Vajon a rendszerváltozás után született első nemzedék legjobbjai számára mely szakterületek és felsőoktatási intézmények voltak vonzóak, kívánatos életpályát ígérők? Erre a kérdésre ad választ a legjobb érettségi eredményű továbbtanulók preferenciáinak elemzése. Újfajta egyetemi rangsort is bevezetünk ezzel, ugyanakkor viszonyítási pontokat kínálunk a kormányzati felsőoktatás-politika fogadtatásáról.
A főbb tanulságok:
- a legjobbak választása a fővárosi elit-egyetemekre koncentrálódik
- az orvosi, pszichológusi, jogász, gazdasági és informatikus pályákra készülnek a legjobbak
- a kormányzati beavatkozások csak akkor képesek hatni a továbbtanulók választásaira, ha irányaik egybeesnek a valós gazdasági-társadalmi folyamatokkal (pl. a mérnöki szakmák iránti kereslet jelentős növekedése).
- a közgazdasági, jogász, bölcsész (vagyis a társadalmi értékrend és egyéni életpálya-orientációk révén mélyen beágyazott) szakterületek pozícióin nem tudnak érdemben rontani a kormányzati törekvések
- a természet- és agrár-tudomány valamint tanárképzés iránti érdeklődés üvegplafonját nem töri át alulról a legjobbak érdeklődése
2015-ben a legjobbak választása alapján a szakok és karok rangsora mellett közöljük nyolc év összesített rangsorát is, az első 50 helyezettet feltüntetve
TOP10% szakok és karok 2015-ben – valamint nyolc év (2008-2015) adatait összesítve
A részletes elemzéseket tartalmazó tanulmány és elemzés olvasható:
https://www.researchgate.net/publication/291687888_A_legjobbak_valasztasa_-_minosegelvu_hallgatoi_rangsor
Nyolc év teljes rangsorait itt böngészhetik az érdeklődők:
TOP10% – karok rangsora 2008–2015
TOP10% – szakok rangsora 2008-2015
Módszertan:
Rangsorunk alapját az képezi, hogy a nappali alap- és osztatlan képzésre bekerült hallgatók mennyi pontot értek el a standard érettségi vizsgákon. Ez alapján szűrtük ki az adott évfolyam legmagasabb pontszámot elért 10 százalékát, majd az ő intézmények (karok), szakok és képzési területek közötti eloszlásukat vizsgáltuk. Néhány esetben kismértékben módosultak az intézményi vagy szak-elnevezések, ezeket érvényesítettük. Néhány jelentősebb szervezeti átalakítás történt a jelzett időszakban: a közigazgatási képzést végző kar 2008 és 2012 között a BCE, ezt követően viszont a megalakult Nemzeti Közszolgálati Egyetemez tartozott, amely a korábban önálló rendőrségi és katonai képzést is magába foglalja 2012 óta. A korábbi Budapesti Műszaki Főiskola Óbudai Egyetemmé alakulása kari szinten nem okozott változást, a számosságot pedig egyáltalán nem érintette érdemben. Az idősoros elemzésekben és kari sorrendekben itt a folyamatosságot érvényesítettük, hiszen a kari integritás (a képzés tartalma, vagyis vonzereje) érdemben nem változott, ugyanakkor az intézményi összevetésekben az adott évben érvényes hovatartozást számoltuk. (Az adatok az Oktatási Hivatal adatbázisából származnak, az ábrák és grafikonok ebből készült saját számítások alapján készültek. A célcsoport meghatározásakor a pontszám-azonosságok esetén ide számítottuk mindazokat, akik elérték a legjobbak pontszámát, tehát létszámuk mindig magasabb, mint a bekerültek 10%-a.)