Két évvel ezelőtt először jelentettük meg a legkiválóbb továbbtanulók intézményi és szakválasztásának alapján készített rangsorunkat (olvasható itt). Alapgondolatunk a visszajelzések szerint érvényesnek bizonyult:
“Elemzésünk alapján a generációs kiválósági üzenet egyértelmű: az közel félszázezer, 1990 és 2002 között születetett magyar fiatal, akik a legjobban teljesítettek az érettségiken 2008 és 2017 között, és hazai felsőoktatási intézményt választanak, a világtrendeknek megfelelően döntenek. Ők az itthoni és nemzetközi versenyképességet kínáló orvosi, humán-tudományi, gazdasági menedzsment valamint a csúcstechnológiák területein igyekeznek tudás-tőkére szert tenni. Az adatok azt is tanúsítják, hogy a kormányzati beavatkozások csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal (pl. a mérnöki szakmák iránti kereslet jelentős növekedése). Azonban a közgazdasági, jogász, bölcsész (vagyis a társadalmi értékrend és egyéni életpálya-orientációk révén mélyen beágyazott) szakterületek pozícióin nem tudnak érdemben rontani, ahogyan a természet- és agrár-tudomány valamint tanárképzés iránti érdeklődés üvegplafonját sem képesek alulról áttörni.”
Amint az a HVG Diploma 2018 kiadványában olvasható elemzésünk is tartalmazza, azóta két felvételi időszak adataival bővült az adatbázis, ami az elindult tendenciák folytatását és a legkiválóbb eredménnyel felsőoktatásba került hallgatók szakterületi és intézményi prefenciáinak stabilitását, nem csökkenő fókuszáltságát mutatják. Nézzük meg elsőként a szakos választásokat!
Tíz év alatt mintegy kétszázötven szakra jelentkezett legalább egyvalaki a legjobbak közül, de az ő egyharmaduk mindössze öt szakon lett egyetemista: általános orvos, pszichológus, gazdálkodás – és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás, jogász. A háromnegyede a 46698 jelentkezőnek huszonhét szak közül választott, a többi 221 szakra jutott 11185 hallgató. A gazdaságtudományok és bölcsészeti szakok a TOP10%-on belüli legjobbak felét vonzzák, a reálterületek 30%-ot.
A tendenciák nem mutatnak jelentős változást, de két területen továbbra is látjuk az átrendeződést – s ezek megfelelnek az elmúlt tíz év töretlenül képviselt felsőoktatás-politikai iránynak, amely a műszaki képzés felértékelődését és a gazdasági illetve bölcsész-képzések egy részének visszafejlesztését tűzték ki célul. Az előbbiekben is preferáltként látható szakirányok továbbra is meghatározó arányt képviselnek, 77% feletti 2017-ben is a részesedésük. Vagyis, ezen a körön belül történt az arányok változása: az orvos, jogász, mérnök-informatikus és mechatronikai mérnök képzéseknél érdemi növekedést, míg csökkenést figyelhetünk meg a nemzetközi tanulmányok (felére), turizmus-vendéglátás (harmadára) és szabad bölcsészet (közel negyedére) esetében.