Elemzések, trendek

Magyar intézmények rsangsor-helyezései 2016 (HVG Diploma melléklet)

Az intézményi rangsorok az általános egyetemi, főiskolai presztízs, a kari és szakos sorrendek inkább a konkrétabb jelentkezői szándékok és szakmai elismertség szempontjából relevánsak, így a továbbtanuló fiatalok és szüleik számára ez utóbbiak tűnnek igazán érdekes információnak. Számos képzőhelynek az egyes rangsortípusokban idén is tapasztalt eltérő helyezései megerősítik azt az alapvető rangsorkészítési alapelvet, hogy a felsőoktatás minden fontosabb szereplője (tanár, diák, felvételiző, intézményvezetés, minisztériumi oktatásirányítás) számára az egyetemek és főiskolák minél árnyaltabb és sok szempontú összehasonlítása indokolt.

A karok versenyében nincs érdemi változás az előző évekhez képest, hiszen idén is a legnagyobb hallgatói létszámú egyetemeket, illetve az adott képzési területen legnagyobb múlttal rendelkező karokat találjuk a különböző összetett listák élén. Különösen jól szerepeltek az ELTE, a BCE, az SZTE, a DE, a PTE, az SE és a BME karai.

Az összetett rangsor első tizenkét helyén mindössze három képzési terület, az általános orvosi, a bölcsészettudományi és a természettudományi karok találhatók. A „dobogósok” sorrendje megegyezik a tavalyival. Az abszolút első helyet a Semmelweis Egyeteme Általános Orvostudományi Kara szerezte meg. Második helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem két kara, a Természettudományi és a Bölcsészettudományi Kar található. Kiemelendő az általános orvostudományi képzési terület, hiszen mind a négy orvosegyetem a rangsor legelején található, megerősítve a hazai orvosképzésről alkotott igen pozitív társadalmi képet. Külön említést érdemelnek még a nagy egyetemek hagyományosan jól szereplő bölcsész- és természettudományi képzései, amelyek az összetett ranglisták nagyon jó pozícióin túl szinte minden képzésterületi és szakos sorrend első helyeit megszerezték.

Ha részletesen megvizsgáljuk azonban az egyes szempontok szerinti sorrendeket, akkor nagyon vegyes a kép még az összetett listákon legjobban szereplő intézmények esetében is. Hosszú évek óta érvényesülő tendencia, hogy a népszerű, sok jelentkezővel és kiemelkedő eredményeket elérő felvett diákkal rendelkező karok közül gyakran a minősített oktatók száma és hallgatókhoz viszonyított aránya nem megfelelő, ami az oktatás színvonalának a rovására mehet. Ilyen például a Budapesti Corvinus Egyetem több kara is, amelyek ugyan rendkívül népszerű képzéseikre nagyon sok és kiváló mutatókkal rendelkező diák jelentkezik, ám az oktató-hallgató arány vagy egyéb oktatói mutatók terén már a középmezőnyhöz tartozik: BCE-TK, BCE-GTK. Utóbbi esetében ez a végletesség talán a leglátványosabb, hiszen évek óta a hallgatói rangsorok élén található a kar. Szintén a rossz oktató-hallgató aránynak köszönheti szerényebb helyezését a legkiválóbb felvételi eredményeket egyikét felmutató ELTE-ÁJK is.

Van bőven példa ugyanakkor ezzel éppen ellentétes összefüggésre, akár még a nagyon jó összetett helyezéseket elérő képző helyeknél is. A legszembetűnőbb ellentmondást a Budapesti Műszaki Egyetem Természettudományi Karánál láthatjuk, amely évek óta az oktatói rangsor első pozícióját birtokolja, de mindehhez most sem társult ugyanennyire kiemelkedő számú és színvonalú jelentkező. De hogy ne csak az összetett ranglisták legjobban szereplő egyetemei kapcsán hozzunk példákat erre a jelenségre, megemlíthetjük többek között az egyik legszélsőségesebb eredményeket produkáló, nagy hagyományú mezőgazdasági képző helyet is, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karát, amely a kiváló oktatói gárda ellenére viszonylag kevés és általában erősen közepesen teljesítő fiatalt vonz. Hasonlóan az összetett intézményi rangsorokhoz, a karoknál is dominálnak az állami fenntartásúak. Mellettük mindössze csak néhány egyházi intézmény tud felmutatni jó eredményt. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károlis Gáspár Református Egyetem bölcsészkara az abszolút kari ranglista top tízes listájára is fel tudott kerülni.

Az alapítványi formában működő intézmények legjobbjai, a fővárosi Pető András Főiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola pedig csak a középmezőnyben találhatóak.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.