Az egyetemi rangsorok egyik korai ígérete volt, hogy a hallgatók továbbtanulási döntéseiknél figyelembe veszik a rangsorok eredményeit, vagyis a rangsorok meghatározó befolyásoló tényezővé válnak a jelentkezési folyamatban. A kérdés, hogy ez valóban így van-e, ha nem, akkor hol, milyen tényezők alapján determinált a továbbtanulási döntés, és milyen mértékben járulnak hozzá e döntésekhez a rangsorok.
Boronkay Takáts Réka, a HÖOK hátrányos helyzetű hallgatókkal foglalkozó mentorprogramjának vezetője, Rankingek – hallgatói szemmel címmel tartotta előadását. Az előadó fő kérdése az volt, hogy ha a rankingek marketingtermékek – mint ahogy ezt több szakértő is állítja –, akkor azok valóban elérik-e a hallgatókat. A főként személyes tapasztalatok, valamint a hallgatóknak feltett rövid kérdésekre adott válaszok alapján az előadó szerint a rangsorok inkább indirekt marketingeszközök – vagyis anélkül befolyásolják a továbbtanulókat, hogy arról a jelentkezők tudatában lennének. A HÖOK egyik oldalán feltett kérdésre a hallgatók 65 százaléka válaszolta, hogy nem vette figyelembe a ragsorokat, elsősorban a szak, az intézmény települése, valamint a hírnév alapján választottak felsőoktatási intézményt. Az előadó személyes tapasztalata szerint a fiatalokat a felvételt követően általában olyan témák érdeklik, mint az ösztöndíjak, a kollégium kérdése, a hallgatói élet (sport, kulturális események), valamint egyéb oktatási kérdések. Véleménye szerint a hallgatók az egyetem megkezdése előtt nem követik a rangsorokat, de hallgatóként már jobban érdeklődnek a felsőoktatási kérdések iránt. A felsőoktatási döntés és a felsőfokú képzés meghatározó életszakasz egy fiatal életében, talán ezért is fontos lenne, ha a rangsorokban a hallgatói szempontok is hangsúlyosabban megjelennének.
Az előadást követő kérdések főként arra vonatkoztak, hogy miért, milyen mértékben determináltak hazánkban a továbbtanulási döntések, mennyire különböző ez a hallgató neme, szociális és képzési háttere, a tudományterületek és régiók alapján. Az intézmények munkatársai eltérő és hasznos tapasztalatokat osztottak meg ebben a kérdésben. Több hozzászóló arról a tapasztalatról számolt be, hogy a felsőfokú továbbtanulás esetében meghatározó a szociális háttér, a továbbtanulási döntéseket pedig nagyban befolyásolja, hogy az intézmény hol, a jelentkező lakóhelyétől milyen távolságban található. A műszaki pályák esetében meghatározó a családi háttér, például az, hogy a szülők is mérnöki pályán dolgoznak-e – ez különösen fontos a nők továbbtanulási döntésénél.
Misley Helga, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet munkatársa előadásában szintén a hallgatók felsőoktatási rangsorok továbbtanulásra gyakorolt döntésével foglalkozott. A Rangsorok és marketing a felsőoktatásban c. előadás azzal a felvetéssel indult, hogy az egyetemek versenyben vannak egymással, például szeretnék a legjobb hallgatókat megszerezni. Az előadás olyan kérdéseket tárgyalt, mint hogy mennyire fontos szempont a végzős gimnazista diákok számára a választott felsőoktatási intézmény HVG Felvi rangsorban elfoglalt helye, vagy hogy mennyire befolyásolta az ELTE-s hallgatók választását az ELTE előkelő helye e rangsorokban. Az előadás Boronkay Takáts Réka előadásához hasonló következtetéseket fogalmazott meg. A rangsorok nem döntő szempontok, gyengén, inkább implicit módon befolyásolják a továbbtanulási döntéseket. A döntéseket inkább az oktatás feltételezett színvonala, valamint a diploma értéke befolyásolta. A rangsorok főként fejlesztést elősegítő eszközök, amelyek módszertani újragondolására és újfajta megvalósítására van szükség.
Az előadást követő hozzászólásokban visszatérő téma volt a presztízs kérdése, amely mégiscsak kulcskérdés a választás előtt álló fiatalok számára. A felsőoktatási rangsorok indikátorai pedig valahol mégiscsak presztízst jelenítenek meg – objektív módon próbálják megragadni, kifejezni az intézményi reputációt.
A webináriumon elhangzott előadások itt elérhetők: https://www.youtube.com/watch?v=v5t2ONxrlK0