A magyar egyetemek számára is lényeges, hogy minél alaposabban megismerjék a globális és nemzeti rankingek módszertanát, használati lehetőségeit. Ezt szolgálja a TEMPUS Közalapítvány Campus Mundi (EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001) projektje által támogatott program, amelyben a magyar ranking-kutatások meghatározó műhelye, az ELTE PPK Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja, Fábri György vezetésével nemzetközi workshopot és tréninget is szervezett a magyar felsőoktatási szakemberek számára. Mindennek eredményeképpen feltárták a rankingek indikátorait és a mögöttük lévő teljesítmény-paramétereket, a globális és nemzeti rankingek helyezéseinek összefüggéseit valamint marketing-kommunikációs eszközként azonosították a rangsorokat. Az egynapos, interaktív képzéssel zárult projekt nyomán az egyetemek szakmai tudás-bázishoz, tudás-megosztó hálózathoz kapcsolódhatnak és elindult egy nemzetközi rangsor-konferencia szervezése is.
A TEMPUS Közalapítvány Campus Mundi (EFOP-3.4.2-VEKOP-15-2015-00001) projektje támogatásával zajló ranking-projekt kiemelkedő eseménye volt 2017. március 31-én az a nemzetközi ranking-workshop, amelyen a résztvevők számára megfogalmazódott egy tréning megszervezésének az igénye. Az így 2017. június 20-án megvalósult eseményre az ország minden részéből, Miskolctól Egeren, Budapesten át Veszprémig, Szegedig, Pécsig érkeztek felsőoktatási szakemberek (az egyetemi könyvtárak, nemzetközi adminisztrációk, kommunikációs egységek munkatársai illetve egyetemvezetők, oktatók).
A tréning célja a felsőoktatási intézmények hazai szakemberei ranking-ismereteinek bővítése, a rankingek felhasználási módjainak feltérképezése, a rankingek használatára, hasznosíthatóságára vonatkozó igények felmérése volt. Emellett a résztvevők szakmai anyagokat kaptak: a márciusi nemzetközi ranking workshop magyar összefoglalója mellett egy ranking-olvasási útmutatót is.
A tréning kezdete előtti, előzetes adatgyűjtés azt mutatta, hogy a legtöbben az ARWU, a THE, a THE – BRICS & ENGINEERING, a QS, a QS – Europe and Central Asia valamint a LEIDEN rankinget ismerik. Ezeket informatívnak, hasznosnak tartják, az általános érdeklődés számára, s miközben intézményük benchmarkingjához felhasználják, kapcsolatépítésre alig. Az indikátorok közül a forrásteremtő kapacitás, nemzetközi karakter és a tudományos kutatás érdekli leginkább a válaszolókat, ettől elmaradnak az oktatási kimenetet és reputációt jelző adatok, legkevésbé pedig a társadalmi/gazdasági jelenlétre, az oktatói kapacitásra és a webes jelenlétre figyelnek. A tréning végén újra felvett válaszok alapján az indikátorok autentikusságát illetően a reputáció, a tanulási körülmények, az oktatási output, valamint a diploma hasznosságának megítélésében pozitív változást hozott a képzés.
A tréning három csoportban, work-cafe jelleggel zajlott, vagyis nagyban épített a résztvevők ismeretire, kérdéseire, saját tapasztalataira és a csoportok változása révén hatékonyan tette kellően hozzáférhetővé s egyben reflektálttá is a tudás-csomagokat.
A tudomány-metriai indikátorokkal foglalkozó asztalmál Soós Sándor, az MTA Könyvtár tudomány-elemzési munkacsoportja vezetésével a tudományos teljesítmény értékelésének kérdéseit beszélték meg a résztvevők. A publikációs adatbázisok megbízhatóak, de érvényük korlátozott, tudományterületi polarizáltságuk pedig a publikációs ipar sajátosságaiból fakad. Ugyanakkor a tudományos teljesítmény mérésének egyáltalán nem kizárólagos eszköze a publikációs indexek alkalmazása, az ennél sokkal komplexebb folyamat, például az adott tudományos munka társadalmi-közösségi-gazdasági hatása, vagy éppen oktatási implementációja legalább ilyen fontos szempont. Ezek mérhetőségéről jelenleg is folynak a viták. A tudományos publikációs rangsor-indikátorokként tehát nem abszolút érvényűek, sokkal célravezetőbb lenne az intézményeken és szakterületeken belül használni ezeket. A hazai kutatás-értékeléseket a rankingek ösztönzik, de ennyiben csak „elbontható állványzatok”, egy teljeskörű és érvényes kutatás-értékelés előkészítéséhez.
