvetlenül a szegediek után a Budapesti Műszaki Egyetem következik (mely a Leiden rangsor alapján a hazai intézmények közül az utolsó előtti helyen került rangsorolásra, 763. helyen). A QS ezen rangsorában legutolsó helyen végzett hazai intézmény a Pécsi Tudományegyetem 63. rangsorhellyel, mely intézmény a Leiden rangsorban nem került rangsorolásra.

 

University	THE New Europe	THE	QS – EECA	Leiden (World)	ARWU	U.S. News
	2017	2017-2018	2017	2017	2017	2017
Semmelweis University	5	401-500		744		656
Eotvos Lorand University	11	601-800	30	767	501-600	466
University of Pécs	13	601-800	63			956
University of Szeged	18	601-800	27	654	501-600	756
Budapest University of Technology and Economics	25	801-1000	28	763	701-800	849
University of Debrecen	27	801-1000	35	705		559
Corvinus University of Budapest	31-40	801-1000	45
Rangsorolt intézmények száma	53	~1100	300	~900	~1300	~1250

Hazai intézmények rangsorhelyezései a különböző rangsorokban, 2017/2018-as adatok alapján

Ez is mutatja, hogy ha összevetjük a magyar intézmények egymáshoz képesti „helyezéseit”, akkor teljesen konfúzus képet kapunk:

Az indikátorok áttekintése azonban adhat arról némi információt, hogy mely területeken erősebb vagy gyengébb egyetemeink nemzetközi láthatósága. A THE New Europe rangsor indikátorai alapján a Semmelweis Egyetem a citációs értékek és a nemzetközi hallgatók aránya miatt ért el jó helyezést, bár a legtöbb indikátor alapján első helyen végzett az egyetem. A kutatási indikátor esetén az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Műszaki Egyetem megelőzi az intézmény 11.9-es pontszámát, a tudásátadás indikátor alapján ugyanakkor csupán a negyedikek, de még ezzel együtt is a legmagasabb összpontszámot érték el. Az ELTE a tanulási környezet mentén 22.1 pontot ért el (második legmagasabb érték a Semmelweis után),  a tudásátadást mérő indikátor mentén azonban csupán hatodik helyen áll az intézmény (32.4 pont), és a nemzetköziséget mérő indikátor mentén is az utolsók között van (ötödik helyen 47 ponttal). Az ELTE második legmagasabb összesített pontszáma a hazai intézmények között tehát a tanulási környezetre, a kutatásra kapott pontszám, illetve a citációt mérő indikátor mentén szerepelt jobban, míg a tudásátadás és nemzetköziség indikátorok mentén alacsonyabb eredményt értek el. Mivel utóbbi kettő kisebb súllyal szerepel az indikátorok között, így a végső pontszámok kialakításakor a tanulási környezet, kutatás, valamint citációs indikátorok mentén elért eredmények nagyobb mértékben meghatározzák a végső pontszámot, és így a végső rangsorhelyezéseket is.

 

Institution	Teaching score	Research score	Citation score	Industry score	International score	Overall score
Semmelweis University	22.6	11.9	61.5	34.4	73.8	35.2
Eötvös Loránd University	21.1	12.6	42.2	32.4	47	27.1
University of Pécs	19.4	10.1	39.3	46.9	55.3	26
University of Szeged	20.4	10.8	34	35.4	51.7	24.3
Budapest University of Technology and Economics	17.7	12.8	29	45.3	29.7	21.2
University of Debrecen	18.8	3.4	27.5	40.4	50.1	19.7
Corvinus University of Budapest	16.9	9.5	18	32	43.7	16.8–19.1

Hazai intézmények pontjai a THE New Europe egyes indikátorai szerint 2017/2018-as adatok alapján

 

Ugyanezek az intézmények a QS EECA rangsor indikátorai alapján hasonló mintázatot mutatnak, ugyanakkor érdemes figyelni arra, hogy a THE 5 indikátorához képest a QS ebben a rangsorban 9 indikátor mentén veti össze az intézményeket. A QS EECA a két, azonos módszertannal készített THE rangsorokkal ellentétben másféle indikátorokkal dolgozik, mint a QS World rangsor.

