Magyar egyetemek a THE legújabb világranglistáján

A THE 2019-es rangsora arra világít rá, hogy bár az intézmény önmagához mért javulása szükséges a pozíció megszilárdításában, az előrelépéshez ugyanakkor a helyezések tekintetében jóval többre van szükség, a versenytársak nagyobb mértékű teljesítménynövekedése és a rangsorolt intézmények számának bővülése miatt. Az is kiderült, hogy a rangsorban való hátrébb csúszáshoz nem feltétlenül kapcsolódik romló teljesítmény: önmagában a stagnáló eredmények is vezethetnek rosszabb rangsorpozícióhoz, ahogy azt a régió némely egyeteménél láttuk.

A Times Higher Education World University Rankings 2018-2019-es felmérésében a korábbi években megszokott indikátorokkal dolgoztak a rangsorkészítők, így a tanulási környezet, a kutatás, valamint a publikáció egyaránt 30-30%-os súllyal alakította a ransgort, a nemzetközi teljesítmény további 7,5%-kal vett részt az eredmények alakításában, a tudás alkalmazhatósága pedig 2,5%-os súllyal szerepelt.

A magyar intézmények helyezéseit tekintve a stagnálás volt a meghatározó a korábbi évhez képest, melytől csupán a Corvinus tér el, mely intézmény egy kategóriával hátrébb került: a tavalyi 801-1000 csoporthoz képest idén már csak az 1001+ csoportban szerepelt az egyetem. A Semmelweis tavaly az 501-600-as helyezésén egy kategóriát javított, melyet idén is megtartott, így a 401-500 rangsorhelyen a legjobb pozíciójú hazai intézményként került fel a THE globális  listájára. Az elmúlt négy évet figyelembe véve az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem,  illetve a Szegedi Tudományegyetem megszilárdította helyét a 601-800 közötti rangsorkategóriában, míg a BME és a Debreceni Egyetem a 801-1000 közötti helyezéshez kerültek, a tavalyi évhez hasonlóan.

Hazai intézmények idősoros rangsorhelyezései

	2015-16	2016-17	2017-18	2018-19
University of Szeged	601-800	601-800	601-800	601-800
Budapest University of Technology and Economics	601-800	601-800	801-1000	801-1000
Eotvos Lorand University	601-800	601-800	601-800	601-800
Semmelweis University	501-600	501-600	401-500	401-500
University of Debrecen	601-800	800+	801-1000	801-1000
University of Pécs	601-800	601-800	601-800	601-800
Corvinus University of Budapest	601-800		801-1000	1001+

A Semmelweis kiemelkedése a hazai egyetem közül a THE rangsorban feltüntetett alapadatokban, mint indikátorokban is látszik: az egy oktatóra jutó hallgatók száma ennél az egyetemnél a legalacsonyabb (9.7), míg a nemzetközi hallgatók aránya a legmagasabb (32%-kal közel duplája a második legmagasabb, pécsi hallgatói aránynak, amely 18%), és a női hallgatók aránya is a legmagasabb a hazai intézmények között (67%).

A 601-800-as helyre rangsorolt hármas (ELTE, PTE, SZTE) közül az adatok alapján az egy oktatóra jutó hallgatók száma szerint a Szegedi Tudományegyetem a legjobb (13.1), a Pécsi Tudományegyetem a második (13.3), és lemaradva (19.4 fővel) az ELTE a harmadik. A nemzetközi hallgatók esetén a már említett 18%-os arány a PTE esetében a legmagasabb hármójuk között, az SZTE a második 14%-kal, és ebben az esetben is az ELTE a harmadik 10%-kal. A női hallgatók aránya esetén ugyanakkor az ELTE (65%), PTE (58%) és SZTE (57%) a sorrend.

THE hallgatói alapadatok 2019 (magyar intézmények)

	No. of FTE Students	No. of students per staff	International Students	Female %
Semmelweis University	10,809	9.6	32%	67
Eotvos Lorand University	27,267	19.4	10%	65
University of Pécs	17,456	13.3	18%	58
University of Szeged	20,388	13.1	14%	57
Budapest University of Technology and Economics	19,499	17.6	7%	30
University of Debrecen	26,752	17	16%	56
Corvinus University of Budapest	10,404	24.7	14%	54

Az indikátorokra kapott pontszámok ennél is pontosabb képet mutatnak a hazai intézmények THE rangsorban elnyert helyezéseik mögött rejlő teljesítményeikről.

A Semmelweis az öt indikátor közül három esetben a legjobb hazai pontszámú intézmény: a tanulási környezetben, a publikációkban, valamint a nemzetközi teljesítményben is megelőzte a rangsorban szereplő többi hat intézményt. A kutatás területén ugyanakkor az ELTE teljesített a legjobban, a fővárosi orvosegyetem csupán a negyedik legjobb ebben az indikátorban, míg a tudás alkalmazhatóságában a BME kapta a legmagasabb pontszámot, a Semmelweis csak az ötödik.