A második asztal témája az indikátorok szerepe volt, ezt Czirfusz Dóra, az ELTE Társadalomtudományi Karának mesterképzéses hallgatója, rangsor-szakértő vezette. A szekcióban három nagyobb globális rangsort (ARWU, THE, QS) tekintettünk át, kiemelten figyelve az egyes rangsorok által használt módszertani kérdésekre, például a súlyozás, az adatok forrása, a normalizálás lehetőségei. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a reputációs kérdőívek kevésbé megbízhatóak, mint az adatalapú indikátorok, annak ellenére, hogy az adatszolgáltatás gyakorlata a résztvevők intézményében még nem kiforrott, így ennek a hátrányait is összegyűjtöttük (hazai adatok és globális rangsorok által kért adatok összeegyeztetése). A publikációval kapcsolatos indikátorok közül a impakt faktorok és h-index mellett javaslatként a g-index alkalmazása merült fel mint lehetőség. Felmerült a kérdés, hogy a kisebb intézményeknek milyen lehetőségeik vannak bekerülni a globális rangsorokba, javaslatként a rangsorkészítőkkel való kapcsolatfelvételt fogalmazták meg a résztvevők. A szakterületi rangsor (QS) értelmezésekor egyetértés alakult ki abban, hogy a hazai egyetemek számára ezek a rangsorok jobb lehetőségeket biztosítanak a bekerülésre, illetve, hogy a regionális rangsorok a hallgatók számára informatívabbak a globális rangsoroknál.
Összességében tehát a rangsorokban való megjelenés az intézmények számára egy olyan lehetőség, amely hozzájárulhat a jó hírnév kialakulásához, ugyanakkor az intézményeknek kevés lehetőségük van befolyásolni a rangsorpozíciójukat. Az előbbre jutást a célok megfogalmazása (mely rangsorban kívánnak előrébb jutni), valamint hosszútávú, célzott stratégia kidolgozása segíthetné, melyhez elengedhetetlen lenne egy olyan csapat az intézményen belül, akik a rangsorokkal foglalkoznak (adatszolgáltatás, kapcsolattartás, eredmények értelmezése, kommunikálása).
Ehhez is kapcsolódik a harmadik asztal témája (Fábri György egyetemi docens, az ELTE PPK Társadalmi Kutatócsoportjának vezetője és Hosszú Ágnes doktorandusz moderálta): a rangsorok, mint kommunikációs, intézmény-politikai és hallgatói rekrutációs eszközök használata. A rankingek mindenki által elismert funkciója az intézményi marketing, ami a továbbtanulók elérésben is fontos eszköz. Ahhoz ugyanakkor, hogy jó pozícióba kerüljenek az egyetemek a rangsorokban, célzott kommunikációra van szükség, tehát a rangsorok mindkét szempontból kommunikációs programok. A reputáció-építés erősíthető elsősorban a rangsorokban, amihez azonban a hírlevél-típusoknál korszerűbb, hatékonyabb módszerre van szükség. A nemzetközi konferencia megrendezése költségigényes, de a leghasznosabb forma, míg a külföldi hallgatók kellő megbecsülése, egyfajta „marketing-hordozóként” való intézményhez-kötése hasznos lehet. Emellett a publikációk affiliációjának fegyelmezett jelölése vagy például a díszdoktorokkal való kapcsolattartás sokkal olcsóbb, de elengedhetetlen.
A rangsorok használatánál először azt kell tisztázni, hogy melyek a versenyhelyzet feltételei, milyen valós versenyhelyzetben vagyunk (és pl. intézményi jellemzők lehetővé teszik-e a versenyhelyzetet, van-e alapképzés, stb.). Kikkel versenyzünk egyáltalán? Az idősoros rangsorok alapján arról kaphatunk képet, hogyan haladunk magunkhoz képest. Ezért a belső intézményi fejlesztéseket hiba lenne a rangsorokhoz kötni, ezekben a rangsorok csak az egyik információs forrást jelentik, semmiképpen sem érdemes helyezéseket célértékként meghatározni. Ez utóbbi torzítaná a belső forrás-elosztást vagy a szakterületi súlypontok meghatározását is.
A beszélgetések során fontos szempontként merült fel a regionális és szakterületi összevetések szükségessége, illetve általában is a regionalitás fontossága. Hasonlóan általános kulcskérdés az adatszolgáltatás pontossága. A magyar intézmények adminisztrációjában a rangsoroknak való adatszolgáltatás hivatalosan és szervezetten általában nincs jelen, az adat-típusok értelmezése helyenként eltér a rangsor-készítőkétől.
Összegezve, a tréning eredményeképpen sikerült az egyetemek számára gyakorlati információkat átadni, a közös gondolkodást ösztönözni, ami megalapozza egy folyamatos információs szolgáltatás működtetését. Erre a szervezők a www.ranking.elte.hu oldalt ajánlották fel, illetve ahhoz kapcsolódva egy hálózatos tudás-megosztási megoldást dolgoznak ki.