A QS World és a QS EECA által használt indikátorok és azok súlyai

 

A Semmelweis Egyetem ebben a rangsorban nem került értékelésre, ugyanakkor az indikátorértékek szerepelnek az intézmény mellett, mely alapján a THE eredményeihez hasonlóan kiemelkedően végeztek a nemzetközi hallgatók és a citációs értékek alapján. A Szegedi Tudományegyetem a hazai egyetemek közül a legelső (összesítésben 27. helyen áll) a QS EECA rangsorban, kiemelkedik a tudományos hírnév indikátor mentén, továbbá a nemzetközi képzések területén. A Semmelweis Egyetem után ez az intézmény kapta a legmagasabb citációs értéket a hazai egyetemek közül, és a web impact indikátorban is jól szerepelt (bár megelőzi a BME és az ELTE). Egyensúlytalanságot mutat, hogy a Semmelweis Egyetem a nemzetközi hallgatók terén 100 pontot kapott, ugyanakkor a nemzetközi oktatók tekintetében mindössze 11.8-at.

 

Institution	OVERALL SCORE	ACADEMIC REPUTATION (30%)	EMPLOYER REPUTATION (20%)	FACULTY STUDENT (15%)	INTERNATIONAL FACULTY (2.5%)	INTERNATIONAL STUDENTS (2.5%)	FACULTY STAFF WITH PHD (5%)	WEB IMPACT (10%)	PAPERS PER FACULTY (10%)	CITATIONS PER PAPER (5%)
University of Szeged	75.4	88.4	56.8	46.2	68.3	88.4	49.6	95.8	58.9	95.5
Budapest University of Technology and Economics	73.2	74.6	93.4		7.8	17.7	57.4	99.2	95.7	74.4
Eotvos Lorand University	72.9	92.1	69.2	17.1	17.8	36.3	73.4	99.9	54.9	90.9
University of Debrecen	71.5	80.2	77	24	47.6	93.6	65.6	83.3	52	87.5
Corvinus University of Budapest	64.1	64.6	97		43.2	75.3	100	45.3	54.5	69.5
University of Pécs	52.2	62.9	51.6	22.3	14.3	91.1		67	32.6	87.3
Semmelweis University	–	29.6	37.9	54.3	11.8	100	65.2	43.1	74.8	99.3

Hazai intézmények pontjai a QS EECA rangsor egyes indikátorai szerint 2017/2018-as adatok alapján

A fenti rangsoreredményeket érdemes összevetni a Leiden rangsor eredményeivel, mivel utóbbi a Web of Science adatbázis alapján nyilvános adatokkal dolgozik (a többi rangsor csak esetlegesen teszi hozzáférhetővé az indikátorok mögötti adatokat). A Leiden rangsor indikátorai alapján a citációs (impact) és a társszerzős (collab) publikációk szerint a Szegedi Tudományegyetem került a legjobb helyre (654. hely) a hazai intézmények közül, amely a THE New Europe rangsorban a 18. rangsorhelyezért érte el. Ezt követi a Debreceni Egyetem (705. hely), amely a THE európai rangsorban a 27. rangsort kapta. A Semmelweis Egyetem, mely a legjobban szerepelt a hazai intézmények közül a THE New Europe rangsorban (5. hely), a Leiden publikáció rangsorban a harmadik legjobb hazai intézmény a 744. helyezésével.

Institution	P	P(impact top 10%)	PP(impact top 10%)	P	P (collab)	PP (collab)
University of Szeged	1548	69	4.4%	2942	2335	79.4%
University of Debrecen	1416	71	5.0%	2952	2327	78.8%
Semmelweis University	1319	79	6.0%	3092	2683	86.7%
Budapest University of Technology and Economics	1259	88	7.0%	2402	1798	74.9%
Eotvos Lorand University	1255	97	7.7%	3113	2660	85.4%

Hazai intézmények pontjai a Leiden rangsor egyes indikátorai szerint 2012–2015 közötti adatok alapján

A Leiden rangsor által mért publikációs adatok a THE és a QS rangsorokban eltérő súlyokkal jelenik meg, továbbá fontos különbség, hogy a QS és a THE a Scopus adatok alapján számolja ezeket az indikátorokat, szemben a Leiden indikátoraival, melyek a Web of Science adatbázist használják. A THE 30%-os súllyal szerepelteti a teljes rangsorban és a New Europe rangsorban egyaránt a publikációs teljesítményt egy indikátorral mérve, melyben az intézmény által megjelent publikációk idézettségét veszik alapul, míg a QS EECA 10%-os súllyal méri a publikációk számát intézményenként, és egy további indikátor méri 5%-os súllyal az idézettség mértékét.

Összességében tehát az látható, hogy a magyar intézmények elsősorban a  publikációs eredményesség és a (hallgatói és oktatói) nemzetköziesedés okán kerültek hátrébb a rangsorokban.