THE indikátorok értékei 2019 (magyar intézmények)

Rank 2019	Institute	Overall	Teaching 30%	Research 30%	Citations 30%	Industry Income 2.5%	International Outlook 7.5%
401–500	Semmelweis University	37.1–41.6	24.2	12	66.4	36	77.9
601–800	Eötvös Loránd University	26.0–33.4	19.9	18.3	44.5	35.5	52.9
601–800	University of Pécs	26.0–33.4	18.8	16.7	37.6	39	55.3
601–800	University of Szeged	26.0–33.4	19.8	11.1	41.2	37.3	52.5
801–1000	Budapest University of Technology and Economics	19.0–25.9	15.1	14.2	26.5	43.9	34
801–1000	University of Debrecen	19.0–25.9	19.1	8.4	24.5	41.7	51.6
1001+	Corvinus University of Budapest	9.8–18.9	15.5	11.2	20.3	34.2	42.8

A tavalyi adatokkal összevetve az ELTE és a Semmelweis javítottak jelentősebb mértékben az akkori összesített indikátorpontszámukhoz képest. Ezen belül is a Semmelweis minden indikátorban jobb pontszámot ért el a 2019-es rankingben, míg az ELTE tanulási környezetet tekintve rontott, ugyanakkor a többi indikátorban javított. Összesítésben tekintve az indikátorokat a Szegedi, Pécsi, Debreceni és a Corvinus Egyetem is javított a tavaly teljesítményén, ami alapján a Corvinus helyezési romlásának az oka másban keresendő. Hiszen bár a tanulási környezetben és a nemzetközi teljesítményben valóban gyengébbek az indikátoraik, a többi esetben – kis mértékben – javítottak a tavalyi eredményeikhez képest.

Ezzel szemben a BME összességében rontott a teljesítményén, ám ez mégsem okozott kategória-visszaesést, a tavalyihoz hasonlóan a 801-1000 helyezésre került az egyetem.

THE Indikátorok értékeinek változásai 2019-2018

Institute	Teaching	Research	Citations	Industry Income	International Outlook	Overall
Semmelweis University	1.6	0.1	4.9	1.6	4.1	2.33
Eötvös Loránd University	-1.2	5.7	2.3	3.1	5.9	2.56
University of Pécs	-0.6	6.6	-1.7	-7.9	0	1.09
University of Szeged	-0.6	0.3	7.2	1.9	0.8	2.18
Budapest University of Technology and Economics	-2.6	1.4	-2.5	-1.4	4.3	-0.82
University of Debrecen	0.3	5	-3	1.3	1.5	0.84
Corvinus University of Budapest	-1.4	1.7	2.3	2.2	-0.9	0.77

Az indikátorok alapján úgy tűnik, a hazai intézmények önmagukhoz mért javulása kevésnek bizonyul a nemzetközi versenyben való feljebb jutáshoz, a versenytársak nagyobb mértékű teljesítményjavulása, valamint a rangsorolásra kerülő intézmények egyre magasabb száma (2016-ban 800 intézmény, az aktuális 2019-es rangsorban már 1250 intézmény) nagyobb mértékű javulást követel az egyes intézményektől a rangsorban való előrejutáshoz. A THE által közölt rangsorban 2016 óta nyomonkövethetőek a 200. helyezés feletti eredmények csoportosítását megadó intervallumok, mely alapján egyértelművé válik, hogy stagnáló pontszámmal egyre hátrébb csúsznának az intézmények a rangsorban. Míg 2017-ben a 601-800-as kategória alsó értéke 18.6 volt, addig a 2019-es rangsorban ezzel az eredménnyel már csak az 1001+ helyezést érte volna el az intézmény, melynek felső határa 18.9. (A THE által használt módszertan ismert, ám a konkrét számolási metódus nem publikus, így az alapadatok változását csak a honlapon található adatok alapján lehetséges ellenőrizni.)

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy az egyes indikátorok milyen almutatókból állnak össze. Így például a tanulási környezet az alábbiak között oszlik meg, melyből csak egy kisebb szelet a hallgatók száma:

• reputáció (survey): 15%
• egy oktatóra jutó hallgatói létszám: 4.5%
• doktoranduszok és alapszakosok aránya: 2.25%
• doktori fokozattal rendelkezők és oktatók aránya: 6%
• intézmény bevétele: 2.25%

Önmagában tehát az egy oktatóra jutó hallgatók száma csupán 4.5%-kal járul hozzá a tanulási környezet indikátorhoz, a többi almutatóról azonban nincs feltüntetve alapadat, így a normalizált indikátorpontszámok lehetnek csupán alkalmasak az összehasonlításra, idősoros elemzésre.

Látható stratégiai célként érzékelni, hogy  mindezek alapján az intézmények számára a nagyobb súlyú indikátorokat jelentő területekre (külföldi hallgatók oktatása, magasabban értékelt publikációs kiementű kutatások) irányuló tudatos erősítés a rangsorhelyezések javítása érdekében – az azonban intézménypolitikai kérdés, hogy a rankingekkel nem mért oktatási vagy közösségi teljesítményre ez milyen hatással van. Amint az előbbi példák mutatják, a THE honlapján feltüntetett indikátorok pontértékeiből a súlyozás mértékének ismeretében kiszámolható az intézmény konkrét összesített pontszáma (a 200. helyezés felett a honlapon csupán csoportokat közölnek), így az ismert intervallumok alapján láthatóvá vált, hogy egy intézmény pozíciója mennyire stabil az adott rangsorcsoporton belül.