Dr. habil György Fábri (1964) is an habilitated associate professor (Institute of research on Adult Education and Knowledge Management, Faculty of Education and Psychology of Eötvös Loránd University), head of the Social Communication Research Group. Areas of research: university philosophy, sociology of higher education and science, science communication, social communication, church sociology. His monograph was published on the transformation of Hungarian higher education during the change of regime (1992 Wien) and on university rankings (2017 Budapest). He has edited several scientific journals, and his university courses and publications cover communication theory, university philosophy, science communication, social representation, media and social philosophy, ethics, and church sociology.
Mr. Degli Esposti is Full Professor at the Department of Computer Science and Engineering, Deputy Rector Alma Mater Studiorum Università di Bologna, Dean of Biblioteca Universitaria di Bologna, Head of Service for the health and safety of people in the workplace, President of the Alma Mater Foundation and Delegate for Rankings.
Ben joined QS in 2002 and has led institutional performance insights function of QS since its emergence following the early success of the QS World University Rankings®. His team is, today, responsible for the operational management of all major QS research projects including the QS World University Rankings® and variants by region and subject. Comprising over 60 people in five international locations, the team also operate a widely adopted university rating system – QS Stars – and a range of commissioned business intelligence and strategic advisory services.Ben has travelled to over 50 countries and spoken on his research in almost 40. He has personally visited over 50 of the world’s top 100 universities amongst countless others and is a regular and sought after speaker on the conference circuit.Ben is married and has two sons; if he had any free time it would be spent reading, watching movies and skiing.
Anna Urbanovics is a PhD student at Doctoral School of Public Administration Sciences of the University of Public Service, and studies Sociology Master of Arts at the Corvinus University of Budapest. She is graduated in International Security Studies Master of Arts at the University of Public Service. She does research in Scientometrics and International Relations.
Dr. Mircea Dumitru is a Professor of Philosophy at the University of Bucharest (since 2004). Rector of the University of Bucharest (since 2011). President of the European Society of Analytic Philosophy (2011 – 2014). Corresponding Fellow of the Romanian Academy (since 2014). Minister of Education and Scientific Research (July 2016 – January 2017). Visiting Professor at Beijing Normal University (2017 – 2022). President of the International Institute of Philosophy (2017 – 2020). President of Balkan Universities Association (2019 – 2020). He holds a PhD in Philosophy at Tulane University, New Orleans, USA (1998) with a topic in modal logic and philosophy of mathematics, and another PhD in Philosophy at the University of Bucharest (1998) with a topic in philosophy of language. Invited Professor at Tulsa University (USA), CUNY (USA), NYU (USA), Lyon 3, ENS Lyon, University of Helsinki, CUPL (Beijing, China), Pekin University (Beijing, China). Main area of research: philosophical logic, metaphysics, and philosophy of language. Main publications: Modality and Incompleteness (UMI, Ann Arbor, 1998); Modalitate si incompletitudine, (Paideia Publishing House, 2001, in Romanian; the book received the Mircea Florian Prize of the Romanian Academy); Logic and Philosophical Explorations (Humanitas, Bucharest, 2004, in Romanian); Words, Theories, and Things. Quine in Focus (ed.) (Pelican, 2009); Truth (ed.) (Bucharest University Publishing House, 2013); article on the Philosophy of Kit Fine, in The Cambridge Dictionary of Philosophy, the Third Edition, Robert Audi (ed.) (Cambridge University Press, 2015), Metaphysics, Meaning, and Modality. Themes from Kit Fine (ed.) (Oxford University Press, forthcoming).
Since 1 February 2019 Minister Palkovics as Government Commissioner has been responsible for the coordination of the tasks prescribed in Act XXIV of 2016 on the promulgation of the Agreement between the Government of Hungary and the Government of the People’s Republic of China on the development, implementation and financing of the Hungarian section of the Budapest-Belgrade Railway Reconstruction Project.
He is the past President of the Health and Health Care Economics Section of the Hungarian Economics Association.
Based in Berlin, Zuzanna Gorenstein is Head of Project of the German Rectors’ Conference (HRK) service project “International University Rankings” since 2019. Her work at HRK encompasses the conceptual development and implementation of targeted advisory, networking, and communication measures for German universities’ ranking officers. Before joining the HRK, Zuzanna Gorenstein herself served as ranking officer of Freie Universität Berlin.
His books on mathematical modeling of chemical, biological, and other complex systems have been published by Princeton University Press, MIT Press, Springer Publishing house. His new book RANKING: The Unwritten Rules of the Social Game We All Play was published recently by the Oxford University Press, and is already under translation for several languages.
