Magyar egyetemek a THE legújabb világranglistáján

Home / Fejléc / Magyar egyetemek a THE legújabb világranglistáján

A THE 2019-es rangsora arra világít rá, hogy bár az intézmény önmagához mért javulása szükséges a pozíció megszilárdításában, az előrelépéshez ugyanakkor a helyezések tekintetében jóval többre van szükség, a versenytársak nagyobb mértékű teljesítménynövekedése és a rangsorolt intézmények számának bővülése miatt. Az is kiderült, hogy a rangsorban való hátrébb csúszáshoz nem feltétlenül kapcsolódik romló teljesítmény: önmagában a stagnáló eredmények is vezethetnek rosszabb rangsorpozícióhoz, ahogy azt a régió némely egyeteménél láttuk.

A Times Higher Education World University Rankings 2018-2019-es felmérésében a korábbi években megszokott indikátorokkal dolgoztak a rangsorkészítők, így a tanulási környezet, a kutatás, valamint a publikáció egyaránt 30-30%-os súllyal alakította a ransgort, a nemzetközi teljesítmény további 7,5%-kal vett részt az eredmények alakításában, a tudás alkalmazhatósága pedig 2,5%-os súllyal szerepelt.

A magyar intézmények helyezéseit tekintve a stagnálás volt a meghatározó a korábbi évhez képest, melytől csupán a Corvinus tér el, mely intézmény egy kategóriával hátrébb került: a tavalyi 801-1000 csoporthoz képest idén már csak az 1001+ csoportban szerepelt az egyetem. A Semmelweis tavaly az 501-600-as helyezésén egy kategóriát javított, melyet idén is megtartott, így a 401-500 rangsorhelyen a legjobb pozíciójú hazai intézményként került fel a THE globális  listájára. Az elmúlt négy évet figyelembe véve az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem,  illetve a Szegedi Tudományegyetem megszilárdította helyét a 601-800 közötti rangsorkategóriában, míg a BME és a Debreceni Egyetem a 801-1000 közötti helyezéshez kerültek, a tavalyi évhez hasonlóan.

Hazai intézmények idősoros rangsorhelyezései

  2015-16 2016-17 2017-18 2018-19
University of Szeged 601-800 601-800 601-800 601-800
Budapest University of Technology and Economics 601-800 601-800 801-1000 801-1000
Eotvos Lorand University 601-800 601-800 601-800 601-800
Semmelweis University 501-600 501-600 401-500 401-500
University of Debrecen 601-800 800+ 801-1000 801-1000
University of Pécs 601-800 601-800 601-800 601-800
Corvinus University of Budapest 601-800 801-1000 1001+

A Semmelweis kiemelkedése a hazai egyetem közül a THE rangsorban feltüntetett alapadatokban, mint indikátorokban is látszik: az egy oktatóra jutó hallgatók száma ennél az egyetemnél a legalacsonyabb (9.7), míg a nemzetközi hallgatók aránya a legmagasabb (32%-kal közel duplája a második legmagasabb, pécsi hallgatói aránynak, amely 18%), és a női hallgatók aránya is a legmagasabb a hazai intézmények között (67%).

A 601-800-as helyre rangsorolt hármas (ELTE, PTE, SZTE) közül az adatok alapján az egy oktatóra jutó hallgatók száma szerint a Szegedi Tudományegyetem a legjobb (13.1), a Pécsi Tudományegyetem a második (13.3), és lemaradva (19.4 fővel) az ELTE a harmadik. A nemzetközi hallgatók esetén a már említett 18%-os arány a PTE esetében a legmagasabb hármójuk között, az SZTE a második 14%-kal, és ebben az esetben is az ELTE a harmadik 10%-kal. A női hallgatók aránya esetén ugyanakkor az ELTE (65%), PTE (58%) és SZTE (57%) a sorrend.

THE hallgatói alapadatok 2019 (magyar intézmények)

  No. of FTE Students No. of students per staff International Students Female %
Semmelweis University 10,809 9.6 32% 67
Eotvos Lorand University 27,267 19.4 10% 65
University of Pécs 17,456 13.3 18% 58
University of Szeged 20,388 13.1 14% 57
Budapest University of Technology and Economics 19,499 17.6 7% 30
University of Debrecen 26,752 17 16% 56
Corvinus University of Budapest 10,404 24.7 14% 54

Az indikátorokra kapott pontszámok ennél is pontosabb képet mutatnak a hazai intézmények THE rangsorban elnyert helyezéseik mögött rejlő teljesítményeikről.

A Semmelweis az öt indikátor közül három esetben a legjobb hazai pontszámú intézmény: a tanulási környezetben, a publikációkban, valamint a nemzetközi teljesítményben is megelőzte a rangsorban szereplő többi hat intézményt. A kutatás területén ugyanakkor az ELTE teljesített a legjobban, a fővárosi orvosegyetem csupán a negyedik legjobb ebben az indikátorban, míg a tudás alkalmazhatóságában a BME kapta a legmagasabb pontszámot, a Semmelweis csak az ötödik.

