Milyen hatása van a járványnak a rangsorokra? Ebben a válságos időszakban, prioritás-e az intézményeknek, hogy a rangsorokban jobb helyezést érjenek el? Változott-e az ezzel kapcsolatos stratégiájuk az elmúlt egy évben?
Ezeket a kérdéseket vizsgálta a The Wall Street Journal cikke 2021. februárjában. Az USA-ban népszerű MBA rankingekben több üzleti iskola nem vett részt ebben az évben. A cikk példaként említi, hogy Harvard Business School, Pennsylvania Egyetem Wharton Schoolja, Columbia Business School és a Stanford Graduate School of Business is hiányzott az Economist és a Financial Times rangsorairól. Ennek egyik oka, hogy az intézmények nem vállalták a rangsoroláshoz szükséges adatgyűjtésekkel járó feladatokat, amit azzal indokoltak, hogy nagy tehert rótt volna nemcsak az intézményi menedzsmentre, hanem hallgatókra és a végzettekre is. Az üzleti iskolák a járványhelyzetben inkább a tanítás, tanulás folyamatára, az oktatás átalakítására fókuszáltak. Emellett voltak olyan intézmények, amelyek adathiánnyal indokolták a rangsorolásból való kimaradást. Az, hogy meghatározó üzleti iskolák nem vettek részt a rangsorolásban, azzal járt, hogy új MBA programok kerültek fel a listákra, valamint egyes programok előrébb sorolódtak. Az MBA programok esetében, a képzések magas tandíja miatt is, a rangsorok szerepe különösen meghatározó a hallgatók toborzásánál, a jelentkezői döntéseknél, valamint az alumni tagok visszajelzésénél, véleményénél is. Az üzleti iskolák többsége tisztában van rangsorok súlyával, talán éppen ezért egyes intézmények szorgalmazták, hogy ebben az évben ne legyenek rangsorok, hiszen a válsághelyzet torzíthatja az eredményeket. Ezeket a kérdéseket, intézményi stratégiákatismerve érdekes lesz elemezni, hogyan alakulnak a rangsorok, mely intézmények maradnak ki, illetve kerülnek jobb vagy rosszabb pozícióba a járványhelyzet hatására.
A The Wall Street Journal cikke itt elérhető.