THE indikátorok értékei 2019 (magyar intézmények)

Rank 2019 Institute Overall Teaching 30% Research 30% Citations 30% Industry Income 2.5% International Outlook 7.5%
401–500 Semmelweis University 37.1–41.6 24.2 12 66.4 36 77.9
601–800 Eötvös Loránd University 26.0–33.4 19.9 18.3 44.5 35.5 52.9
601–800 University of Pécs 26.0–33.4 18.8 16.7 37.6 39 55.3
601–800 University of Szeged 26.0–33.4 19.8 11.1 41.2 37.3 52.5
801–1000 Budapest University of Technology and Economics 19.0–25.9 15.1 14.2 26.5 43.9 34
801–1000 University of Debrecen 19.0–25.9 19.1 8.4 24.5 41.7 51.6
1001+ Corvinus University of Budapest 9.8–18.9 15.5 11.2 20.3 34.2 42.8

A tavalyi adatokkal összevetve az ELTE és a Semmelweis javítottak jelentősebb mértékben az akkori összesített indikátorpontszámukhoz képest. Ezen belül is a Semmelweis minden indikátorban jobb pontszámot ért el a 2019-es rankingben, míg az ELTE tanulási környezetet tekintve rontott, ugyanakkor a többi indikátorban javított. Összesítésben tekintve az indikátorokat a Szegedi, Pécsi, Debreceni és a Corvinus Egyetem is javított a tavaly teljesítményén, ami alapján a Corvinus helyezési romlásának az oka másban keresendő. Hiszen bár a tanulási környezetben és a nemzetközi teljesítményben valóban gyengébbek az indikátoraik, a többi esetben – kis mértékben – javítottak a tavalyi eredményeikhez képest.

Ezzel szemben a BME összességében rontott a teljesítményén, ám ez mégsem okozott kategória-visszaesést, a tavalyihoz hasonlóan a 801-1000 helyezésre került az egyetem.

THE Indikátorok értékeinek változásai 2019-2018

Institute Teaching Research Citations Industry Income International Outlook Overall
Semmelweis University 1.6 0.1 4.9 1.6 4.1 2.33
Eötvös Loránd University -1.2 5.7 2.3 3.1 5.9 2.56
University of Pécs -0.6 6.6 -1.7 -7.9 0 1.09
University of Szeged -0.6 0.3 7.2 1.9 0.8 2.18
Budapest University of Technology and Economics -2.6 1.4 -2.5 -1.4 4.3 -0.82
University of Debrecen 0.3 5 -3 1.3 1.5 0.84
Corvinus University of Budapest -1.4 1.7 2.3 2.2 -0.9 0.77

Az indikátorok alapján úgy tűnik, a hazai intézmények önmagukhoz mért javulása kevésnek bizonyul a nemzetközi versenyben való feljebb jutáshoz, a versenytársak nagyobb mértékű teljesítményjavulása, valamint a rangsorolásra kerülő intézmények egyre magasabb száma (2016-ban 800 intézmény, az aktuális 2019-es rangsorban már 1250 intézmény) nagyobb mértékű javulást követel az egyes intézményektől a rangsorban való előrejutáshoz. A THE által közölt rangsorban 2016 óta nyomonkövethetőek a 200. helyezés feletti eredmények csoportosítását megadó intervallumok, mely alapján egyértelművé válik, hogy stagnáló pontszámmal egyre hátrébb csúsznának az intézmények a rangsorban. Míg 2017-ben a 601-800-as kategória alsó értéke 18.6 volt, addig a 2019-es rangsorban ezzel az eredménnyel már csak az 1001+ helyezést érte volna el az intézmény, melynek felső határa 18.9. (A THE által használt módszertan ismert, ám a konkrét számolási metódus nem publikus, így az alapadatok változását csak a honlapon található adatok alapján lehetséges ellenőrizni.)

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az egyes indikátorok milyen almutatókból állnak össze. Így például a tanulási környezet az alábbiak között oszlik meg, melyből csak egy kisebb szelet a hallgatók száma:

  • reputáció (survey): 15%
  • egy oktatóra jutó hallgatói létszám: 4.5%
  • doktoranduszok és alapszakosok aránya: 2.25%
  • doktori fokozattal rendelkezők és oktatók aránya: 6%
  • intézmény bevétele: 2.25%

Önmagában tehát az egy oktatóra jutó hallgatók száma csupán 4.5%-kal járul hozzá a tanulási környezet indikátorhoz, a többi almutatóról azonban nincs feltüntetve alapadat, így a normalizált indikátorpontszámok lehetnek csupán alkalmasak az összehasonlításra, idősoros elemzésre.

Látható stratégiai célként érzékelni, hogy  mindezek alapján az intézmények számára a nagyobb súlyú indikátorokat jelentő területekre (külföldi hallgatók oktatása, magasabban értékelt publikációs kiementű kutatások) irányuló tudatos erősítés a rangsorhelyezések javítása érdekében – az azonban intézménypolitikai kérdés, hogy a rankingekkel nem mért oktatási vagy közösségi teljesítményre ez milyen hatással van. Amint az előbbi példák mutatják, a THE honlapján feltüntetett indikátorok pontértékeiből a súlyozás mértékének ismeretében kiszámolható az intézmény konkrét összesített pontszáma (a 200. helyezés felett a honlapon csupán csoportokat közölnek), így az ismert intervallumok alapján láthatóvá vált, hogy egy intézmény pozíciója mennyire stabil az adott rangsorcsoporton belül.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.